Van egy másik út Magyarország számára

Bagi Zsombor, az esemény moderátora elsőként Györfi Mihálynak, Szolnok város MSZP-s alpolgármesterének adott szót, aki elmondta, hogy nagy tétje lesz a jövő évi választásoknak, hiszen eldől, hogy az emberek sorsa előremozdul vagy visszalépés következik be. Ezért fontos, hogy a szolnoki választók is felelősen döntsenek a közösség jövőjéről.

Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke felszólalását azzal kezdte, hogy kiemelten fontos feladat az ellenzéki szavazatok maximalizálása, amelyet az ellenzék csak együttműködve tud elérni. „Egy nagy ellenfelünk van és az a Fidesz, csak ők érdekeltek abban, hogy az ellenzék ne fogjon össze” – érvelt az MSZP társelnöke. 

Orbán Viktor pedig „bort iszik és vizet prédikál”, mivel mást mond itthon és mást az unióban, ráadásul, ha a demokratikus nézeteket vallók nem működnek együtt, akkor a kormány világnézetével szimpatizáló politikai erők erősödhetnek meg. 

Orbán Viktor és kormánya nem akarja megemelni a pedagógusok bérét, arra hivatkozva, hogy nincs pénz az oktatásra és Brüsszelre mutogatnak, miközben az oktatás nemzeti hatáskör, így a magyar költségvetésből kellene mindezt finanszírozni. 

A kormány a szomszédban zajló háborút is kifogásként használja a béremelések elmaradására. „Hogyan lehet, hogy a románoknál és a cseheknél tudnak bért emelni, ott nem hat a háború?”– tette fel a kérdést az MSZP társelnöke. 

Az igazság az, hogy nem a háború okozza az inflációt, hanem Orbán Viktor és a kormány rossz gazdaságpolitikája – folytatta Kunhalmi Ágnes.

A kormánynak mindent meg kellene tennie az unióval való megállapodás érdekében, hiszen az EU-s pénzek járnak a magyaroknak. Ez a pénz a magyaroké, meg kell találni a megoldást arra, hogy az ország hozzájusson ehhez. „Tüttő Kata nem véletlenül mondja azt, hogy a városoknak közvetlenül is kellene uniós fejlesztési forrásokat kapniuk” – érvelt Kunhalmi Ágnes. 

A fideszesek pedig a sajátjukként kezelik az országot. „Ilyen országban akarunk élni?” – kérdezte az MSZP társelnöke. 

Magyarországnak az volna az érdeke, hogy erős legyen az unió, ezért is el kell Orbánt elzavarni, hogy ne gyengíthesse tovább az uniót. 

A 2024-es választásoknak nagy tétje van, az ellenzéknek nem szabad megosztottnak lennie, mert ha nincs összefogás, akkor az még a 2026-os választásokra is kihatással lehet. Az ellenzéknek pedig felelőssége, hogy ellenálljon ennek a rendszernek. 

„Fogjunk össze és segítsük egymást” – összegzett a felszólalása végén Kunhalmi Ágnes. 

Tüttő Kata, az MSZP alelnöke és Budapest főpolgármester-helyettese felszólalása elején az oktatásügy kiemelt fontosságáról beszélt, hiszen ez dönti el gyermekeink jövőjét. A közelgő uniós választások pedig az egész közösség szempontjából fontosak, hiszen számtalan olyan kihívás elé néz a társadalom, mint a klímaváltozás, a technológiai fejlődés vagy a vízügyek – amelyekre választ kell adni.

„Ha az Európai Unióról beszélünk, akkor lehet beszélni arról, hogy miben különbözünk, de nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk azt, amiben egyetértünk” – fogalmazott Tüttő Kata. 

A jelenleg kialakult politikai helyzet pedig rávilágít arra, hogy „ha valaki önként adja oda a szabadságát, az később nem fogja tudni visszakövetelni”– fogalmazott Budapest főpolgármester-helyettese. 

Tüttő Kata felszólalása végén elmondta, hogy „van egy másik út Magyarország számára” – az ellenzéki vezetésű önkormányzatok éppen ezt mutatják meg a választóknak, hogy miként lehet tisztességesen politizálni. Az önkormányzatoknak pedig el kellene érnie, hogy közvetlenül is hozzá tudjanak jutni uniós fejlesztési forrásokhoz.

Harangozó Gábor, az MSZP alelnöke azzal kezdte a felszólalását, hogy büszke az MSZP közösségére, amelyben megvan az erő arra, hogy reményteljes alternatívát kínáljon az ország számára. Ma Magyarországon egy átlagos munkavállalónak sokszor 2-3 munkahelyet is vállalnia kell, ráadásul van olyan, aki még így is arra kényszerül, hogy rakosgatnia kell a havi számlákat, hogy melyiket tudja éppen befizetni. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok is, akik a csekély nyugdíjukból alig tudják kifizetni a gázszámlát, valamint egyre nagyobb kihívást jelent számukra a bolti bevásárlás is. 

Pedig nem olyan régen még hazánkban voltak a legjobb fizetések és a legjobb életszínvonal a régiós összehasonlítást tekintve, az emberek pedig bízhattak abban, hogy a gyermekünknek jobb sorsa lesz, de ez a remény mára elveszett. „Magyarországból egy jóléti államot kell csinálni, egy olyan államot, mint ami a skandináv országokban is működik” – érvelt az MSZP alelnöke. Az unióban a legmagasabb fizetéseket a skandináv országokban adják, ezt pedig az erős szakszervezetek és a szociáldemokrata politika tudja garantálni.  

Akkor tud versenyképes lenni egy gazdaság, ha tisztességes bérek vannak, ezt ismerték fel a skandináv államok is. A magasabb bérek pedig a vállalkozásokat is a fejlődésre, innovációra ösztönzik. Az embereket tehát nem szabad kizsigerelni, mert az alacsony bérekre nem lehet a jövőt alapozni. „Az emberek kizsákmányolásával nem lehet versenyképes gazdaságot és erős jól működő államot építeni” – összegzett Harangozó Gábor.