Ma egy éve Orbán egy nagyon hosszú asztalnál ült, szemben Putyinnal

A hosszú asztal rejtélye a megbeszélés után még napokig foglalkoztatta a hazai és a külföldi közvéleményt, sokan találgatták, hogy miért egy ménkű hosszú asztal két végén ültek a tárgyaló felek, egymástól úgyszólván fényévnyi távolságra. Volt-e ennek valamilyen üzenete, vagy egyszerűbb a magyarázat: jelesül az, hogy a vendéglátók kifogytak a kis méretű asztalokból, és hirtelen csak egy nagyot sikerült találni.

Születtek magyarázatok, sőt, konteók is szép számmal, de aztán hazatérve, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor pontot tett a találgatások végére. A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában moszkvai megbeszéléséről is beszámolt, kendőzetlenül, őszintén, ahogyan azt tőle megszokhattuk. Így aztán arra is fény derült, hogy az asztal hosszán Orbán is meglepődött, mert mint mondta, idehaza kisebb, emberibb asztalokhoz szokott. „Az asztal pedig hosszú volt. Az orosz elnökre vigyáznak. Tehát az mégse Magyarország, hogy a miniszterelnök vagy az elnök időnként kocsiba ül, mint én teszem, magam vezetek, időnként testőrök nélkül itt, ott, amott. Járom a kórházakat még járvány idején is. Oroszországban azért nagy a tét, az egy nagy katonai hatalom. Ott azért az elnökre járvány idején egészen különleges szabályok vonatkoznak. Például hogyha olyan vendéget fogad, mint jómagam, akkor egy jó ég tudja, pontosan hány méter hosszú asztal másik oldalán kell ülni. Mondtam is a sajtótájékoztatón, hogy még életemben ilyen hosszú asztalnál nem ültem, de a távolságért kárpótolt bennünket a tárgyalás hossza és mélysége.” 

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, lassan egy éve tart az oroszok ukrajnai háborúja, miközben Orbán egyre kevésbé titkolja, hogy mennyire elege van az Európai Unióból. Legutóbb a Mathias Corvinus Collegium által rendezett nemzetközi médiakonferencia résztvevői előtt bújt ki a szög a zsákból. Orbán jobboldali, konzervatív újságíróknak határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha Magyarország az Európai Unió tagja lenne. A szöveget újságcikké szerkesztő Rod Dreher később finomította a megjegyzést, szerinte Orbán úgy fogalmazott, hogy furcsán érzi magát az EU-ban, majd még azt is hozzátette, hogy a miniszterelnök csak viccelt, mert amikor azt mondta, hogy nem szeretné, ha országa továbbra is EU-tag maradna, mosoly futott át az arcán.

Az sem kizárt, hogy Orbán nem beszél tökéletesen angolul. Erre Boris Kalnoky, az MCC Média Iskola vezetője utalt, aki szerint az okozhatott félreértést, hogy „Orbán angolul beszélt, és így nem biztos, hogy mindig a legpontosabb kifejezést használta.”  

Megesik időnként Magyarország miniszterelnökével, hogy nem azt mondja, amire gondol. Tavalyi, tusványosi fellépésén arról beszélt, hogy „a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”. Nem sokkal később, bécsi sajtótájékoztatóján aztán bevallotta: előfordul vele, hogy időnként félreérthetően fogalmaz.

Hogy egy évvel ezelőtt, Vlagyimir Putyinnal szemben ülve pontosan fogalmazott-e, nem tudhatjuk. Az viszont fölöttébb valószínű, hogy Putyin meg lehetett elégedve azzal, amit hallott. Az intéző úr teszi a dolgát, rombolja az Európai Uniót, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. Olajozottabban kellene intézni az ügyeket, nem ártana néha a lovak közé csapni, hadd tudják meg, ki az úr a háznál.

De azért alapjában tetszik a gazdának, ami nálunk történik. Putyin jó gazda, szereti a magyarokat. Magyarország jó hely, Budapest szép, a lakosság békeszerető. Minden úgy jó, ahogyan van: Magyarország maradhat az Európai Unióban, mert Putyinnak ez minden másnál fontosabb.