Závecz: többen szavaznának a közös ellenzéki listára, mint a Fidesz-KDNP szövetségre

HírKlikk 2020. november 14. 08:25 2020. nov. 14. 08:25

Elemzés készült az ellenzéki pártok közös indulásának esélyeiről a 2022-es országgyűlési választáson. A Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által készített 1000 fős kutatásból kiderült, van miért aggódniuk a kormánypártoknak. Az összes megkérdezett 40 százaléka támogatná a közös ellenzéki listát, amíg csupán 36 százalék voksolna a FIDESZ-KDNP listájára. A választók mindössze három százaléka kíván más listára szavazni.

A kutatás arra is kiterjedt, van-e oka a Fidesz-KDNP-nek arra, hogy folyamatosan szűkítse valódi ellenzékének mozgásterét. A kutatás szerint van!

Mint ismert, a kedden éjszaka beterjesztett választási törvény módosítása – egyéb módosítások mellett – a kamupártok, és kimondatlanul is, a kis pártok indulásának megakadályozására való hivatkozással, mintha éppen egy, vagy legfeljebb két táborba, azaz pártlistába kívánná terelni az ellenzéki pártokat. Míg a korábbi kutatások, felmérések azt mutatták, hogy a felnőtt népesség nagyjából 1/3-1/3-ad arányban támogatja a kormánypártokat és a hat ellenzéki párt (MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum, DK, Jobbik) közös listáját. A szavazók egyharmada nem jelölte meg, hogy kire adja szavazatát. Az is kiderült, hogy az ellenzékre szavazók majd 90 százaléka támogatja, hogy 2022-ben mind a 106 egyéni választókerületben közös kihívót állítson a hat ellenzéki párt a kormánypárt jelöltjével szemben.

A legújabb kutatás során kiderült, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest, már többen, az összes megkérdezett 40 százaléka támogatta a közös ellenzéki listát – a 36 százalékos támogatottsággal rendelkező FIDESZ-KDNP listával szemben –, és a választók három százaléka kíván csak más listára szavazni. A korábban a pártválasztásban bizonytalan szavazók körében is– amennyiben kevesebb listára lehet szavazni – nagyobb az ellenzéki pártok listájának támogatottsága (27 százalék), a Fidesz-KDNP listáé 17 százalék.

 

A hat ellenzéki párt a NER-t elutasító választók üzenetét megértve, elkezdte kimunkálni a következő országgyűlési választáson történő közös indulás feltételeit. Megállapodás született arról, hogy a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet indítanak, akik kiválasztására – a sikeres budapesti főpolgármester választás mintájára – legitim formának tekintik a választókerületekben rendezett előválasztást. Napirendre került a közös program előkészítése is, a pártok szakértői szinten megkezdték ennek kidolgozását.

A legfrissebb kutatás szerint, a választók 58 százaléka, az ellenzéki szavazóknak pedig 86 százaléka tartja szükségesnek, hogy a hat ellenzéki pártnak közös programja legyen a választásokra. Még a kormánypárti voksolók 22 százaléka is úgy vélekedett, hogy az ellenzéknek közös programmal kell a választópolgárok elé állnia, ahogy a jelenleg bizonytalan szavazók 60 százaléka is szükségesnek tartja azt.

Az ellenzéki pártok szavazói körében nagyon magas a közös program elfogadásának támogatása: a DK-sok 96, a momentumos szavazók 95 százaléka támogatja. Legkevésbé az LMP szavazók tartják szükségesnek a közös program melletti elköteleződést, noha táborukban is többségben vannak a támogatók.

A kormánypártok gyakori érvelése az ellenzéki pártok közös indulása ellen, hogy amennyiben a szavazók az ellenzéki összefogást juttatják hatalomra 2022-ben, akkor egy ilyen széles koalíció kormányzásképtelen lenne. Az SZDI szerint, valóban meg kell teremteni a megválasztott képviselők kötelezettségét, hogy a közös program megvalósítását támogatják az új parlamentben.

Az összes megkérdezett 62 százaléka is úgy vélekedik, hogy csak az lehet az ellenzék közös jelöltje, aki elfogadja a közös programot. Az ellenzéki szavazók 80 százaléka osztja ezt az álláspontot. Leginkább a DK és a Momentum szavazói (86-86 százalék), legkevésbé az LMP voksolói tartják ezt feltételnek, de utóbbiak körében is 71 százalékos a kötelezettségvállalás szükségességének támogatása. A kormánypárti szavazók 41 százaléka is hasonlóan vélekedik.

Mivel a NER-rel szembenállók körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy az ellenzéki pártoknak egy közös listával kell-e indulni a 2022-es országgyűlési választáson, a kutatás során erről is kikérték a válaszadók véleményét. A választók 57 százaléka az egy közös listát támogatta, és csak 18 százalék gondolta célszerűnek a több listát. Az ellenzéki szavazók 78 százaléka pedig az egy közös ellenzéki listára szavazott, csupán egytizedük preferálta a több listát. Ez esetben is a DK és a Momentum szavazói a legelkötelezettebbek az egy lista mellett (88 százalék illetve 83 százalék), de az LMP-s szavazók négyötöde is az egy listát támogatja. Meglepő módon, magas a több lista támogatása az MSZP szavazók körében és nem meglepően, a Jobbik táborában, bár még a jobbikosok közel kétharmada is kiáll az egy lista mellett. A kormánypárti szavazók között szintén többségben vannak az egy ellenzéki listát támogatók.

Abban biztos lehet a NER egyre bővülő ellenzéke, hogy a Fidesz a választási törvény módosítását továbbra is mindenáron a maga javára kívánja formálni. Ezért a borsodi 6. számú időközi országgyűlési választás tanulságait is figyelembe kell venniük az ellenzéki pártoknak.

A választás után folytatott SZDI kutatás megerősítette, hogy a hat ellenzéki párt összefogását olyan jelöltnek kell képviselnie minden választókerületben, akit az ellenzéki szavazók magukénak tekintenek és ezért részt is vesznek a szavazáson. Nem lehet kétsége senkinek afelől, hogy amennyiben a jelölt személye támadható, őt a kormánypártok valamennyi rendelkezésre álló eszközzel támadni fogják. Azt is látták, hogy a támadások erősen befolyásolták az ellenzéki szavazók aktivitását a borsodi időközi választáson. Az ottani tapasztalatok is motiválhatták a kormánypártok most beterjesztett választási törvénymódosítását, vagyis, hogy kihasználják a közös listát elfogadni nem tudó ellenzéki szavazók távoltartásának lehetőségét.

Az SZDI kutatása arra is rávilágított, hogy az ellenzéki szavazók aktivitását erősen befolyásolta az is, hogy kevésnek tartották azt az információt, amely eljutott hozzájuk a képviselő-választásról, illetve az ellenzék közös jelöltjéről. Valószínűsíthető, hogy egy előválasztás lebonyolítása a megfelelő jelölt személyének kiválasztására és az ellenzéki szavazók változást akaró igényének lehetővé tételére, a fenti információhiányt legalábbis mérsékelni tudta volna.