V4: egyelőre a fiaskó a meghatározó

Minden szempontból elhatárolta magát Orbán Viktortól és a magyar hivatalos vezetéstől Karol Nawrocki nemrég hivatalba lépett lengyel államfő, holott a mögötte álló erő, Jaroslaw Kaczynski és pártja, a PiS Jog és Igazságosság korábban szorosan együttműködött Orbánnal. Magyarországi látogatása előtt elnöki közleményben tudatta, hogy a vizit alatt nem hajlandó találkozni Orbán Viktor kormányfővel, és Sulyok Tamás köztársasági elnökkel is csak a Visegrádi négyek államfői találkozójának a keretein belül ül tárgyalóasztalhoz, erre pedig ráerősített a hivatalos V4-programon elhangzott beszédével is.

Bár Sulyok Tamás magyar, Peter Pellegrini szlovák, Karol Nawrocki lengyel és Petr Pavel cseh elnök találkozójáról a szervezők kizárták a magyar ellenzéki média egészét, a Telex részletes összefoglalót közölt, amiből megtudhattuk, hogy Nawrocki  burkoltan ugyan, de bírálta Orbánt.
A  lengyel elnök beszédében hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a háború csak Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, szerinte a szabotázsok és légtérsértések is mutatják, hogy az orosz hibrid háború hat Lengyelország működésére, „erről a partnereknek beszélgetniük kell egymással”. Célnak mondta, hogy korlátozni lehessen az orosz hatást Európában. „A keleti szárnyat alkotjuk”, a fő kihívás szerinte „az újra feléledő orosz imperializmus”.

Kiemelte továbbá az energetikai partnerség jelentőségét, hangoztatva, hogy a térségben erősíteni kell az infrastruktúra összekapcsolását, különösen az energia-összeköttetéseket. „Értem a partnerországok földrajzi elhelyezkedését” – idézte szavait a Telex, Nawrocki azonban nem nevezte meg közvetlenül a magyar magyarázatot, miszerint a tengeri kijárat hiánya és az orosz gáz- és olajvezetékek szükségessége indokolja a beszerzési útvonalakat. Kiemelte azt is, hogy az EU-ban konstruktív kritikát is lehet gyakorolni, a V4-eknek pedig el kell mondani a nyugati partnereknek, hogy máshogy gondolkodnak a klímapolitikáról vagy migrációról.

Eközben Sulyok beszédében általánosságokat puffogtatott a versenyképességről, a biztonságról, a stabilitásról, az összefogás szükségességéről. 
Orbán Viktor szerdán reagált arra, hogy Nawrocki lemondta a vele tervezett találkozót. Azt állította, hogy emögött lengyel belpolitikai okok állnak – írta az MTI. A V4-ek helyzetéről azt mondta, nagyon várja, hogy Csehországban esküt tegyen Andrej Babis miniszterelnök; amint ez megtörténik, össze fogja hívni a V4-ek miniszterelnöki szintű találkozóját. A V4  ma egy bénult szervezet, mert eddig 2-2 arányban oszlottak meg stratégiai kérdésekben a vélemények, ám „ha a cseheknél bekövetkezik a változás közjogi értelemben is, akkor a V4 miniszterelnöki szinten újraéled, és nagyon remélem, akkor lesz módunk a lengyel elnökkel is találkozni” – mondta.

Miközben tehát  a közösségnek szóló diplomácia hablaty mögött erőteljesen kiérződik a V4 tagállamainak megosztottsága, Orbán szerint mihelyst a cseheknél felesküszik Babis, újjá fog éledni, mert megszűnik a 2:2 bénultsága. Ám Nawrocki lépése – hogy nem volt hajlandó kétoldalú tárgyalást folytatni sem Orbánnal, sem Sulyokkal – nem éppen abba az irányba mutat, hogy a lengyelek megbocsátják Orbánnak a Putyin-barátságát. De egyáltalán, van-e még értelme a V4-es találkozóknak, amelyek résztvevői elbeszélnek egymás mellett?

