Valaki ráfarag Putyin, Erdogan és Orbán összefogására

Az EU helyett Eurázsia, összefogás Putyinnal a Közel-Keleten, vétó a NATO-ban Ukrajna ellen – sok minden jött össze, amit Brüsszelben aligha fogadnak tetszéssel” – írja a Die Presse-ben megjelent cikkében Boris Kálnoky, a konzervatív bécsi lap tudósítója. A cikk címe is sokatmondó: „Orbán és Putyin megpecsételte az atlanti korszak végét.

Putyin ismét Budapesten járt, mostanában már évi egy-két alkalommal találkozik Orbánnal. A bírálók ezeket az alkalmakat szeretik két nemzetközileg elszigetelt autokrata találkozóinak tekinteni – emlékeztet a cikk, hozzátéve: talán ezért is hangsúlyozta a magyar sajtó most különösen, hogy Orbán idén már találkozott Merkellel, Trumppal és Macronnal is, és november 7-én jön még Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

Kálnoky szerint ezúttal a tárgyalások tartalmánál érdekesebb volt a látogatás megrendezése. Egyidejűleg a magyar kormány két konferenciát és szervezett: az egyik címe „Eurázsiai Fórum” volt, a másikon közel-keleti egyházi vezetők jöttek össze. Az előbbin Matolcsy György MNB-elnök az „atlanti” utáni új korszakot harangozott be, amely évszázadokig tart majd, és összehozza Európát és Ázsiát. Közben Magyarország megvétózott egy tervezett, Ukrajna támogatását szolgáló NATO-határozatot azzal az indoklással, hogy az továbbra is figyelmen kívül hagyja a kisebbségek jogait.

Ami a zömmel Irakból és Szíriából érkező egyházi vezetőket illeti, velük a két vezető a közel-keleti keresztények megmentőjének pózában mutatta magát, és ez egyben a Nyugatnak szánt bírálat is volt. „Az EU helyett Eurázsia, összefogás Putyinnal a Közel-Keleten, vétó a NATO-ban Ukrajna ellen – sok minden jött össze, amit Brüsszelben aligha fogadnak tetszéssel”,  írta Kálnoky. 

A megbeszélésen tartalmilag főleg az orosz földgázról és Paks II-ről volt szó – az utóbbi tízmilliárd eurós üzlet, amelyek megrendeléseit Magyarország inkább Moszkvának, semmint nyugati cégeknek adta. Technikailag ez logikusnak tűnik, hiszen Paks I-et is a szovjetek építették, de a döntés politikailag heves vitákat váltott ki, mert sokan veszélyesnek tekintik, hogy ezzel Magyarország még inkább függővé válik az energia-politikában Oroszországtól, hiszen földgáz-szükségletét is szinte kizárólag onnan fedezi.

A gáz azóta politikai probléma, amióta konfliktus áll fenn Moszkva és Kijev között. Oroszország 2020-tól már nem akar Ukrajnán át szállítani gázt. Kitérési lehetőséget a 2011 óta fennálló Északi Áramlat I. és a hevesen vitatott Északi Áramlat II. vezeték – mindkettő a Keleti-tengeren Németországba –, valamint a Török Áramlat (a Fekete-tengeren át Törökországba) biztosít.

Az utóbbit a tervek szerint jövőre helyezik üzembe, és Magyarországra évi hatmilliárd köbméter földgáz érkezik majd rajta. Nem véletlen tehát, hogy Erdogan Budapestre látogat. Az átállás miatti esetleges hiányok elkerülésére Moszkva idén plusz gázt szállított Magyarországnak, hogy 2020-ra legyen tartalék. Mindez együtt azt jelenti, hogy Putyin a jövőben elzárhatja a gázcsapot Kijevnek anélkül, hogy az európai ellátást veszélyeztetné – írta Kálnoky.