Wittinghoff: a legócskább kommunista retorikához képest is a gödör legalján van az orbáni propaganda
„Semmin és annak az ellenkezőjén sem lepődnék meg, de annak jelenleg nem látom a realitását, hogy a sikertelen iskolai államosítás után a kormány az óvodák és a bölcsődék üzemeltetési formáját is megváltoztatná jövőre” – reagált Wittinghoff Tamás egy ma felröppent hírre. A budaörsi polgármestert arra is kértük, hogy röviden értékelje 2024-et az önkormányzati szféra szemszögéből, illetve mondja el, mire számít 2025-ben. „Apám egyik kedvenc mondása volt még a szocializmus idején: az idei év rosszabb volt, mint a tavalyi, de jobb, mint a jövő év lesz” – mondta velősen.
Kormányközeli értesülésre hivatkozva, a Népszava számolt be arról: felvetődött annak a lehetősége, hogy a kabinet esetleg változtatna az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék üzemeltetésének formáján. Informátoruk szerint a fenntartói feladatok kiszervezését, központosítását vizsgálhatják. Úgy tudjuk, felmerült annak a B+N Zrt.-nek az esetleges szerepe is, amely a kórházak üzemeltetését vette át. A Belügyminisztérium a kérdésre úgy reagált, hogy „ilyen előterjesztésről, javaslatról a tárcának nincs ismerete”, ám – mint a lap megjegyezte –: az utóbbi időben gyakorta előfordult, hogy nem az illetékes szaktárca, hanem valamelyik kormánytag, többször például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be rapid módon új jogszabály-módosítást, -előterjesztést. A B+N Zrt. úgy reagált, hogy nem vettek részt ilyen pályázatban, de hozzátették, hogy felkérésekre rövid felkészülési idővel is képesek megfelelő minőségű megoldást kínálni, érkezzen az akár a köz-, akár a versenyszférából.
A Népszava szerint az ilyetén központosítási elképzelés nem lógna ki az eddigi döntések sorából. A kabinet ugyanis – az iskoláktól kezdve a vízi közműveken át a szemétszállításig – folyamatosan szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, s így a helyhatóságnak adott állami forrásokat. Ráadásul az elmúlt években nem először röppent fel, hogy a kormány állami fenntartásba venné az óvodákat is. Négy éve a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége nyilatkozatban állt ki az óvodák önkormányzati fenntartása mellett.
Mit szólna hozzá, meglepődne-e, ha ezt is meglépné a kormány? – kérdeztük Wittinghoff Tamást. „Semmin és annak az ellenkezőjén sem lepődnék meg” – vágta rá. Ugyanakkor szkeptikusan vélekedett arról, hogy a kormány most az óvodákat és a bölcsődéket is államosítaná. Ez a hír egyébként már többször felröppent, de nem valósult meg – jegyezte meg, hozzátéve: azt is látjuk, hogy az iskolák államosítása sem akkora sikertörténet. Azt pedig tudjuk, hogy a Fidesz mindent a haszonelv alapján tesz...
Arról nem is szólva, hogy már most egyértelmű: a jövő évi költségvetést rossz számokkal tervezték. A benne rögzített forintárfolyam, a növekedési szám, az államháztartási hiányszám stb. alapján látszik, hogy a büdzsé tarthatatlan lesz. Wittinghoff kifejtette, nem tudja, el akarnak-e követni olyan hibát, hogy erre még vállaljanak valamit, aminek nem látják a következményeit. Már csak emiatt sem nagyon látja a Népszavában megszellőztetett elképzelés realitását. És persze túlságosan közel van a január, mindent át kellene számolni ehhez, beleértve az önkormányzati finanszírozási rendszert is. Természetesen az nem kizárt, hogy jövőre, év közben megpróbálkoznak vele, de akkor pedig már túlságosan közel lesznek a választások, ami azt sem igazán teszi reálissá – magyarázta.
Azt is megkérdeztük a polgármestertől, szerinte milyen volt ez az év az önkormányzatok számára? Mint mondta, a szférát nagyon megviselte az esztendő. „Ami Budaörsöt illeti, mi túl tudunk élni, köszönhetően annak – ami miatt egyébként a helyi Fidesz állandóan ostoroz minket –, hogy rendre alultervezzük a bevételt, és túlságosan sok pénzt teszünk félre.” Ennek az oka, hogy a meggyőződésük és a tapasztalatuk szerint ez biztosítja a túlélést, azt, hogy ha bármi is történik, az ne érjen őket meglepetésként. Így történt az idén is, és ezúttal is nagy biztonsági tartalékot képeztek. Ennek köszönhetően, az idén még fejlesztésre is futotta, ugyanis sok pályázati forrást is kaptak („az már más történet, hogy volt, amit visszavontak”) – mutatott rá, s reményét fejezte ki, hogy 2025-öt is rendben túl fogják élni. Az azonban még nem teljesen világos, hogy ezt milyen feltételek között teszik majd – tette hozzá.
