Vagyonvisszaszerzési hivatal: jogállami eszköz vagy politikai csodafegyver?
A parlament elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, amelynek feladata az elveszett közvagyon felkutatása és visszaszerzése lesz. A KlikkTV Fordulópont című műsorában Vető Balázs, Gerő Tamás és Fekete Norbert arról vitázott, valóban új korszakot nyithat-e az intézmény a korrupció elleni küzdelemben, vagy inkább politikai és gazdasági kockázatokat hordoz magában.
Nem a vagyonelkobzás az újdonság
A vita apropóját Rétvári Bence parlamenti felszólalása adta, amelyben egy Rákosi Mátyástól származó idézettel próbálta párhuzamba állítani a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását. A stúdió vendégei szerint azonban a politikai üzenet helyett érdemesebb azt vizsgálni, milyen jogosítványokat kap valójában az új szervezet.
Gerő Tamás ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a jogtalanul szerzett vagyon elkobzása eddig is része volt a magyar büntetőjognak. Ha valakit csalás, hűtlen kezelés vagy költségvetési csalás miatt elítélnek, a bíróság ma is elrendelheti a jogellenesen megszerzett vagyon elkobzását. Az új hivatal szerinte nem ezt változtatja meg, hanem három új eszközt vezet be: a kockázatértékelést, a vagyonvizsgálatot és a vagyonfelügyeletet.
A vagyonvizsgálat ellen ugyan nincs önálló jogorvoslat, de ez Gerő szerint nem rendkívüli, hiszen hasonló szabályok érvényesek egy NAV-vizsgálat megindításakor is. Amennyiben azonban a vizsgálat eredményeként vagyonfelügyeletet rendelnek el, az ellen már bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy minden olyan eljárásban, ahol ma is biztosított a bírósági kontroll, ezután is megmarad a jogorvoslat lehetősége.
Külön hivatal az ügyészség helyett?
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az új intézmény létrehozását az ügyészség működésével kapcsolatos bizalomvesztés is indokolhatta. Vető Balázs szerint az elmúlt időszakban napvilágra került ügyészi nyilatkozatok, amelyek elvesző bizonyítékokról, elsikadó nyomozásokról és politikailag szelektív eljárásokról szóltak, azt mutatták, hogy egy kormányváltás után szükség lehet egy, a hagyományos ügyészségtől független szervezetre.
Úgy vélte, a modell több ponton emlékeztet a román korrupcióellenes ügyészség működésére, amelyet szintén azért hoztak létre, mert a hagyományos intézményrendszer nem volt képes hatékonyan fellépni a rendszerszintű korrupcióval szemben.
Gerő Tamás szerint az új hivatal legfontosabb sajátossága éppen az lesz, hogy nem elsősorban a büntetésre, hanem az elveszett közvagyon visszaszerzésére koncentrál. Míg a klasszikus ügyészség célja az elkövetők felelősségre vonása, addig az új szervezet elsődleges prioritása az lehet, hogy minél nagyobb értékben kerüljön vissza közvagyon az államhoz. Ennek érdekében akár polgári jogi eszközöket is alkalmazhat, például feltűnő értékaránytalanságra vagy jó erkölcsbe ütköző szerződésekre hivatkozva támadhat meg korábbi ügyleteket.
A műsorban elhangzott becslések szerint, ha a korábban eltűntnek tekintett közvagyon akár egyharmadát sikerülne visszaszerezni, az már ezermilliárdos nagyságrendű eredményt jelentene, amely bőven indokolná a hivatal működési költségeit.
Gazdasági kockázatok és társadalmi elvárások
Fekete Norbert ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a NER gazdasági hálózata mára szinte minden ágazatot átszőtt, ezért egy-egy cég állami felügyelet alá vonása nemcsak a tulajdonosokat, hanem munkavállalók ezreit is érintheti. A hivatalnak ezért nemcsak azt kell mérlegelnie, mennyi vagyont lehet visszaszerezni, hanem azt is, hogy egy-egy beavatkozás ne sodorjon veszélybe működő vállalatokat és munkahelyeket.
A vita során szóba kerültek Tiborcz István szállodái, az autópálya-koncessziók, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyei is. A résztvevők szerint több olyan beruházás is létezik, amelynek piaci életképessége erősen kérdéses, mert működésük jelentős részben állami forrásokra épült. Ugyanakkor abban sem volt vita, hogy a tulajdonos személyét és az adott vállalkozás működését külön kell kezelni, hiszen egy tulajdonosváltás önmagában nem feltétlenül veszélyezteti egy cég működését.
A beszélgetés végén a résztvevők arra is kitértek, hogy a társadalmi elvárások rendkívül magasak. Sokan már néhány hónappal a kormányváltás után látványos letartóztatásokat várnak, miközben a jogállami eljárások időigényesek. Gerő Tamás szerint elegendő lehet, ha a hivatal harminc-ötven kiemelt ügyben tud kézzelfogható eredményeket felmutatni, hiszen ennél több nagy horderejű eljárást a közvélemény sem tudna egyszerre követni. A műsor végkövetkeztetése szerint az új intézmény sikerét nem a politikai nyilatkozatok, hanem az dönti majd el, hogy képes lesz-e bizonyítékokra épülő, jogállami eljárásokban visszaszerezni az elveszett közvagyont, miközben megőrzi a gazdaság működőképességét és a közbizalmat.
