Üzent a közjegyzői kamara a kormánynak: nem biztos, hogy jó ötlet a reform
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint a közjegyzőség az igazságszolgáltatás egyik leghatékonyabban működő területe, ezért nyitott ugyan az egyeztetésre a közjegyzői rendszer tervezett átalakításáról, de hangsúlyozza: a feladatok állami átvétele jelentős többletköltséget és lassabb ügyintézést eredményezhet.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a HVG-nek reagált arra, hogy a Tisza-kormány első intézkedései között a végrehajtási rendszer reformja mellett a közjegyzőkre vonatkozó szabályok módosítását is bejelentette. A szervezet szerint a közjegyzőség „az igazságszolgáltatás egyik leghatékonyabban, érdemi probléma nélkül működő része”, ugyanakkor jelezték: a tervezett változásokról egyelőre csak a médiából értesültek, de nyitottak a „konstruktív párbeszédre” – írta a HVG.
Az igazságügyi miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány szűkítené a kötelező közjegyzői ügyek körét, felső korlátot vezetne be a díjakra, továbbá felülvizsgálná a közjegyzők létszámára és feladataira vonatkozó szabályokat. Egyelőre azonban csak a jelenlegi rendszer áttekintéséről szóló határozat jelent meg.
A MOKK álláspontja szerint a közjegyzők több európai országban is a bírósági rendszeren kívül, önállóan működnek, mert feladataikat gyorsabban és olcsóbban képesek ellátni, mint az állami szervek. A kamara adatai alapján tavaly mintegy 1,25 millió ügyben tehermentesítették a bíróságokat: többek között évente 120–140 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le, százezernél több megállapodásban működnek közre, és évente 400–500 ezer fizetési meghagyásos ügyet kezelnek.
A sokat bírált közjegyzői költségekről a kamara azt közölte: az irodák kizárólag az ügyfelek által fizetett díjakból működnek, állami támogatás nélkül, a díjszabást pedig miniszteri rendelet szabályozza. Példaként említették, hogy egy 50 millió forintos hagyatéki ügy esetén a közjegyzői díj jellemzően 160–200 ezer forint, míg egy hasonló értékű bírósági per illetéke közel 2,8 millió forint lehet.
A szervezet szerint a közjegyzői feladatok állami kézbe vétele növelné a bíróságok és kormányhivatalok terhelését, miközben jelentős többletköltséget jelentene a megfelelő szakemberek felvétele, képzése és az adminisztratív rendszerek kialakítása. A MOKK úgy véli, a közjegyzők hatékonyságának egyik kulcsa, hogy személyes érdekük fűződik az ügyek gyors lezárásához.
