Valami nem igaz: ha az orosz gáz ára ötöde a világpiacinak, akkor milyen rezsicsökkentésről beszél Orbán?

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin keddi moszkvai tárgyalásán és az utána tartott sajtótájékoztatón elhangzottak számos kérdést vetnek fel az érintett témák mindegyikével kapcsolatban. Az egyik ilyen kérdéskör a két ország hosszú távú gázszállítási megállapodása, amelyről több „érdekes/furcsa” kijelentést hallhattunk – egyébként mindkét fél részéről –, kezdve azzal, hogy Putyin szerint a piacihoz képest ötödáron adják nekünk a gázt, egészen Orbán szavaiig, miszerint az orosz gáz nélkül nem lenne rezsicsökkentés Magyarországon. Gondoltuk, kísérletet teszünk mindezek valóságtartalmának tisztázására. Holoda Attilához fordultunk. A közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter csapatában az energiaprogramért felelős szakértőtől először arra a döbbenetesnek tűnő putyini kijelentésre kérdeztünk rá, miszerint a Gazprom a piacinál olcsóbban, ötödáron adja az MVM-nek a gázt. 

Messze vagyunk az ötödártól

„Ez kamu” – vágta rá Holoda, aki szerint egyértelműen valamit rosszul mondtak Putyinnak, esetleg az előkészítő anyag volt a hibás. Ilyen alacsony áron legfeljebb Belarusz kapja az orosz gázt. A szakértő emlékeztetett a Népszava cikkére, amiből szintén az derül ki, hogy nem lehet valós ez az ár. A lap a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi adatbázisából dolgozva jutott erre a következtetésre. Az orosz tarifánk és az irányadónak tartott TTF holland tőzsdei ár aránya októberben 50 százalékos volt, novemberben 62 százalékra nőtt, azaz, hol van a Putyin által emelgetett 20 százaléktól?

Holoda szerint nyilván lehet a hosszú távú szerződéshez kapcsolódó kedvezményt kapni – merthogy az eladónak is biztonságot kínálnak a hosszú távú szerződések, ami kiszámítható keresletet jelent évekre előre, amihez tudja igazítani a beruházásait, a termelését. Ez mindig is így volt, s ehhez járulhat alacsonyabb ár, vagy árkövető rendszer. Holoda úgy tudja, hogy az orosz szerződésünk is a TTF-ármozgást követi, havi vagy negyedéves követéssel az átlagárhoz igazítják a következő időszak árát. Van némi kisimítás, de az kizárt, hogy jelentős kedvezményt kapnánk, már csak a volumen miatt sem. Németország például tízszer annyit importál az oroszoktól, mint mi – ha valaki kap kedvezmény, akkor egy ilyen nagy vevő az – szögezte le a szakértő.

A Gazpromnak el kell számolnia a részvényeseivel

„Az persze tagadhatatlan, hogy Putyin – mint egyébként minden nagyhatalom vezetője – szereti megragadni az összes eszközt a saját nagyhatalmi pozícióinak az erősítésére” – szögezte le Holoda, rámutatva: Orbán részéről ugyan több mint meglepő a barátkozása az orosz elnökkel, amihez 180 fokos fordulatot kellett végrehajtania a 2008-2009-ben hangoztatott nézeteihez képest, de Putyinnak jól jön egy jó barát az Európai Unióban. „Jó neki, ha van valaki, aki például késlelteti vagy akadályozza az ellene irányuló uniós szankciókat, s ennek ellenértékeként megéri adni néhány cent kedvezményt az árban” – mutatott rá. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gazprom tőzsdei cég, s mint olyannak, meg kellene magyaráznia a saját részvényeseinek az ezen az üzleten lévő veszteségeit.

A rezsicsökkentés orosz gáz nélkül is menne

Orbán meredek kijelentése az volt, hogy a rezsicsökkentést csak orosz gázzal lehet fenntartani, vajon ennek mi a valóságtartalma? – kérdeztük Holoda Attilától. „Nem igaz” – erre ez volt válasza. Ezen túl, a logikai bukfencre is felhívta a figyelmet: „ha elfogadom, hogy ötödáron adják az oroszok a gázt, akkor nincs is szükség rezsicsökkentésre, és akkor miért is gondolná bárki – ahogy a Fidesz kommunikálja –, hogy az ellenzék el akarná törölni azt?”. Persze ez még nem igaz – szögezte le, hangsúlyozva, hogy az ellenzék megtartaná a rezsicsökkenést, csak éppen átalakított formában, hogy a leginkább rászorultaknak kedvezzen. „A rezsicsökkentés nem azon múlik, hogy orosz vagy más eredetű a gáz, az politikai döntés kérdése” – tette hozzá.

Mire kell a plusz egymilliárd köbméter?

Egy milliárd köbméter plusz gázt kapunk, erről ugyan megállapodás nem született, csak tárgyalnak róla – derült ki Moszkvában. Mire kell az? Illetve mit jelentene ez a mennyiség a magyar gázellátás szempontjából? – merült fel a kérdés.

Holoda emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az egyetemes szolgáltatói kör éves fogyasztása 4-4,5 milliárd köbméternyi, ami annyit jelent, hogy a meglévő magyar-orosz szerződés nagyjából fedezi a lakossági fogyasztást. Ez tehát önmagában nem indokolná, hogy emelkedjen a behozott mennyiség. 

Ugyanakkor egy érdekes szempontra is felhívta a figyelmet: amikor 2011-ben elfogadták az energiatörvényt, abban lefektették, hogy meg kell teremteni a függetlenséget az orosz energiától, ebből ki kell törni, az Európában elérhető más kereskedőktől érkező forrásra is szükség van. Holoda szerint ettől még maga a gáz persze lehet orosz, a lényeg, hogy nem egyetlen szerződő partnertől kapjuk. Emlékeztetett arra, hogy csővezetéki hálózattal – Szlovénia kivételével – az összes szomszédos országgal kapcsolatban vagyunk, azaz, bárhonnan be tudjuk szerezni a gázt. A magyar éves fogyasztás – 9-10, maximum talán 11 milliárd köbméter évente – fényében túlságosan sok az 5,5 (4,5 + 1 )milliárdos elköteleződés 2036-ig. Túlságosan hosszú, kiváltképpen annak fényében, hogy 2030-ra vállaltuk a zéró alapú villamosenergia-termelés elérését – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve: a kettő együtt egyszerűen nem megy.

A plusz egymilliárd köbméternyi gázmennyiségnek azonban egy szempontból lehet jelentősége – vetette fel Holoda. Az MVM-nek elég komoly veszteségei vannak, s ha a prompt piaci árnál olcsóbban tudja beszerezni az oroszoktól a gázt, akkor – feltéve, hogy az eladó hozzájárul – abból tovább tud értékesíteni harmadik partnernek. Így pedig az MVM haszonra tud szert tenni, amivel a rezsicsökkentés miatt elszenvedett saját veszteségeit képes csökkenteni.