S hogy mire számít 2025-ben? „Apám egyik kedvenc mondása volt még a szocializmus idején: az idei év rosszabb volt, mint a tavalyi, de jobb, mint a jövő év lesz” – idézte fel válaszként. Majd arra tért ki, hogy nagyon nehéz bármit is mondani annak alapján, ami most látszik. A Fidesz által beharangozott versenyképes járások rendszerének a részletei ugyanis nem ismertek, de az azért már látszik, hogy még a fideszes polgármesterek is nagyon keményen beleszálltak. Már tarthatatlan szintű az elvonás az önkormányzati szférában. Az pedig, hogy végül mi lesz belőle, nos, az is a „bármi megtörténhet” kategóriába tartozik. Budaörsön mindenesetre úgy készültek, hogy nagyon alacsonyan tartották a helyi iparűzési adón kívüli adóterheket, s ugyan az építmény- és telekadót – legalább némileg kompenzálandó – kicsit megemelték, de csak a gazdálkodó szervek számára, a lakosság lakhatáshoz tartozó terheit nem növelték. Ha pedig mégsem terheli majd őket jelentősen ez az úgynevezett versenyképes járások címen bevezetendő intézkedés, akkor még vissza lehet lépni az emeléstől, hiszen kedvezőbb körülményekre mindig lehet váltani adóévben is, csak a terheket tilos növelni. („Jó lenne, ha ez a kormányra is vonatkozna!”) – magyarázta. Házon belül is hallanak dolgokat, s érzékelik, hogy egy csomó olyan dolog történik, olyan változtatási elképzelések vannak, amelyek így december második felében elképesztően hangzanak. Mindenesetre a helyzetről mindent elmond, hogy ma, december 16.-án a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó meghatározó számok tekintetében a jogszabályi környezet még nem ismert...
„Nem látjuk, hogyan fog alakulni 2025” – mondta. Azt azonban továbbra is vallja, hogy azok az önkormányzatok, amelyek megtanultak ebben a koordináta rendszerben – „s ez nagyon udvarias megfogalmazás” – túlélni, mert tartalékokat képeztek, azok túl is élnek majd – más kérdés, hogy mi lesz azokkal, amelyek a körülmények miatt nem képesek tartalékképzésre, ők egyre kiszolgáltatottabbakká válnak.
Milyen „meglepetés” lehet jövőre, amely már a választásokat megelőző esztendő lesz? Akkor ugyanis szokás szerint osztogatásba kezd a kormányzópárt. Ez min változtat, ha bármiben is, az önkormányzatok számára? – kérdeztük. Nehéz erre jól válaszolni – mondta Wittinghoff. A kormány megpróbál osztogatni, mégpedig közvetlenül az állampolgárokat megcélozva, hiszen nekik akarnak gesztusokat tenni, miután ők azok, akik voksolnak. A probléma az, hogy ennek a forrásai nem látszanak, azaz valahonnan el kell venni – hívta fel a figyelmet, feltéve a kérdést: mindezt honnan? A választ megadva, rámutatott, hogy a gazdasági szereplők és az önkormányzatok lehetnek a célpont, de ezen belül már tippjei sincsenek. „Egyelőre csak azt látom, hogy ezerrel megy a semminek az elképesztő sikerpropagandája, ismét elindult a gyűlöletpropaganda, ma reggel például belefutottam Orbánéknak az Európai Néppárt elnökét mocskoló plakátjaiba. Ismét ott tartunk, mint korábban, amikor Soros, Gyurcsány, a bohócok voltak a célkeresztben, miközben pedig a közrádióban azt halljuk – már ha véletlenül bekapcsoljuk –, hogy milyen fantasztikus számú ember küldte vissza a ’nemzeti inzultációs’ kérdőívet. Azaz a vérlázító, a legócskább kommunista retorikához képest is a gödör legaljára besorolható propagandát nyomják Orbánék” – szögezte le Wittinghoff Tamás.
