Zelenszkij: most kiderül, ki a barát és ki árult el

Az ukrán hadsereg megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta "Orszk" nevű partraszállító hajóját az orosz erők által elfoglalt  bergyanszki kikötőben

Szemtanúk korábban arról számoltak be, hogy az égő hadihajóról a tűz átterjedt más hajókra, üzemanyagtartályokra és lőszerekre is. A megyei kormányzói hivatal azt közölte, hogy még két hajó sérült meg, és megsemmisült egy háromezer tonna üzemanyagot befogadó tartály is.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint e alapján hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek - adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon. 

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol város vezetése a Telegramon azt állította, hogy az orosz csapatok tömegesen, akaratuk ellenére szállítanak el autóbuszokkal helyi lakosokat a városból Oroszországba. A városvezetés közlése szerint már mintegy 15 ezer embert vittek el jogtalanul. "Arra is van bizonyíték, hogy az orosz megszállók elveszik az emberek útleveleit és egyéb ukrán személyazonosító okmányait" - tette hozzá a mariupoli tanács. Eközben a Zaporizzsjából Bergyanszkba érkezett ukrán evakuációs buszok állítólag változatlul nem tudnak bejutni Mariupolba.

A Kreml nekiment a NATO-nak

Moszkva szerint a legtöbb NATO-tagállam hisztérikusan kezeli és nem érti azt, ami Ukrajnában zajlik. Erről Dmitrij Peszkov az orosz elnök szóvivője beszélt, moszkvai sajtótájékoztatóján. Azt állította, hogy a nyugti szankciókkal sújtott milliárdos, Roman Abramovics a kezdetekben szerepet játszott a béketárgyalásokon. Hozzátette: „Jelenleg az oroszok és az ukránok között zajlanak ezek” – jelentette a BBC.

Kényszerintézkedésnek mondta az amerikai diplomaták Oroszországból való kiutasítását. Mint mondta, válasz volt arra, hogy a múlt hónapban az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályok miatt, 12 oroszt utasított ki a New York-i ENSZ-képviseletről. 

Putyin szóvivőjétől megkérdezték, miért nem volt látható egy ideje Szergej Sojgu védelmi miniszter. Dmitrik Peszkov azt válaszolta, hogy a miniszter Ukrajnával van elfoglalva, és most nincs itt az ideje a médiaszerepléseknek.

A NATO-csúcson repülőket kért Zelenszkij

„Nem csak Ukrajna népéért, hanem Európa biztonságáért harcolunk, és megmutattuk, megérdemeljük, hogy az EU teljes jogú tagjai legyünk” – hangoztatta a NATO csúcsértekezleten virtuálisan elmondott beszédében az ukrán elnök. A ma délelőtt megkezdődött rendkívüli csúcson – amelyen részt vesz Joe Biden amerikai elnök is – Zelenszkij ismét szóba hozta légi támogatás ügyét. Megismételte, hogy Ukrajnának nincs komoly légiereje. Mint hozzátette, eddig egy gépet sem kaptak, de tárgyalások folynak. 

Nem a NATO-t hibáztatja – tette hozzá az ukrán elnök, rámutatva: a védelmi szövetség továbbra is segíthet elkerülni újabb a haláleseteket, ha még több hadieszközt küld Ukrajnának. Zelenszkij tömegpusztító fegyverek használatával vádolta meg Oroszországot, példaként hozva fel, hogy az orosz csapatok ma reggel foszforbombát is bevetettek.

Az ukrán elnök ezt megelőzően, a svéd parlamentben is felszólalt. Ott is arról beszélt, Ukrajna megérdemli, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja legyen.

Globális demonstrációkra szólított fel Zelenszkij

A „világnak meg kell állítania Oroszországot!... Ez még csak a kezdet Oroszország számára...Oroszország megpróbálja legyűrni minden ember szabadságát Európában, s a világban” – ezzel indokolta Volodimir Zelenszkij a tegnap este, a háború első hónapjának utolsó estéjén a világ békeszeretőhez intézett felhívását. Angolul elhangzott beszédében az emberekhez fordulva a következőket kérte: „Gyere ki az irodádból, az otthonodból, az iskoládból és az egyetemedről. Gyere a béke nevében! Gyere ukrán jelképekkel, hogy támogasd Ukrajnát, támogasd a szabadságot, támogasd az életet”. 