Szent-Iványi Istvánt kérdeztük. 
„Nem sok, mert a V4 alapvetően kormányzati együttműködésen alapul, az elnöki találkozók valójában szimbolikusak csupán, de még az sem igazán működik” – mondta a külpolitikai szakértő. Mert bár Nawrocki eljött, de Esztergomban is jelezte, hogy sok mindenben nem értenek egyet. Hiába állít mást Orbán, a négy tagország megoszlása elnöki szinten is csak 2:2, s ugyan miniszterelnöki szinten 3:1, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a négy közül a legfontosabb, a legnagyobb és minden szempontból a legnagyobb súlyt Lengyelország képviseli, azaz az a legfontosabb tagország.
„Nem látom a lehetőséget az újraéledésre, Orbán persze nagy reményeket fűzött Nawrockihoz, de az nem jött be” – fejtegette, hozzátéve, ez még nem azt jelenti, hogy nem lehetnek bizonyos kérdések, amelyekben a négy ország esetleg sikeresebben tudna együttműködni, s Orbán nagyon élénken keresi is ezeket. Szent-Iványi egy ilyet lát, a migrációt, aminek kapcsán a V4-ek, alacsonyabb szinten ugyan, de együtt mozoghatnának. Emlékeztetett arra, hogy 2026 január 1-én lép hatályba az Európai Unió migrációs paktuma, és azt hallani, hogy a négy ország diplomatái dolgoznak egy közös álláspont kialakításán. Éppen a migráció volt egyébként az a kérdés, amely 2015-ben újra egybeforrasztotta a V4-et, ez egy ideig kitartott, majd gyengült és végül szétesett. „De – Orbán állításával ellentétben – az nem reális, hogy most majd eljönne a visegrádi együttműködés reneszánsza” – szögezte le a külpolitikai szakértő, emlékeztetve arra, hogy ez az általa áhított folyamat már most kapott egy hatalmas pofont, miután a lengyel államelnök még találkozni sem volt hajlandó vele, miként külön, kétoldalú alapon Sulyokkal sem. „Orbán fent idézett kijelentése nem más, mint egy kísérlet a kármentésre, egy ’magyarázom a bizonyítványomat’ jellegű próbálkozás” – állapította meg, megjegyezve: s miért találkozna velük majd akkor, amikor majd Babis végül átveszi a cseh kormányfői posztot. Ez persze nem jelenti azt, hogy a V4-en belül nincs valamifajta együttműködés, s bár nem ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartoznak, de európai parlamenti ügyekben ez előfordulhat. 
Azt azonban ne felejtsük, hogy az utóbbi időben lemondták a parlamentek külügyi bizottsági elnökeinek, valamint a parlamenti elnököknek a tervezett találkozóját – ez óriási kudarc a július 1-jén a V4 soros elnökségét betöltő Magyarország számára – persze nem nagyobb, mint az, hogy a magyar közvélemény észre sem vette, hogy immár ötödik hónapja a magyarok adják a visegrádi együttműködés elnökségét. 
Ez a mostani esztergomi államfői volt az első érdemi találkozó a magyar soros elnökség kezdete óta, és még ez is meglehetősen felemásra sikerült. Olyan témák kerültek napirendre, amelyekben semmi hatáskörrel nem rendelkeznek, ilyen például a versenyképesség és a termelékenység – fejtegette a szakértő.

„Akárhogyan is, nagyon messze van az Orbán által beharangozott reneszánsz, most még csak a fiaskók vannak” – állapította meg. Hiszen még a végül megtartott államfői találkozó megtartása sem váltotta be a magyar kormány által hozzá fűzött reményeket: nemhogy nem sikerült Orbánnak Budapesten megünnepelni a lengyel-magyar barátságot az új lengyel elnökkel, de még egy diplomáciai pofont is kapott, amit Nawrocki nem is csomagolt be. A hivatala ugyanis nem szőrmentén mondta le a külön találkozóját Orbánnal és Sulyokkal, hanem elnöki közleményben tudatta, tudatva azt is, hogy Orbán minapi moszkvai látogatása verte ki a biztosítékot – magyarázta, megjegyezve, hogy a magyar közvélemény gyakorlatilag ebből a közleményből értesült arról, hogy tervbe volt véve ez a két találkozó.  

Hogyan mondhatja Orbán azt, hogy 3:1 lesz Babis tényleges hivatalba lépése után az arány a V4 kormányfői találkozókon, és így szerinte egyedül a lengyel Donald Tusk lóg majd ki, hiszen valójában, a gyakorlatban Robert Fico sem megy együtt Orbánnal? – kérdeztük.

Valóban Fico Ukrajnát támogatja, beleértve az ukrán uniós tagságot is, s nem tiltakozott az ellen sem, hogy felhasználják a lefoglalt orosz vagyont – ezt csak a belgák és Orbán ellenzi – mutatott rá Szent-Iványi. Arról nem is szólva, hogy a szlovák kormányfő pártja, amelyet kizártak az európai szocialisták pártcsaládjából, hívásra sem volt hajlandó csatlakozni Orbánék Patrióta pártcsaládjához – emlékeztetett, rámutatva: ebből is látszik, hogy Orbán nem számíthat Ficora – akit egyébiránt köt a koalíciós szerződése, amely kimondja, hogy nem változtathat az eddig folytatott szlovák külpolitikán. Meg persze az attól való félelme is fontos elem ebben, hogy amint távozik a hatalomból, nyomban felújítják ellene a szervezett bűnözéssel összefüggésben indított, korábban már előrehaladott szakaszba került nyomozást, amit miniszterelnökként úgy tudott leállítani, hogy mindenkit kirúgott. Egyben azt is megmutatja, mennyire sóhivatal az egész Patrióta pátcsalád, hiszen egy magát is baloldalinak valló politikust csábítanának maguk közé, aki nem hajlandó csatlakozni. A Patriótákat egyetlen dolog tartja össze, az, hogy kiszakadtak a mainstreamből – állapította meg Szent-Iványi István.