Vitézy Dávid szerint Lázár János helyettese zagyva butaságot beszél
Nincs jó időszaka a magyar vasúttársaságnak: nemrég kiderült, hogy bezárnak több regionális mellékvonalat. Az már csütörtöki hír, hogy a székesfehérvári vasútállomáson elromlott a biztosítóberendezés, órás késések, vonatpótló buszok voltak. A Győr-Hegyeshalom fővonalon a sebességkorlátozás kiütötte a biztosítékot Lázár János építési és közlekedési miniszternél, aki kirúgott, illetve nyugdíjba küldött két MÁV-vezetőt. Majd Lázár és Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár bonyolódott vitába, amelybe beszállt a miniszter helyettese, Csepreghy Nándor is, aki élesen és személyes szavakkal szólt vissza Vitézynek.
Vitézy Dávid a Klubrádió Esti gyorsában kijelentette: kétféle válság van a MÁV-nál. Egyrészről a '60-as évek vége óta a vasúttól a közút felé fordult a közlekedéspolitika, a vasutat a múlt részének tekintették évtizedekig. Aztán a környezetvédelmi szempontok megjelenésével, az utak bedugulásával, a klímaváltozás hatásainak felismerésével átértékelődött a vasút szerepe, reneszánszát éli. Ez Japánban elindult már a '70-es évektől, míg Európában a 21. század elején.
Ahhoz, hogy a magyar vasutat az európai legjobb gyakorlatok felé közelebb vigyék, sok ezer milliárd forint beruházásra van szükség – jelentette ki Vitézy Dávid. Gyorsabb pályák, több pályakapacitás a nagy állomások, csomópontok környékén és rengeteg új jármű kellene; a MÁV járműparkja úgy is 40 éves, hogy az elmúlt években sok új motorvonat érkezett a Budapest környéki agglomerációba. Ha ezen elkezdenek dolgozni, akkor öt-tíz év múlva lesznek eredmények, mert amíg az új járművek megjönnek, amíg új pálya épül, új állomásokkal, több sínnel, azok hosszabb projektek. Ők ezen dolgoztak államtitkári ideje alatt és az úgynevezett Budapesti Fejlesztési Központnál is, közösen a MÁV vezérigazgatójával és a most kirúgott vezetőhelyettesekkel.
Az a vád is érte Vitézyt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes részéről, hogy csak a tervezéssel foglalkozott, amire rengeteg pénzt költöttek, és nem javították a pályákat, például az 1-es vonal is ezért ment tönkre. Ezt „zagyva butaságnak” nevezte az adásban. Közölte: a BFK-nál sok vasúti beruházás előkészítését kezdték meg európai uniós forrásból, amit nem lehet karbantartásra fordítani, ezeket a pénzeket az EU azért adja, hogy az európai vasúti hálózaton hosszabb tehervonatok tudjanak járni, sűrűbben közlekedjenek a személyvonatok, nagyobb sebességű pályák jöjjenek létre. Ezzel együtt „amit lehetett, használtak felújításra”, mondta, említve a székesfehérvári, a pusztaszabolcsi és a balatoni vonal megújítását.
Hangsúlyozta: aki azért kritizálja, mert nagy terveket dolgoztak ki, „az semmit nem ért a vasútból”. A vasúthoz nem lehet úgy hozzányúlni, ha nem tudjuk, hogy az egyik pályaszakasz felújítása után melyik következik. Példaként említette, hogy ha az egyik szakaszon három sín van, a másikon kettő, az állomáson meg négy, akkor abból nem lesz összefüggő rendszer. Csak úgy lehet vasutat fejleszteni, ha van világos vízió évtizedekre előre, és azt kezdik el darabonként megvalósítani.
Az 1-es vasútvonalon egyik napról a másikra vezetett be sebességkorlátozást a MÁV, mert előre nem látható műszaki hibát találtak. Ezt bizonyítani is lehet, a társaság tavasszal közzétett egy térképet arról, hogy milyen pályaromlásokra számítanak és a menetrendet mennyivel kell lassítani. Abban nem volt benne az érintett szakasz, tehát tavasszal nem is sejtették, hogy ott probléma lesz.
Lázár János miniszter azt mondta, hogy ha a 800 milliárd forintos költségvetésből nem találnak 32 milliárdot annak a felújítására, akkor nem értenek a szakmájukhoz. Vitézy Dávid erre megjegyezte: ugyanez a Lázár János nyáron a regionális vonalak bezárását 700 milliós megtakarítással indokolta. Ha nem lehetett találni 700 milliót, akkor 32 milliárdot nyilván lényegesen nehezebb – jegyezte meg.
Azzal Vitézy is egyetért, hogy ha ilyen vis maior van, akkor azonnal neki kell állni megcsinálni a pályát, mert ez az ország egyik legfontosabb fővonala. „Azzal viszont a legkevésbé sem értek egyet, hogy Lázár János a sajtóban üvöltözik a MÁV vezetőivel, én ilyet biztos nem csinálnék, de különböző stílusú emberek vagyunk” – fűzte hozzá.
Beszélt arról is, hogy az egyébként a miniszter szívügyének számító szegedi-hódmezővásárhelyi tram-train jelentette a legnagyobb többlettételt a MÁV költségvetésében, és a működtetésének költségeit az adófizetők állják.
De, mint fogalmazott, nincs értelme a szócsatának, a lényeg, hogy a vasút válságban van. Az említett strukturális válság megoldásához szükséges pénz nincs meg, mert az ország nem fér hozzá az európai uniós forrásokhoz. Emellett van egy működési probléma, amit lehet látni, hogy nincs jó utastájékoztatás, késések vannak, beruházások maradnak el. Ide sorolta azt is, hogy nagyon komoly bevételkiesést okoztak a MÁV-nál az új bérletek, és ezt nem pótolták vissza.
