Virág Andrea: a jövőre először szavazó fiataloknak az európaiság más tartalmú
Ha arra keressük a választ, hogy mennyien liberálisok ma Magyarországon, akkor azt kell eldöntenünk elsősorban, mit jelent az, hogy valaki liberális – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Virág Andrea, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója. A magyar társadalom 15 százaléka liberális, és ez az arány az SZDSZ-es idők óta nem nagyon változott annak ellenére sem, hogy egy vállaltan illiberális kormány van ma Magyarországon – tette hozzá. „Ugyanakkor azt is látjuk, hogy azokat a szavazókat, akik magukat liberálisnak vallják, tankönyvileg nem feltétlenül nevezhetjük liberálisnak, mert a kisebbségek helyzetében, a női jogokat és a gazdasági kérdéseket illetően semmilyen liberális értéket nem vallanak magukénak. Ha kívülről kellene eldönteni, hogy liberális-e vagy sem, akkor egy kutató úgy értékelné, hogy nem.”
Virág Andrea azt leszögezte, ma egy nem támogató közegben dolgoznak a liberálisok és a kormánytól független szervezetek, az biztos, hogy nehéz kormányzati szereplőket meghívni egy-egy konferenciára, ahol politikai vitákat kellene generálni, ahol oktatáspolitikáról, nemzetpolitikáról, gazdaságpolitikáról különböző nézőpontok meg tudnak jelenni. Egy kivétel volt, amikor Semjén Zsolt elfogadta a meghívást és vitázott Hiller Istvánnal, de ez ritka – fogalmazott.
A liberálisoknak két ága van
Az egyik az emberi-jogi liberálisok, akik a kisebbségek védelmében, az LMBTQ-jogokban, a női egyenjogúság, vagy éppen kulturális elvek mentén mondhatók liberálisnak. Sok országban elválik ettől a gazdasági liberalizmus, ami a kapitalizmus híveinek sora, akik egy kisebb államban egy kevésbé újraelosztás-párti, szabadpiac-párti gazdaságpolitikát képviselnek. „Magyarországon mind a kettő megtalálható, de több az emberi jogi liberális, mint a gazdasági és ezek a csoportok bizonyos értelemben fedik egymást. A magyar társadalom egyharmada mondható valamilyen szempontból liberálisnak.”
Önbevallás alapján a liberálisok egynegyede Fidesz-KDNP szavazó
2022 őszén egy kutatás azokat a szavazókorú polgárokat vizsgálta, akik a közös ellenzéki listára szavaztak, és abból kiderült, hogy az egyetlen dolog, ami azt a nagyjából kétmillió szavazót összeköti, az Orbán-ellenesség, és az, hogy valami mást szeretnének, mint ami most van, de azt, hogy mit, abban elképesztő heterogén ez a csoportosulás – mondta Virág Andrea. „A liberálisoktól a szocialistákon át a konzervatívokig megtalálható itt minden világnézet, de azokban a kérdésekben, hogy milyen államot képzelnek el, mit gondolnak az unióról, a háborúról, a nem túl nagy tábor igen megosztott. Ezért van nehéz dolga az ellenzéknek és feladata lenne, hogy valamilyen közösséget kovácsoljon ezekből a szavazókból, mert önmagában az, hogy a tábor anti-orbánista, az közösséget, kötődést nem tud kialakítani.”
A magyar választóknak igényük van erős vezetőre
Miközben sokan gondolják, hogy erénye is lehet az ellenzéknek, hogy nincs egy olyan centralizált struktúrája, nincs egy olyan autoritása, mint a jobboldalon Orbán Viktor, azt el kell ismerni, hogy a magyar társadalom túlnyomó többségének arra van igénye, hogy legyen egy erős vezető, aki utat mutat – mondta a stratégiai igazgató. Szerinte éppen ezért nehezebb az ellenzéki együttműködés, ahol sok, nem túl erős vezető, egymással viaskodó politikus közül nem egyértelmű a választó számára, hogy kire figyeljen, kinek a véleményére adjon, ki, mennyire fontos.
Persze az anti-orbánista üzeneteket a legkönnyebb mondani – tette hozzá –, arra ez a tábor teljes egészében vevő, de kellene lennie valami minimumnak arról, hogy mit értenek az ellenzéki pártok „nemOrbán” alatt, mert az, hogy „nem úgy, mint ők”, az nem egyértelmű irányvonal. „Ezekben kellene valamiféle egyetértés és világosan kommunikálni a választók felé, mi az, amit másként csinálnának és hogyan.”
A magyarok egy része hisz a kormánynak
A társadalom tapasztalta, hogy vannak gazdasági problémák, és ezt a Fidesz sem próbálja eltagadni, ugyanakkor fontos kérdés, hogy kit hibáztatnak, és ezzel beindul a Fidesz kommunikációs gépezete – mutatott rá a szakember. Eleinte a háborúra, aztán az elhibázott brüsszeli szankciókra fogta, és a kutatásokból láttuk, hogy ez egy sikeres kommunikációs kampány volt, közpénzből megtámogatva – hívta fel a figyelmet.
Miközben kiderült, hogy a magyar társadalom nagy része elégedetlen az oktatási rendszerrel, fontossági sorrendben mégis leghátul szerepel, ezért sem érezte sürgetőnek a kormány, hogy kezelni kell az oktatásügy problémáját – mondta Virág Andrea. „A kormánynak is készülnek felmérések és látták, hogy nem ezen fognak megbukni, sokkal fontosabbak a gazdaságpolitikai kérdések és ez rá is vezet arra, hogy mi a probléma ilyen szempontból az ellenzéki oldalon.”
Kérdés az is, hogy mennyire bízik a választó abban, hogy az ellenzék jobban tudná kezelni ezt a problémát, mint a kormány. „Az ellenzék most egy viszonylag szétesett képet mutat magáról, főleg a tavalyi választások óta. Az ellenzéki szavazónak és pláne a bizonytalanoknak nem feltétlenül van abban hitük, hogy az ellenzéki pártok tudnák kezelni legalább ennyire vagy ennél jobban a problémákat, mint az Orbán-kormány. Amíg egy ilyen típusú változás nem áll be, addig nehezen tud az ellenzék egyről a kettőre lépni.”
Egy leépített demokratikus rendszer került szembe az unióval
Más országokban is előretörtek az Orbán-típusú, Fidesz-típusú pártok, amelyek nem ennyire radikálisak, és nem tudják annyira uralni a politikai terepet, mint amennyire a Fidesz 2010 óta, de ott vannak – mondta Virág Andrea. „Néha le lehet győzni őket, mint 2019-ben az önkormányzati választáson, ami bizakodásra adott okot, de aztán kiderült csak egy jó kiugrás volt.”
Vannak jó receptek azonban ilyen szempontból – emlékeztetett, szerinte a zöldpolitika megfogja a fiatalokat, sokakat közülük pedig az európaisággal lehet megszólítani, mert nekik ez már nem csak egy gyakorlati kérdés, hanem értékrend is. „A legfiatalabb szavazók, akik jövőre voksolnak, ők már az unióba születtek, nekik az európaiságnak más a tartalma. Az ellenzéki pártoknak, a liberális-baloldali pártoknak érdemes ezt észben tartani.”
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