Csúcsdömping Brüsszelben

Soha ilyen még nem fordult elő: egy napon tart ülést Brüsszelben a NATO, az EU és a G7. Az amerikai elnök részvételével tartandó csúcstalálkozó előtt Volodimir Zelenszkij  reményét fejezte ki, hogy Oroszországot mélyen érintő lépésekben állapodnak meg a vezetők. Hozzátette: ezekből kiderül majd, hogy „ki a barát, ki a partner, és ki árult el minket pénzért”. (Megjegyzés: nehéz nem gondolni arra, hogy nem Orbán Viktorra gondolt a többi között ezzel az odavágással, hiszen a miniszterelnök helyettese már korábban néven nevezte a dolgot, s feltette a kérdést: vajon Orbánt csak nem a kedvezményes orosz gáz, netán a Kárpátalja visszaszerzése vezérli?)

Jens Stoltenberg a NATO főtitkára a csúcs előestéjén bejelentette, hogy a tervek szerint jóváhagyják a kelet-európai haderő jelentős növelését. Közölte azt is, hogy négy új harccsoportot küldenek Szlovákiába, Magyarországra, Bulgáriába és Romániába.

Gázügyek a csúcson és azon kívül

Ursula von der Leyen az EU-csúcs előestéjén arról a tervről beszélt, miszerint a jövőben közös európai gázbeszerzésre kellene átállni. Emellett a tagállamok mindegyikének növelnék az ellátásbiztonságát azzal is, hogy szigorúbb tárolási szabályokat fogadnának el. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kitért arra is, hogy a jövőben jobban kellene támaszkodni az amerikai és más forrású LNG-, azaz folyékony gázra. Előzetes jelentések szerint Joe Biden amerikai elnök mai brüsszeli tanácskozására a többi között az LNG-szállítmányok kérdését érintő csomaggal készül.

Az orosz gáztól való függőség megszüntetését az európai országok nem csak LNG-gázzal képzelik el. Lengyelország például arra számít, hogy az év végére elkészül a 900 kilométer hosszú Balti gázvezeték, amely Norvégiából vezet Lengyelországba, s amelynek az építését tavaly májusban – környezetvédelmi megfontolásokból – felfüggesztették, de kivitelezését ismét elkezdték. 

Oroszország napi egy milliárd euróhoz jut a gázexportjából. Amit ezen túl – ahogy azt Vlagyimir Putyin tegnap bejelentette –, nem dollárban, euróban, hanem rubelben kell majd kifizetni. Putyin célja ezzel a háború kitörése óta az értékét jelentősen elvesztő rubel erősítése. Putyin követelésének megtagadását kérte Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter. Ma reggeli Twitter-üzenetben azt írta, hogy „Ha bármelyik uniós ország meghajol Putyin megalázó követelése előtt, hogy rubelben fizessen az olajért és a gázért, az olyan lesz, mintha az egyik kezével segítené Ukrajnát, a másikkal pedig az oroszokat az ukránok irtásában”.

Háborús bűnök – hivatalos vád

Az Egyesült Államok hivatalosan is megvádolta az orosz hadsereget háborús bűnök elkövetésével Ukrajnában – jelentett a The Guardian. Antony Blinken külügyminiszter szerint nyilvános és titkosszolgálati források felhasználásával jutottak erre a következtetésre. Közölte, hogy természetesen ezt végső soron az illetékes bíróságnak kell kimondani, s az USA mindent megtesz a bizonyítékok gyűjtésére, amit megoszt a nemzetközi intézményekkel.

Megpuccsolnák Putyint?

A The Guardian – állítólagos orosz hírszerzői kiszivárogtatásokra hivatkozva – azt írja, hogy a háború előrehaladtával  napról napra nő egy Vlagyimir Putyin elleni puccs kockázata. Vlagyimir Oseckinnek, egy száműzött orosz aktivistának és a Gulagu.net emberi jogi csoport alapítójának írt levelében az informátor azt állítja, hogy káosz és elégedetlenség kerítette hatalmába a biztonsági szolgálatokat Ukrajna elhibázott orosz inváziója után. A hét éve száműzetésben, Franciaországban élő Oseckin azt mondta a The Times-nak, hogy a (KGB-utód) FSZB-tisztek, a rendőrök, az államügyészek a Putyin és a rendszer által eddig számukra biztosított jó életüket féltik.

