Vajda Zoltán: a piac nem szereti a megbízhatatlan gazdaságot
Gazdasági szempontból drámai volt a tavalyi év – állapította meg Vajda Zoltán, az országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke. Példaképpen említette az inflációt, a költségvetési hiányt, a reálbér csökkenését és a jegybanki alapkamatot. A közgazdász arra számít, a most indult esztendő valamivel jobb lesz, bár azt nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy például az idén az 5,9 százalékos költségvetési hiányt meg tudják felezni.
A recesszió, a nagyon magas infláció, az egészen drámai költségvetési hiány, az érdemi reálbércsökkenés, a jegybanki alapkamat és a forint árfolyam ingadozása nagyon nehéz helyzetbe hozta az országot 2023-ban – emlékeztetett Vajda Zoltán. A költségvetési bizottság elnöke 2024-es előrejelzései szerint az infláció öt-hét százalékos lesz, ami szerinte bár érdemben jobb, mint a tavalyi, de borzasztóan távol van attól, ami a valós cél lenne. Emellett az infláció csökkenése valószínűleg tavasszal be fog ragadni.
A GDP-vel kapcsolatban úgy látta, hogy a tavalyi mínuszos gazdasági növekedéshez képest, azaz az éves recesszió után, az idén egy-három százalékos gazdasági növekedés várható, olyan, „amit szabad szemmel is lehet látni”. Vajda Zoltán szerint a költségvetési hiány a legkritikusabb pontja az ország gazdasági életének. Felidézte, hogy a 2023-as költségvetési hiányt 3,9 százalékosra tervezte a kormány, majd októberben felemelték 5,2-re, ezután december 30-án, teljes hírcsendben jelentette be a Pénzügyminisztérium, hogy még azt is „túl lőtték”, azon is túlköltekeztek, ezért a valós költségvetési hiány eredménye 5,9 százalék lett.
„Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy idén az 5,9 százalékos hiányt megfelezzék. Mert a kormány jelenlegi terve az éppen a 2,9 százalékot jelölte meg” – magyarázta a költségvetési bizottság elnöke. Majd hozzátette, a pénzügyminiszter a parlament legutóbbi költségvetési bizottsági ülésén azt mondta, el sem tudja képzelni, hogy ezt a hiánycélt, azaz a 2,9 százalékot nem fogják tudni megvalósítani, erre garancia, hogy törvénybe foglalták. Vajda Zoltán viszont megjegyezte, hogy a tavalyi hiánycélokról is törvény szólt, mégis durván túllépték. „Remélem, hogy kisebb lesz a költségvetési hiány, mint a tavalyi”.
Hogy szemléltesse mit is jelent a költségvetési hiány és annak milyen következményei vannak, a közgazdász egy példát említett. Eszerint a költségvetés mindig naptári évre szól, tehát a 2023-as lezárult és január elseje óta az új, a 2024-es lépett életbe. Ha a költségvetést a családok pénztárcájának tekintjük, akkor ez azt jelenti, hogy 5,9 százalékkal többet költöttek, mint amennyi pénzük volt az évre. A hiányt finanszírozni, pótolni kell, amire nincs más mód, mint a hitelfelvétel, amelyet kamatostul a család fizet ki. Az állam tekintetében viszont az adónkból rendezik a hitelfelvétellel történt költségvetési hiányt, az állam adósságát.
A kérdés viszont az – folytatta gondolatmenetét Vajda Zoltán –, hogy miért gondolja bárki is, hogy 2024-ben az államnak sokkal több lesz a bevétele, vagy érdemben kevesebbet fog költeni? Mi a garancia arra, hogy a pénzügyminiszter rendet, fegyelmet tud majd tartani?” Ugyanis a piac nem szereti a megbízhatatlan gazdaságot, és nem felejti el, hogy a költségvetés hiánycélja 3,9 százalék volt, de valójában a hiány 5,9-re emelkedett.
A jegybanki alapkamat Vajda Zoltán szerint az idén várhatóan csökkenni fog és a nyár közepére egy számjegyűvé válik. Hat-hét százalékot vár, de ez még mindig nagyon magas a régióhoz képest, az Európai Unió egészéről nem is beszélve. Azt se felejtsük el, hogy attól még, mert csökken az alapkamat, többet fizetünk az igen komoly államadósság miatt, mint a súlyosan eladósodott Görögország. „Csak a szokásos számot tudom mondani, 2023-ban minden magyar állampolgár az újszülöttől az aggastyánig mintegy 150 ezer forint kamatot fizetett az államadósság finanszírozására” – fejtegette a szocialista országgyűlési képviselő, aki szerint egy jobb gazdaságpolitikával ennek a töredékét fizethetnénk.
Vajda Zoltán kiemelte: mindezek mellett, a piacon a legnagyobb bizonytalansági tényező az euró árfolyama lesz. Szerinte nem lehet tudni, hogy az év egészében átlagban mennyi lesz, de azt igen – és ez ijesztő –, hogy az árfolyam kilengése 2024-ben nagy lesz. Hozzátette, tavaly nyár végétől viszonylag stabil volt a forint, és jó hír lehetne a piacnak az is, hogy érkezett érdemi mennyiségű uniós forrás is az állam kasszájába. Viszont ennek ellenére sem lehetett látni, hogy a forint jelentősen erősödött volna. Valamiért nem reagált az uniós pénzre a piac – tette hozzá Vajda Zoltán.
