Vörös Imre: a Fidesz bábkormányt csinálna az utódaiból (1.)
„Említhetek további jeleket is, például azt, amikor a miniszterelnök két tábornokkal az oldalán tartott sajtótájékoztatót, ilyesmi leginkább Közép-, Dél-Amerikában szokás. Aztán, még ugyancsak novemberben, egy tábornok nyilatkozott, fenyegető hangon, azt hangoztatva, hogy fenn fogják tartani a békét. Mintha a vírus miatt bármiféle békétlenség lett volna az országban. Ezek mind abba az irányba mutattak, hogy van egy kormányzati elszánás arra, hogy fegyveres erőszak árán is az történjen, amit a hatalom akar” – így nyilatkozott a Hírklikknek Vörös Imre egykori alkotmánybíró, az esetleges ellenzéki győzelem utáni teendők egyik jogi megalapozója.
– Gyakorlati oldalról akartam kezdeni ezt a beszélgetést, miközben ön persze egy elméleti szakember…
– Már én is szóba akartam hozni a gyakorlati aspektusokat, hogy végre túllépjünk ezen, a mostanra kialakult túlságosan is elméleti vitán…
– Szóval azt akartam kérdezni, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hatalom részéről jött üzenet?
– Mire gondol?
– Arra a május 23-i ATV-interjúra, ami Hack Péterrel készült, és amiben az alkotmányjogász arról beszél, hogy ha valaki hozzá akar nyúlni az alaptörvényhez egyszerű többséggel, az súlyos következményekkel, polgárháborús helyzettel járna…
– Igen, ezt láttam, és nekem is feltűnt.
– Tehát a kérdésem: lehet-e ez egy üzenet?
– A lehetséges válaszom: igen. De válasszuk ketté a dolgokat. Kialakult egy elméleti vita, amely azzal indult el tavaly ősszel, hogy Elek István az én 2012. márciusi elemzésemet, javaslatomat, mondhatni: a molyirtó szagú javaslatomat, elővette, leporolta és továbbfejlesztette. Az így elkészült írást nagy csönd vette körül, senki nem reagált rá. Tavasszal ezért ő megismételte a fő gondolatot, miszerint az ellenzéknek ajánlatot kell tennie a választók számára, hogy mihez akar kezdeni, ha netán megnyerné a jövő évi választásokat. Ezt követően én közzétettem a Civil Bázis Egyesület honlapján azt az állásfoglalást, amelyben némiképp konkretizáltam a korábbi javaslatomat, és amelyben az új országgyűlés első munkanapjának forgatókönyvét is felvázoltam.
– Ez volt az a bizonyos Tiszta lap törvény, ugye?
– Nem, ezt követte az a – mondjuk így – kiáltványunk, amelyet Bárándy Péterrel és Forgács Imrével közösen írtunk. Ennek nyomán alakult ki a vita, amely nagyon fontos vita, de elvi alapokon nyugszik. Úgy látom, hogy ez a befejezéshez közeledik, hiszen már mindenki „megtette tétjeit”, elmondta az álláspontját. Amiből az is következik, hogy lassan tényleg be kellene fejezni, szintetizálni, a most még elágazó irányokat közelebb hozni.
– Annyit azonban máris elértek, hogy a jobboldal erőteljesen támadja önöket…
– Egy elég nívótlan reakciósorozatot váltottunk ki a kormánypárti sajtóból. Ezek a megszólalások egyáltalán nem mérhetőek a mi elméleti vitáinkhoz, tehát nem is érdemes velük foglalkozni. Hack Péter nyilatkozata viszont fordulatot jelent, ő elég egyértelműen fenyegető hangon szólalt meg. Ráadásul nem csak úgy általában fenyegetőzött, hanem fokozva az interjú hangulatát, végül polgárháborút említett.
– Meglepte önt?