Pótolni kell az orosz veszteségeket

Ukrajna fokozza a nyomást az orosz erőkre Kijevtől északkeletre, miközben sikeres ellentámadásokat hajt végre az orosz állások ellen a főváros szélén lévő városokban – közölte a brit védelmi minisztérium. Szokásos reggeli hírszerzési jelentésében arról is ír, hogy Oroszország valószínűleg tartalékosokat és sorkatonákat kíván mozgósítani a veszteségek pótlására amellett, hogy külföldi zsoldosokat és magánhadseregeket is hadba hív. A britek szerint nem világos, hogy ezek hogyan tudnak integrálódni az orosz szárazföldi erőkbe Ukrajnában, és ez milyen hatással lesz a harci hatékonyságra.

A NATO becslései szerint a háború kezdete óta 7-15 ezer orosz katona vesztette életét. Összehasonlításképpen, Oroszország mintegy 15 ezer katonát veszített tíz év alatt Afganisztánban – emlékeztetett az Associated Press. A sebesültek számát 30-40 ezerre teszik. A nyugati hírszerző ügynökségek szerint egyébként az orosz csapatok egyre demoralizáltabbá válnak.

Ukrajna arcfelismerő szoftvert használ az elhunyt orosz katonák holttestének azonosítására és családjuk tájékoztatására – ezt az ukrán miniszterelnök-helyettese nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek. A New York-i székhelyű Clearview AI cég által biztosított technológiát használják erre. A Clearview alapítója szerint a cég több mint kétmilliárd képhez fér hozzá a VKontakte orosz közösségi média-szolgáltatástól. A Reuters értesülései szerint a szolgáltatást Ukrajna számára ingyenesen biztosítják, Oroszországnak nem. Ukrajna egyébként az oroszok számára biztosítja halottaik átvételét, ennek érdekében egy online űrlapot kell a kérelmezőnek kitöltenie.

Támadás – ellentámadás

Lángokban áll a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Berdjanszk kikötője. A város Mariupoltól mintegy 75 km-re északnyugatra található. A kikötőt használták az oroszok az utánpótlás szállítására.

Az orosz erők továbbra is bombázzák és blokádolják Mariupol déli kikötővárosát, ahol elfogyott a víz és az élelmiszer, nincs fűtés. A becslések szerint a város épületeinek már 90 százaléka megsérült vagy megsemmisült. Ám a városban még mindig mintegy 100 ezer ember rekedt. Egy Mariupolból nemrég elmenekült férfi azt mondta a BBC-nek, hogy bár a város nagy része elpusztult, a kikötő területe nagyrészt érintetlen. Ezt a műhodas felvételek is megerősítik.

Továbbra is hullanak a bombák az ország más városaiban, így Kijevben, Csernyihivban és Harkivban.

Az ukránok azzal vádolják az orosz sereget, hogy túszul ejtették az ostromlott ukrán Csernyihiv város lakosságát, mivel a helyi hatóságok ivóvíz-adagolást rendeltek el. Körülbelül 150 ezer ember rekedt az északi városban, és alig van remény a segítségre, miután szerdán az oroszok lebombáztak egy kulcsfontosságú hidat, ezzel elvágva őket Kijevtől.

A kijevi polgármester szerint az elmúlt hetekben ádáz harcokat tapasztaló előváros, Irpin ismét szinte teljesen ukrán kézben van.

Humanitárius folyosók

Hét humanitárius folyosóról állapodtak meg csütörtökre a civilek evakuálására az ukrán városokból– tudatta a Reuters, Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesre hivatkozva. Mariupol nincs közöttük, mivel Oroszország nem engedi, hogy biztonságos folyosót alakítsanak ki a déli kikötőváros központjába vagy onnan. A Mariupolt elhagyni próbáló civileknek a közeli Berdjanszkba kell eljutniuk, hogy ott találjanak szállítóeszközt.