Zeller Judit: pert nyerhet, akit a véleménye miatt bocsátottak el

Eddig arról volt szó, hogy a bírói gyakorlat mindig önálló, azonban ebben volt némi változás az elmúlt időszakban. Már vannak úgynevezett precedens értékű határozatai a Kúriának. A Kúria dolgozza ki végső soron a jogi értelmezését egy adott kérdésnek. Ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve, az alsóbb szintű bíróságoknak tartaniuk kell magukat ehhez, más bíróságok csak kivételesen indokolt esetben térhetnek el, így ez a döntés minden munkavállalónak hivatkozási alapul szolgálhat – magyarázta Zeller Judit. 

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, ilyen precedens értékű és fontos ítéletet hozott a Kúria februárban. Eszerint a sztrájk minősülhet politikai véleménynyilvánításnak, és mint ilyen, nem lehet ok a munkavállaló elbocsátására, még próbaidő alatt sem, amikor a felmondást amúgy nem kell indokolni. A döntés megerősítést jelenthet a tiltakozó pedagógusoknak is. A sztrájkban való aktív részvétel és a sztrájkkövetelések melletti kiállás olyan véleménynek minősül, amely védett a diszkriminációval szemben. Az ítélet egy kirúgott oktató, Faur Anna ügyében született, amiről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményben számolt be. Valójában három bíróság előtt kellett megnyerniük ezt az ügyet, első fokon, másodfokon, és utána még a Kúria előtt az úgynevezett felülvizsgálati eljárásban, de ez rajt-cél győzelem volt – fogalmazott a TASZ jogásza. 

Szerinte lesznek még hasonló ügyek, hiszen a tanárok a köznevelésben folyamatos, lassan egy éve húzódó tiltakozásának időszaka alatt előfordulhat, hogy valakit a sztrájk miatt, valamilyen mondva csinált okkal, azonnali hatállyal kirúgnak. Ugyanúgy, mint ahogy azt az SZFE-s ügyfelükkel tették, aki egyébként próbaidőn volt, amikor elbocsátották. Ha pedig lesz hasonló eset, akkor lehet erre az ítéletre hivatkozni.

Zeller Judit kiemelte, ha valaki úgy észleli, hogy őt nem is azon okok miatt rúgták ki, amit mondtak, hanem a véleménye, a sztrájkban való részvétele, vagy tiltakozó jellegű aktivitása miatt, akkor ezekre az ügyekre egyértelműen precedensként fog hatni majd ez az ítélet. A kérdéses az, amikor valaki a polgári engedetlenséget, mint tiltakozási formát választotta véleménynyilvánításként. „Ez azért még egy lépés lenne, hiszen a Kúria azt nem mondta ki, hogy ebben az esetben is figyelembe vehető az ítélet. Szerintem az ilyenfajta tiltakozásokban való részvétel is minősülhet véleménynyilvánításnak, ekkor viszont védi a vélemény mentén való diszkrimináció tilalma”.

A pedagógusok tiltakozása miatt eddig két „turnusban” bocsátottak el tanárokat. Az első csoportba a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott öt pedagógus tartozik, őket a Helsinki Bizottság képviseli. A második körben november végén elbocsátottak vannak, őket a Karinthy Gimnáziumból, a Vörösmarty és az Eötvös Gimnáziumokból rúgták ki. A második csoportot Sziklai Tamás ügyvéd és a TASZ képviseli. Mindkét csoport ügye munkaügyi per. 

„Mi már hivatkoztunk a keresetlevélben a korábbi ítéletekre is, köztük a Faur Anna-ügynek a másodfokú ítéletére. Akkor ugye még a Kúriáét nem tudtuk, de most már minden bizonnyal ez is elő fog kerülni. Az ügyvédünk az év végén adta be a keresetet, és most az első tárgyalásra várunk” – idézte fel a TASZ jogásza. Nagyon reméli, hogy meg fogják nyerni a pert, bár ahogy mondta, itt egy kicsit bonyolultabb a helyzet, mert nem tudják, miképpen értékeli a bíróság a polgári engedetlenséget. Az SZFE-s oktatóknak a sztrájkján nincs különösebb mérlegelni való, ha ezért valamilyen retorzió érte, akkor az nyilván nem megengedett. 

A tanároknál annyiban bonyolultabb a dolog, hogy ott valójában a bíróság döntésén múlik, hogy ők jogszerűen jártak-e vagy sem. „Tehát kétesélyes, de ez az ítélet, ami megszületett, azért egy picit abba az irányba löki, vagy a mérlegnek abban a serpenyőjében fog majd megjelenni, ami a véleményszabadságot pártolja” – véli Zeller Judit.