Várhelyi Olivér: Magyarországot ma nem vehetnék fel az Európai Unióba

„Nem kérek, és nem fogadok el utasítást egyetlen kormánytól sem – beleértve a magyart" – jelentette ki már meghallgatása előtt a magyar biztos-jelölt, Várhelyi Olivér, aki meghallgatása során többször is elhatárolódott Orbán Viktortól, illetve a magyar kormánytól. 

Várhelyi Olivér először arról beszélt, hogy kézzel fogható eredményeket akar elérni Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásain. Mint jelezte: fenn kell tartani, és gyorsítani kell a két ország csatlakozását, odafigyelve a jogállamiság és a demokrácia szempontjaira. A Keleti Partnerség országaival kapcsolatban reformot ígért, illetve tiszteletben kívánja tartani Ukrajna területi integritását. A déli országokkal gazdasági együttműködést ígért. Törökországról szólva úgy fogalmazott, hogy az ország elfordult az európai normák elől, s kritizálta a törökök szíriai bevonulását.

A jelölt szerint a migráció kezelését a helyi sajátosságoknak megfelelően kell végrehajtani Észak- Afrikában és Egyiptomban. Támogatni kívánja Jordániát és Libanont, valamint a szíriai menekültek önkéntes visszatérését, szorosan együttműködve az ENSZ munkatársaival. A bővítésről szólva Várhelyi kifejtette, hogy csak abban az esetben folytat tárgyalásokat a csatlakozni vágyó országokkal, ha azok megfelelnek a jogállami kritériumoknak. Amennyiben ez nem következik be, akkor bővítési biztosként akár a finanszírozást is leállítaná. A jelölt személyes garanciát vállalt, hogy az Európai Parlament álláspontját figyelembe veszi.

A képviselők közül többen felvetették, hogy Várhelyi Olivér Orbán Viktor prioritásait mindenben követi majd Brüsszelben, s a magyar miniszterelnök úgy tekint a tárcára, mintha az a személyes érdekeit szolgálná. Lényegében ezt mutatta a 7. Türk Tanács ülése, amelyen nemcsak együttműködést ígért Törökországnak és Azerbajdzsánnak, hanem kijelentette, hogy örömmel áll rendelkezésükre. Annak ellenére, hogy ezek az országok elutasítják az európai értékeket. A képviselők szerint nehéz úgy lojálisnak lenni Európához, ha valaki ezeknek az országoknak is elkötelezi magát.

A felvetésre Várhelyi Olivér válasza az volt, hogy megválasztása esetén biztosként az európai értékek szellemében fog eljárni, semmilyen utasítást vagy kérést egyetlen kormánytól sem kíván elfogadni. A biztosi testület tagjaként kizárólag az európai értékek szellemében kíván cselekedni. Ezt a kijelentést a jelölt többször is megígérte.

A jelöltet többször szembesítették Orbán Viktor kijelentéseivel, a magyar kormány migráció-ellenes politikájával, amit korábban Várhelyi Olivér is elfogadott. A felvetésre a válasza – azon kívül, hogy ez ügyben is az európai irányvonalat kívánja szolgálni – mindössze az volt, hogy tárcája a migrációval nem foglalkozik majd, csak érintőlegesen.

Akadt több olyan képviselő, aki a magyar kormányfő és Putyin baráti kapcsolatát firtatta, illetve azt, hogy Orbán többször orosz érdeket képvisel az unióban. Nem beszélve arról, hogy a magyar fővárosba telepített orosz bank kémgyanús tevékenységét is támogatta a magyar kormányfő. Várhelyi ezúttal is csak annyit válaszolt, hogy ha a képviselők megerősítik a biztosi kinevezését, akkor elsősorban az európai politikát, s nem egyetlen kormány tevékenységét igyekszik majd segíteni.

A magyar képviselők közül Gyöngyösi Máté kérdezhette Várhelyi Olivért. A jobbikos képviselő elmondta, hogy a Fidesz pártállami rendszert épít Magyarországon, s az unió értékeinek a megsértése miatt megindult az ország ellen a 7 cikkely szerinti eljárás. Ezek után Gyöngyösi arról kérdezte Várhelyit, hogy mi a garancia arra, hogy az Európai Unió polgárait, és nem Orbán Viktor oligarcháit kívánja szolgálni az új pozíciójában?

Az addig angolul beszélő Várhelyi Olivér magyarul azt mondta, hogy az érvényben lévő szerződések szerint minden biztost a tagállamok kormányai jelölik, egyetértve az Európai Bizottság elnök-jelöltjével. Esetében is ez történt.  Ezt követően a jelölt megismételte, hogy sem párttól, sem kormánytól nem fogad el utasítást, - a magyartól sem.