Ilyen országot akartunk?
Egyáltalán nem. És nem is gondoltam volna, hogy valaha ilyen ország leszünk.
A magyar adóhatóság hétfőn reggel megszállta az Iványi Gábor lelkész által vezetett Oltalom Karitatív Közösség központját. Szó szerint megszállta, ott álltak a NAV-os fiúk a kapuban harci pózban, bemaszkolva, odabent pedig a nyomozók kutattak. Persze, tisztában vagyunk vele, hogy minden országban fontos az adók fizetése és ez alól senkit sem mentenek fel, de tudni kell ám azt is, hogy az ugyancsak Iványi által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek a magyar állam évek óta nem fizeti ki a 935 millió forintos támogatást, ami a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság szerint is járna neki. Iványi kitartó, hisz abban, hogy az ügy, amire gyakorlatilag az életét tette fel, fontos a társadalomnak, miközben a kormány nemhogy nem segíti, de főleg akadályozza, mint a tegnapi hírből is értesültünk, megalázó módon bánik vele.
Ne gondoljuk, hogy ez a támadás – mert erről van szó – Orbán közvetett, vagy közvetlen utasítása nélkül megtörténhetett volna. Semmi sem történik meg az ő hozzájárulása nélkül.
Ugyancsak hétfői hír, hogy egy Somlai Bálint nevű – milliárdos üzleteket bonyolító – vállalkozó, akinek a 2010-es évek elején volt már egy több mint 160 millió forint bevételt termelő, bár veszteséges cége, az idén februárban vásárolt egy 160 millióba kerülő Ferrari gépkocsit. A huszonéves Somlai a 2010-es évek legelején kezdett vállalkozni, de az elmúlt három évben már „cégcsoportjai” működtek, amelyek bevételei ma már milliárdokban mérhetők. Nyilván véletlen összefüggés, hogy ezeket főleg a Magyar Nemzeti Banktól érkező milliárdos megrendeléseknek köszönheti. Adalék a történethez, hogy Somlai a jegybankelnök Matolcsy György fiával, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápol, ott volt az esküvőjén is, és mindketten rajonganak a feltűnő, méregdrága autókért, amiknek az árából egy négytagú család harminc évig eléldegélhetne.
Persze, mondhatnánk, minden üzletember úgy gazdagodik meg, ahogy tud, és arra költi a pénzét, amire akarja. Nem lehet azonban véletlen, hogy a nagy üzletek manapság NER-körökben köttetnek, Magyarországon pedig a hatalom és a tulajdon összefonódása, az állami pénzek eltulajdonítása tulajdonképpen hétköznapi, társalgási téma lett.
Írtam mindezt elsősorban azoknak a szavazóknak, akik a jelenlegi rendszert kívánják áprilisban támogatni.
