Volt III/III-as vezeti a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetét
Komoly feladatokhoz komoly emberek kellenek – így indokolta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, miért Horváth József nyugállományú vezérőrnagy vezetésével alakult meg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, amely „azonosítja és föltérképezi a Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket, befolyásolási praktikákat”.
Lánczi Tamás szerint az intézet élére olyan embert kerestek, „akinek évtizedes, mély tapasztalata van arról, hogyan kell Magyarország szuverenitását megvédeni”, így esett a választás Horváth Józsefre, a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettesére, a kormányközeli Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójára.
A Népszava a rövid MTI közleményhez képest részletesebben közölte a nyugalmazott vezérőrnagy életpályáját. Talán nem véletlen, de a hivatalos bejelentésből kimaradt, hogy Horváth József számára nem ismeretlen terep a politika: a szocializmusban 1985-től a Belügyminisztériumban dolgozott a III/III egyik alosztályán, s a rendszerváltás után is a szolgálatok kötelékében maradt egy ideig.
Az első Fidesz-kormány idején Kövér László titkosszolgálati miniszter és államtitkára, későbbi utódja, Demeter Ervin szakértőjeként dolgozott, végül a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgató-helyettesévé lépett elő. A szocialisták és az SZDSZ 2002-es kormányalakítása után távoznia kellett, ekkor alapította meg 2005-ben hajdani titkosszolgálati kollégájával, Tóth Jánossal az UD Zrt.-t.
A cég elvileg őrzésvédelemmel és adatfeldolgozással foglalkozott, ám 2008-ban az NBH akkori vezetője, Laborc Sándor feljelentést tett az UD Zrt. két vezetője, valamint a cégnek dolgozó két korábbi titkosszolga munkatárs ellen lőfegyverrel visszaélés, magántitok jogosulatlan megismerése és államtitok megsértése gyanújával. A Nemzeti Nyomozó Iroda államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése és számítógépes rendszer feltörése miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, amelyet azonban – hivatalosan eredmény hiányában – gyorsan lezártak, még azt sem vizsgálták, miért készített a cég közel 80 személyről környezettanulmányt, miért akart lehallgatni egy fővárosi ügyvédi irodát, vagy éppen hogyan – és miért – szerezték meg az egyik biztosítótársaság biztosítottjainak adatait.
Ezek után robbant az igazi bomba, ismeretlenek ugyanis Dávid Ibolya akkori MDF-elnöknek eljuttattak egy CD-t, amelyen Tóth János Csányi Sándor OTP-vezérigazgatóval beszélgetett, s az NBH hallgatta le őket. Tóth arról kérdezte Csányit, teljesítsen-e állítása szerint fideszes körökből érkezett felkérést, hogy szerezzen kompromittáló anyagokat Dávidról, ugyanis a Fideszben többen inkább Almássy Kornél korábbi MDF-alelnököt látták volna szívesen a Fórum elnöki székében. Az ügyben több feljelentés született pro és kontra, az évekig tartó, többször megismételt eljárásra kötelezett perek során végül Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt ítélte el a bíróság jogerősen, mindkettejüket megrovásban részesítette.
Horváth József karrierjét az UD Zrt.-ügy nem befolyásolta, a 2010-es kormányváltás után két éven át a Katonai Biztonsági Hivatal, majd 2012-2013 között a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyetteseként, majd biztonságpolitikai szakértőként dolgozott, s 2019-ben csatlakozott az Alapjogokért Központhoz.
