Orbán már nyár végére helyezte át a szabadságot
Váratlanul elfoglalta az állami televíziót is szerda este Orbán Viktor: rendkívüli interjúval örvendeztette meg híveit, no meg persze az m1 vezetőit. Váratlan volt a miniszterelnöki interjú, hiszen a beszélgetés (?) fél órája belelógott az Andorra-Magyarország világbajnoki fociselejtezőjébe, ami – lássuk be – egy végletekig futballbarát kormányfőtől meglehetősen udvariatlan lépés. Már azokkal szemben, akik rá is kíváncsiak. Kiváltképp úgy udvariatlan, hogy magát Orbánt a fellépése nem korlátozta a meccs élvezetében, tekintve, hogy a műsor felvételről készült. (Udvariasak voltak a csapatok, főként a magyarok: az inkriminált, átfedésben lévő negyedórában kifejezetten rosszul játszottak, de gólt nem kaptak, igaz, nem is rúgtak…)
Hogy miért kérte be magát az állami tévébe a miniszterelnök, az nem derült ki, legfeljebb csak megfejteni tudjuk. Nem volt egyetlen, azonnali közlést igénylő bejelentése, de igazában új mondandója sem. Még csak az sem kínált számára apropót, hogy rekordszámú honfitársunk halt meg az előző napon a koronavírus miatt, de az sem kapott kiemelt hangsúlyt, hogy a beoltottak száma átlépte a másfél milliót. Valójában az volt az egyik kiemelt üzenet: a győzelem kapujában állunk. Vagyis immár nem pusztán a célegyenesben vagyunk – mint hallhattuk tőle március elején, amikor egymillió beoltottnál jártunk – hanem kifejezetten a győzelem kapujában. Hogy egy olyan napon, amikor háromszáz fölé emelkedik a halottak száma, illik-e győzelemről beszélni, ennek eldöntését az olvasó ízléséra bízom.
Mindenestre a különösebb ok nélküli interjút nem lehet másként értékelni, mint a kormány és a Fidesz kampányának részeként. Természetesen a magyar állami televízió nem fog adni lehetőséget egyetlen ellenzéki vezetőnek sem, hogy hasonló időben reagálhasson – ha már kampánybeszéddel volt dolgunk – az elhangzottakra, és legfőképpen nem kapna olyan „riportert”, aki az előre felírt, ám de helyenként nehezen felolvasott, Orbán mondandóját kiszolgáló kérdéseket tenne fel. Nem kapna olyan kérdésnek álcázott mondatot, amelyben Orbán kifejtheti, hogy a baloldal mindig is oltásellenes volt. Ugyan az előre megkoreografált példa, amelyet a kérdezéssel megbízott hölgy felolvasott, erre teljesen alkalmatlan volt, de nem ez volt a lényeg, csakis az, hogy Orbán kifejthesse az előttünk álló időszak fő kampányüzenetét: a baloldal oltásellenes. (Mellesleg a riporter (?) egy olyan baloldalinak nevezett elemző mondataira hivatkozott, aki a Pesti tévé vitaműsorában, valóban, arról beszélt, hogy az ellenzék nem használja ki azt, a potenciálisan kétszázezer szavazó kínálta lehetőséget, akik elvesztve hozzátartozójukat, a rosszul kezelt járvány miatt szembefordulnának a kormánnyal. Vagyis: az ostobának is nevezhető „elemző”, pont arra panaszkodott, ha figyelt volna az Orbánt felkészítő csapat, hogy a baloldal nem használja ki az ebből eredő – fogalmazzunk így – előnyöket. Tessék mondani, akkor ebből hogyan jön ki a baloldal oltásellenessége?)
Persze tudjuk, a jobb oldalon folyamatosan ez zajlik: vadásznak egy-egy rossz mondatra (lásd Niedermüller Péter), vagy egy általuk kreált értelmezésre (lásd Krekó Péter), amelyből ellenkampányt lehet építeni. Márpedig most ez az irány, ezzel akar a Fidesz újabb választást nyerni: az ellenzék és Brüsszel együttes rossz politikája ellenére, ő, szinte egymaga sikeresen küzdött és vitte le a birkózószőnyegre a vírust, hogy aztán meg is fojtsa azt. Ha jól figyeltünk, akkor két finom változást észrevehettünk Orbán szerda esti szövegében: legutóbb még megosztotta a felelősséget a brüsszeli döntéshozók (Európa Tanács) és saját maga között, vállalta, hogy ő is aláírta a vakcina-beszerzésekről szóló közös döntést, most azonban ebből teljesen kivonta magát. Inkább azt hangsúlyozta, hogy ő már novemberben látta a bajt, ezért kockáztatott, és vállalta be a keleti vakcinák behozatalát. („A szlovák miniszterelnök belebukott a beszerzésbe – abba tudniillik, hogy nem egyeztetett az orosz vakcina behozataláról – de én a helyemen vagyok” – hangsúlyozta Orbán, amire ugyan lehet büszke, de azért jól jellemzi a magyarországi viszonyokat…) A másik apró bejelentése a szabad nyár korrigálása volt: legutóbbi rádiós interjújában azt hangoztatta: megyünk a szabadság felé, és ígérheti, hogy a nyár szabad lesz. Most ezt a szabadságot kissé kitolta, nyár végére.
De nyilvánvalóan nem e két elem üzenete volt az ok, amiért Orbán most a a kamerák elé ült. Stratégái a bátor, szinte kamikáze miniszterelnök imázsát építik, azét az államférfiét, aki szinte egész Európával szembemenve, menti meg országát, és elsőként viszi el a győzelemig, megint csak bölcs, de bátor előrelátással. Ő az egyetlen, aki a 27 európai vezető közül észreveszi a Kelet felé szükséges vakcina-nyitást, és saját, oltásellenes ellenzékével is megharcolva, menti meg a magyarokat a koronavírustól.
Ezt akarta tehát Orbán, egy hirtelen jött ötlettől áthatva elmondani az állami tévében, és ezt fogjuk hallani tőle és az egész jobboldaltól az elkövetkezendő időben. Olyan ez, mint a hajdani rezsicsökkentési kampány, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ebbe a járványba Magyarországon kiugróan magas számban haltak bele. Az új kampány iránya szerint: nem a kormány rossz politikája, hanem a baloldal oltásellenessége miatt. Lázár Jánostól már hallhattuk: a nyugati vakcinák hiánya húszezer honfitársunk halálát okozta. És ennél csak több lett volna, ha nincs Orbán.
