Van főpolgármester, de a város sorsa bizonytalan maradhat
Az októbertől működő fővárosi közgyűlés munkáját jelentősen meghatározza, hogy az oda képviselőket delegáló politikai pártok már 2026-ra gondolnak, ami nagyon-nagyon közel van. Egyebek között erre hívta fel a figyelmet Kovalcsik Tamás geográfus, választásföldrajz szakértő. Azután beszélgettünk vele, hogy Karácsony Gergely immár harmadszor is megnyerte a több mint egy hónappal ezelőtti választást. Az újabb újraszámolás után a Nemzeti Választási Bizottság legalábbis az ő győzelmét hirdette ki. Az viszont figyelemre méltó, hogy nagyságrendileg 1500 olyan szavazólapot találhattak, amely nem a megfelelő helyre volt sorolva.
Volt olyan szavazókör, ahol a csomagok felbontása után egy egész pakli Karácsonyra adott szavazatot Vitézynek írtak jóvá. Erről mi a véleménye?
Csalásra gondol?
Nem tartja „különös” tévedésnek?
Ez szerintem nyugodtan kizárható. Volt másutt is olyan, hogy az egyik szavazókörben 40 darab Vitézynek jóváírt voksot találtak most, az utólagos ellenőrzéskor. Ennek ellenére, nem látok ebben szándékosságot. Aki volt már tagja egy-egy ilyen bizottságnak, maga is tapasztalhatta, hogy a kora hajnaltól az éjszakába hajló órákig tartó munka után, mire a számlálás lezárul, már mindenki fáradt és talán kicsit figyelmetlen is. Ilyenkor becsúszhatnak hibák. Akár az is lehet persze, hogy valahol a fővárosban akadhat egy-két szavazatszámláló, akiben megfordulhat a szándékosság gondolata, de a tíz tagú bizottságokban ezt ki kell és ki is lehet szűrni. Mind az önkormányzat által delegált embereknek, mind a három önkormányzat által véletlenszerűen megválasztott tagnak, illetve a pártok delegáltjai közül valakinek az ilyen szándékos „tévedést” észre kell vennie, és ez meg is történik általában. Ahol e felett átsiklottak, az csupán a figyelmetlenség vagy a hanyagság számlájára írható. A 2022-es választás ezért volt megkérdőjelezhetetlen, hiszen minden egyes szavazókörben volt legalább két kormánytól független pártdelegált, ami ugye most egyáltalán nem volt elmondható.
Mit gondol, a vesztes ezek után belenyugszik a végeredménybe?
Elvileg ismét megnyílt két fellebbezési kapu: be lehet jelenteni valamilyen óvást a Kúriának, később akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhet ismét a vita. De ennek nagyon kis esélyt adok. Már ez a mostani „számolási cunami” sem tett jót Vitézy politikusi tekintélyének, de ha tovább is ütné a vasat, komoly arcvesztéssel kellene számolnia. Úgy tűnik, fel is adta a kifogáskeresést.
A választások tisztaságába vetett bizalom azonban csorbát szenvedett.
Kétségtelenül nagy pofont kapott a választások iránti bizalom azzal, hogy kiderült, itt is, ott is becsúszhatnak számolási hibák.
Nem kellene jobban megszűrni azokat, akik egy ilyen választási bizottságba bekerülnek?
Ha a bizottságok tagjait elkezdenék szűrni, előzetesen mindenféle vizsgálatnak vetnék alá a jelölteket, nem maradna ember, aki vállalná ezt a munkát. Magyarországon az állampolgári aktivitás rendkívül alacsony, így is kevés az olyan állampolgárok, aki hajlandó pártdelegáltként a szavazatszámlálási feladatokat ellátni. Egy bizonyos szűrési rendszer beépítése még tovább csökkentené ezt, elriasztana potenciálisan aktív embereket.
A választáson olyan összetételű fővárosi közgyűlés kapott mandátumot, amelyben a tagok nem annyira a városnak, sokkal inkább az őket delegált pártoknak tartoznak felelősséggel. Mi lesz ebből?
Ebben a helyzetben akár még a testület tisztviselőinek megválasztása sem lesz egyszerű feladat. A kormánypárt és a Tisza párt képviselői is előre megmondták, hogy nem fognak együttműködni Gyurcsányékkal. Magyar Péter azt ígéri, hogy csak ügyek mentén hajlandó együtt szavazni bárkivel, mert különben a Fidesszel vagy a DK-val való összemosást kockáztatná. Több elemző szerint az eddigi sikerét pont az jelentette, hogy nem volt hajlandó együttműködésre a 22-es választáson vereséget szenvedő ellenzéki pártokkal.
Vitézy is csak „ügyek mentén” akar kooperálni Karácsonnyal, tudjuk, ez mit jelent. Talán a főpolgármester-helyettesek megválasztásáig sikerül majd eljutni, de ebben sem lennék biztos. És ha nem?
Akkor minden kezdődhet elölről. Működésképtelen lesz a főváros, és ebben az esetben újra meg kell választani a testületet és a főpolgármestert is. Karácsony Gergely mögött most lesz egy olyan fővárosi közgyűlés, amelynek 33 tagjából húsz olyan ember van, akinek egyáltalán nem érdeke őt támogatni. Az őket delegáló politikai pártok pedig már 2026-ra gondolnak, ami nagyon-nagyon közel van. Eddig a fővárosi közgyűlésben, a zárt ajtók mögött, tudott érdemi szakmai munka folyni, mert az asztal körül többnyire a kerületek polgármesterei ültek. Ők személy szerint – pártállástól függetlenül – is érdekeltek voltak abban, hogy Budapest működjön. Közvetlenül a választóiknak tartoztak felelősséggel. Most csak Baranyi Krisztina, Kovács Gergely, Döme Zsuzsanna, Barabás Richárd és Böröcz László kerültek be a testületbe a kerületi vezetők köréből. A többieknek nincs közvetlen kapcsolatuk a választópolgárokkal, nagyobb valószínűséggel fognak pártérdekeket képviselni a közgyűlésben.
A napokban kiderült, a korábbi hármas DK-MSZP-Párbeszéd közötti megállapodás gyakorlatilag a múlté. Karácsony már nem Gyurcsány embere….
Ez a politikai diskurzust nem érdekli. A Tisza pártnak egyáltalán nem érdeke, hogy támogassa Karácsony Gergely fővárosi politikáját, mert akkor a kormányzati propaganda rögtön rásüti, mondhat akármit, ő is a DK jelöltjét támogatja.
Ha október elején mégsem sikerül megalakulnia a fővárosi közgyűlésnek, nem sikerül megválasztani a tisztségviselőket, mi lehet a következő lépés?
Úgy gondolom, ezt a magasságot meg tudja majd „ugrani” a főpolgármester és kialakul a csapata is. A következő kardinális kérdés a költségvetés elfogadása lesz, amin a város vezetésének sorsa múlhat. Ha nincs költségvetés, ki kell írni az új választást, ami bőven áthúzódik majd a következő politikai szezon elejére. Át fog csúszni már 2025-re, onnan meg már egy bakugrásnyira van a következő parlamenti megmérettetés.
