Ágazati körkép

Az ipari termelés az év első tíz hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában. Ugyan még mindig negatív az éves és a tízhavi volumenindex, de szeptemberhez képest kedvező irányú elmozdulást tapasztalhatunk (2,0 százalék). Az egész éves (tizenkét havi) teljesítmény vélhetően negatív lesz, de bízzunk abban, hogy a 2025. évben az ipar végre magára talál, és jelentősen hozzájárul a jövő évi GDP (bruttó hazai termék) gyarapodásához. Ne feledjük: az ipari ágazat a nemzetgazdasági szinten mért bruttó hazai termék (GDP) 23-24 százalékát teszi ki, ha nem tartós a növekedési trend, akkor nincs jövő évi gazdasági kibontakozás!

Szintén december 6-i adat: 2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátása 4,0 ezer milliárd forint felett alakult, az előző évitől 8,0 százalékkal maradt el. A mérséklődéshez a teljes termelési volumen 4,4 és az árszínvonal 3,8 százalékos együttes szűkülése vezetett. A növénytermesztés volumene 11 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,9 százalékkal nagyobb volt. A termelés mérséklődése szinte minden termékcsoportot érintett, kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. Az időjárás kiszolgáltatottja volt az ágazat. Eszembe jutott gyermekkorom egyik vicce. Kérdés: mi a magyar mezőgazdaság fő ellensége? A válasz: a négy évszak és az imperializmus. A négy évszak megmaradt, az imperializmus helyett „Brüsszel” szerepelhet. Higgyünk abban, hogy ennek a poénkodásnak 2025-ben már nem lesz aktualitása.

Az év tizedik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal nőtt (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,6 százalék), míg az előző hónaphoz képest is érdemben, 1,2 százalékkal emelkedett. Az adatok ismét rácáfoltak a politikai és szakértői huhogókra, a fogyasztás fellendülése tartós és dinamikus. A kiskereskedelmi és turisztikai adatok rávilágítanak, hogy vége az erős óvatossági motívumnak, a lakosság egyre bátrabban és egyre többet költ. (2024. december 5. – a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye)

Szerintem minden pozitív irányú változást optimista felfogásban illik értékelni, de azért az sem árt, ha visszatekintünk a közeli múltra. Tehát 2024 októberének és 2023 októberének összehasonlítása 3,6 százalékos volumennövekedést mutat. Nézzük meg, hogy milyen volt az egy évvel ezelőtti adat, azaz 2023. októbernek és 2022. októberének összevetése: 2023. októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 6,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Mint látjuk, a 6,5 százalékos zuhanást felváltotta a 3,6 százalékos növekedés. A tendencia örömteli, de azt senki ne próbálja elmagyarázni, hogy teljes értékű a kiegyenlítődés („visszapattanás”). Érdemes rápillantani az első tíz havi teljesítményekre is: 2024. január–októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.  Ugyanez az összehasonlítás egy évvel korábbról: „2023. január–októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,0 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.” Mínusz 9 százalékról fordult az index plusz 2,8 százalékra, ez jelentős előrelépés, de közel sincs az áhított fogyasztási ütemhez. Az idei reálkereset-növekedés ennek több mint kétszerese, a magyarok mégsem cipelik az összes pénzüket a boltba. Ennyit a „politika és szakértői huhogásról”.

Három jelentős ágazat pillanatnyi helyzetét tükrözik a számok. Tíz hónap elteltével azt láthatjuk, hogy a magyar gazdaság helyzete, ha nem is válságos, de mindenképpen bizonytalan. Nincs közvetlen életveszélyben, de a gyors felgyógyulás korántsem biztos. A nemzetgazdaság „főorvosának” (Nagy Márton miniszter) viszont töretlen az optimizmusa, lépten-nyomon azt hirdeti, hogy 2025. a „feltámadás” éve lesz, szerinte jövőre beindul a gazdaság.  Ezt még azzal is megtoldotta egy lakossági fórumon, hogy: „ne haragudjanak, hogy elmondom, tegnap is elmondtam, hogy az a helyzet, hogy nem tudják az emberek, hogy milyen jó nekik Magyarországon. Egyszerűen nem is érzik.”

Nem, nem haragszunk T. Miniszter Úr! Vérmérséklettől függően: sírunk, röhögünk vagy átkozódunk!