– Hogy tőle érkezett ez a gondolat, az igen, egyébként viszont nem. Mégpedig azért nem, mert tavaly júniusban, amikor a veszélyhelyzetet megszüntették, és az egészségügyi válsághelyzetet léptették helyébe – amely, tegyük hozzá, pont ugyanolyan jogosítványokat adott a kormánynak –, módosították a honvédelmi törvényt is. Törvénybe foglalták, hogy a katonaság fegyverhasználati joggal, közreműködik a járvány elleni védekezésben. Ez fordulatot jelentett, mert sem a korábbi alkotmány, sem a mostani alaptörvény nem teszi lehetővé a honvédség civilek elleni belföldi felhasználását. Bizonyára emlékszik rá, akkor jelentek meg az utcán a fegyveres járőrök. Ez már megmutatta a közhatalomnak azt az elhatározottságát, hogy felruházza magát alkotmányellenesen arra, hogy fegyveresen is fellépjen a civil lakosság ellen, akkor, amikor ő úgy gondolja. Novemberben pedig, amikor újra bevezették a veszélyhelyzetet, akkor külön kormányrendelettel még tovább szélesítették a honvédelmi törvényben már amúgy is szélesre tárt kaput, és részletesen leírták, mi mindent tehet a honvédség; igazoltathat, elfogó hálóval elfoghat, gumilövedéket használhat – hogy néhányat kiemeljek ezek közül. Vagyis: a kormány kifejezetten egy polgárháborús helyzetre szóló csomagot biztosított a katonaságnak. De említhetek további jeleket is, például azt, amikor a miniszterelnök két tábornokkal az oldalán tartott sajtótájékoztatót. Ilyesmi leginkább Közép-, Dél-Amerikában szokás. Aztán, még ugyancsak novemberben, egy tábornok nyilatkozott, fenyegető hangon, azt hangoztatva, hogy fenn fogják tartani a békét. Mintha a vírus miatt bármiféle békétlenség lett volna az országban. Ezek mind abba az irányba mutattak, hogy van egy kormányzati elszánás arra, hogy fegyveres erőszak árán is az történjen, amit a hatalom akar. Ennek civil leágazásaként tekintek Hack Péter nyilatkozatára. Ő azt mondta, abban az esetben lesz polgárháború, ha a jövő évi választásokon az ellenzék többséghez jut, és ennek keretében tesz lépéseket egy másik kormányprogram megvalósítására, amihez az Országgyűlésnek hozzá kell nyúlnia az Alaptörvényhez és több más törvényhez is. A polgárháborús fenyegetésből számomra az következik, hogy el tudják képzelni, hogy új kormánya lesz az országnak, egy új többséggel.
– Ez önmagában jó hír, nem?
– Az lenne, ha nem úgy képzelnék a jelenlegi kormánypártban, hogy a mostani, nem jogállami rendszer marad, és ilyen körülmények, közjogi keretek között egy, a mostani ellenzékből alakult, de – cselekvési lehetőség, gyakorolható közhatalom híján – gyakorlatilag bábkormány működik majd, az ő közvetett ellenőrzésük alatt. A kormányzati rendszer, gyakorlat ugyanolyan keretek között létezik, ahogy most is. Hack Péter filozófiájának az a lényege, hogy az új bordélyház a régi lányokkal működik tovább. Ennek az egész felvetésnek van egy olyan oldala is, amely arra utal, mintha mindenki más felelős lehet a polgárháborúért, ők csak kényszerhelyzetben őriznék a status quot.
– Még egyszer nekifutok: olvashatom az ilyen nyilatkozatokat úgy is, hogy a pozitív oldalát ragadom meg, azaz nagyon is elképzelhetőnek tartják, sőt, készülnek rá, hogy elveszítik a választásokat. Viszont, kétségtelenül ott van mindjárt a negatív fele is: éppen ezért hozzák létre a mélyállamot, szerveznek ki minden intézményt, hatóságot, és rengeteg pénzt az állam fennhatósága alól…
– Erre utaltam akkor, amikor bábkormányról beszéltem.
– De, ezek szerint látja ezekben a lépésekben azt a szándékot, hogy készülnek az esetleges vereségre is…
– Igen. És nem is hinném, hogy a választásokon akarna a kormány használni valamilyen erőszakos eszközt. Választási csalás persze lehetséges, épp úgy, mint ahogy ez megesett 2014-ben és 2018-ban is. A cél egyértelműen a jelenlegi rendszer érinthetetlenségének bebiztosítása lenne. Ha mégis hozzá akarna nyúlni bármihez az új országgyűlés, vagy kormány, abból csak polgárháború lehet. Igen, ez az üzenet.
– Bárándy Péter szerint viszont, ha valóban így marad minden, csak a kormány változik meg, akkor az új kabinet hat hónapon belül garantáltan megbukik. Tehát egy sajátos helyzet alakul ki, és egyben üzenet mindkét oldalról a választóknak, a Fidesz oldaláról az, hogy csak akkor van biztonság, stabilitás, ha ránk szavaztok, az ellenzék oldaláról viszont, hogy muszáj ránk voksolnotok, ha nem akartok polgárháborús helyzetet…
– Ha már ezt szóba hozta, el kell mondanom, hogy a történetírás nagy adóssága a 2006-os őszi események pontos leírása. Ebből a mostani fenyegetésből ugyanis kiérzem ugyanazt a forgatókönyvet, csak most kormányzati pozícióból. Ugye emlékszünk arra, amikor a békés tüntetők mellett futballszurkolók, és Molotov-koktéllal a kezükben rohangászó „spontán felháborodott” kopasz, kigyúrt legények lángba borították Budapestet. Véleményem szerint alapos a gyanú, hogy akkor egy másik helyzetből provokáltak ki polgárháborús állapotokat, most a hatalomból üzennek valami hasonlót. Ezzel, így akarnak mindenkit elriasztani attól, hogy az ellenzékre, és ezzel közjogi változásokra szavazzon.
(Folytatjuk)