Vértaknyok, eltakarítás, Magyarország

 „Ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.”

Bayer Zsolttól, Orbán miniszterelnök jó barátjától, az 5-ös számú Fidesz párttagkönyv tulajdonosától származnak e veretes mondatok. 2017 májusában mondta ezt az olcsón megszerzett várbéli lakások nagy barátja, amikor civilek egy csoportja, némán, a munkát nem akadályozva, de azért eléggé demonstratívan tiltakozott az igazságügyi bizottság amúgy nyilvános ülésén. Még azt is mondta az 5-ös számú vértakony, hogy szanaszét kellene verni a pofájukat.

Néhány hónappal korábban Németh Szilárd, a Fidesz rezsibiztosként elhíresült alelnöke. egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy el kell takarítani a Soros-birodalom álciviljeit. Ha Németh Szilárd a saját ujjából szopta volna ezt az otrombaságot, röhögnénk rajta. Ám tudjuk, hogy a Fideszben semmi nem történhet Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül. Németh Szilárd saját hatáskörében még az orrát sem merné kifújni, krákogni is csak Orbán engedélyével szokott. Mint ahogy Kövér László mostani, nyilatkozatoknak álcázott eszelős kirohanásai sem tudhatók be egy megroggyant elme ámokfutásainak. 

Normális országban nem lenne ezzel gond: bunkók, tahók mindenütt vannak, a különbség annyi, hogy a miénkénél szerencsésebb helyeken az ilyenektől a politikai elitnek hányingere van, és kiveti őket a soraiból. Nálunk ez nem így megy. Magyarországon a vértaknyok büszkén hirdethetik, hogy ők mekkora suttyók. Hogy verik az asszonyt, lenézik a gyengébbet, nem segítik, hanem üldözik az elesetteket. Csalnak, ügyeskednek, fenyegetnek. Rendes magyar embernek mondják magukat, akik mindent a hazáért, a nemzet felemelkedéséért tesznek. Mélyen vallásosnak hazudják magukat, miközben a vértaknyos világnézetük köszönő viszonyban sincs a hittel.

Amikor épp nem ájtatoskodnak, akkor az európai értékekről papolnak. Amin ők azt értik, hogy az Európától kapott értékeket – értsd: uniós támogatásokat – ők és csókosaik zsebre rakják.

Magyarország a vértaknyok országa lett. Ők mondják meg, mi a jó –. hogy mi, többiek, akiket megvetnek és lenéznek, mikor vagyunk jó magyarok, jó szülők, jó gyerekek. Mi, akik undorodunk a vértaknyoktól, és ha tehetnénk, bottal sem piszkálnánk őket, jobb meggyőződésünk ellenére, újra és újra kénytelenek vagyunk felháborodni és tiltakozni.

Nem tehetünk róla: amikor vérlázító, vállalhatatlan mondatokat hallunk, nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna semmi.