Üveggyöngyök helyett is csak a porhintéshez kapott Orbán muníciót Brüsszelben

Csütörtökön már viszonylag korán kiderült, hogy Orbán Viktor az elmúlt hónapok harciaskodása ellenére, végül beállt a sorba, s elfogadta az uniós költségvetést, annak részeként pedig azt, hogy Ukrajna számára 50 milliárd eurós támogatást biztosít az Európai Unió. Ennek „fejében” a megállapodásba bekerült három új elem, ezek (a Politico szerint): 

• az Európai Bizottság évente beszámol a segélycsomag végrehajtásáról;
• vezetői szinten évente lesz vita a végrehajtásról;
• ha szükségesnek ítélik, akkor két év múlva a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy tekintse át a költségvetést.

„Kiharcoltuk” – ezzel a győzelmi felütésű címmel ellátott  Facebook-videóval tudatta Orbán Viktor a történteket. Szerinte ugyanis 

• „kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását; 
• „garanciákat kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába”.

Vajon ezek azok az „üveggyöngyök”, amelyekről az ülés előtti napokban a Hírklikknek beszélt, azaz, hogy Orbán majd kap üveggyöngyöket, amit itthon jól tud kommunikálni, s annak fejében elengedi a vétót? – kérdeztük Jávor Benedeket az ülés után nem sokkal. Lényegében igen – válaszolta –, bár pontosan persze nem lehetett tudni, hogy konkrétan milyen látszatkedvezményeket adnak majd Orbán kezébe, hogy itthon tudja menteni az arcát, és fel tudjon valamit mutatni, mindezt anélkül, hogy valódi engedményeket adtak volna neki. A kimenetel azonban a Párbeszéd politikusa szerint egyáltalán nem meglepő, „ezt vártam, miután sejteni lehetett, olyan erős a nyomás Orbánon, hogy nem fog tudni más irányba mozogni, mint jóváhagyni az EU költségvetést benne az 50 milliárd eurós ukrán segélyezési programmal”.  A nagy kérdés az volt, mit tud kiharcolni cserébe, de nem volt túlságosan erős a pozíciója, „teljesen egyedül maradt a Tanácsban, s – erre lehetett is számítani – amit elért, az alig tekinthető többnek, mint némi homoknak, amit a Fidesz-tábor szemébe tud hinteni”.

Ami az Orbán által emlegetett két „kiharcolt” feltételét illeti, Jávor szerint ez nyilvánvalóan nem igaz, nem harcolt ki semmit, hiszen soha nem volt arról szó, hogy a Magyarországnak járó pénzeket Ukrajnának adnák. „Ez klasszikus populista érvelés: kijelölünk valamit, ami nincs, kinevezzük ellenségnek, s amikor bebizonyosodik, hogy nem is létezik, akkor elmondjuk, hogy hősiesen leküzdöttük”.  A visszatartott pénzek és az ukránoknak nyújtandó támogatás két külön történet – szögezte le. A nekünk befagyasztott forrásokról egy szó nem esett az ülésen, Orbán nem kapott ígéretet semmire. Pedig a kormány időben nagyon be van már szorulva, ha ugyanis nem sikerül elérni a befagyasztások zárolásának a feloldását, akkor véglegesen elvesznek mind a helyreállítási alap, mind pedig az operatív programok befagyasztott részei. (Erről részletesen írt Jávor a Facebookon, az írást itt lehet olvasni.) A kormány nagyon rosszul áll, s nem kapott ígéretet semmire, „az pedig, hogy ebből finanszíroznák az ukrán támogatási csomagot, az jogilag is nonszensz, nem más, mint a szalmabábú döfködése”. 

A vizsgálati mechanizmusról pedig csak annyit – mutatott rá a Párbeszéd EP-listavezetője –, hogy abban állapodtak meg, beszélgetnek, de nem lesz ellenőrzés, és az sem, amit Orbán szeretett volna elérni, hogy fenn tudja tartani (az évenkénti szavazással) a zsarolási lehetőségét – „ám semmi olyan mechanizmus nem került a megállapodásba, amiben bármilyen vétónak lenne tere” – szögezte le.

Orbán az idézett videójában azt is mondta: „örülök, hogy a piacok, a gazdasági elit reakciója már most pozitív erre a megállapodásra”. Nos, lehet, hogy a piacok és a gazdasági elit örül, de nem idehaza, a forint árfolyama ugyanis némileg még gyengült is mind az euróval, mind pedig a dollárral szemben. Ez mit jelez? – kérdeztük. „Ez a poszt is tükrözi az igazság utáni politikát, amikor a tényeknek és a valóságnak semmi jelentősége nincs, s ez Orbán saját szavazótáborának az esetében így is van. Hiába gyengül a forint, ha Orbán azt mondja, hogy a piacok jól reagáltak, akkor azt hiszik el és nem a tényeket” – mondta Jávor Benedek. Megjegyezte: ez nem más, mint szektapolitika, ami a szélsőjobboldali populizmus egyik legfőbb eszköze, s pont arról szól, hogy a politikai kommunikáció és cselekvés függetlenedik a valóságtól, a tábor pedig követi a vezért a virtuális világba, ahol a tényeknek semmi jelentősége.

Láthatóan igen kellemetlen helyzetbe került a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely, aki a tájékoztató elején még arról beszélt, hogy valószínűleg vétó lesz a vége, majd menet közben kapta a hírt, hogy Orbán elengedte a vétót, amire úgy reagált, hogy nem tudja ezt kommentálni. Vajon életszerű-e, hogy a kormányfő nem készítette fel Gulyást erre a „B-változatra” akkor, amikor tudvalevő volt, hogy ma meg kell jelennie a sajtó képviselői előtt? – vetettük fel Jávor Benedeknek. A politikus ezt ugyan nem tartja nagyon életszerűnek, de kifejtette: el tudja képzelni, hogy úgy utazott ki Brüsszelbe, hogy itthon a saját kormánynak is azt kommunikálta, a végletekig elmegy vétóval, majd összeült az uniós vezetőkkel, s pillanatok alatt világossá vált a számára, hogy nagyjából nulla a mozgástere, váltót kellett állítania, és erre nem készítette fel kormányát, persze Gulyás Gergelyt sem. „Ez elég amatőr dolog volt tőle” – szögezte le. S hogy mindebből milyen tanulságot lehet levonni? Jávor felidézte, hogy a nemzeti konzultáció egyik kérdésére adott válasz – amit a válaszadók állítólag 99 százaléka ikszelt – az volt, hogy az EU ne adjon több pénzt Ukrajnának. „Még a tinta sem száradt meg a nemzeti konzultációs íveken, de Orbán máris megszavazta, hogy kapjon Ukrajna pénzeket. Ez és Gulyás reakciója egyértelműen megmutatja, mennyire a semmibe veszi Orbán mind a saját választóit, mind a kormányának a tagjait” – szögezte le.