Orbán Viktor bevallotta, hogy tévésorozatokkal nem foglalkozik
„Vannak ilyen Szomszédokra vagy Dallasra vagy Való Világra emlékeztető, filmsorozatot idéző közjátékok Magyarországon, de azért ott mégis egy higgadt, nyugodt és észszerű gondolkodás zajlik.” Ezt üzente pénteken reggel Orbán Viktor Brüsszelből a Kossuth Rádió hallgatóinak. A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy szerinte „furcsa érzés Magyarországról Brüsszelbe jönni, mert Magyarország egészen úgy néz ki, mint egy normális ország.” Bizonyára nagyon frappánsnak érezte ezt a megfogalmazást, mert egy nappal később, amikor véletlenül valódi újságírókkal találkozott, akik Magyar Péter vádjaival szembesítették, azt mondta, „Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem”.
Sűrű napja volt pénteken Orbán Viktornak: reggel még Brüsszelben adott interjút a Kossuth Rádiónak, este már a Curtis nevű rapper társaságában a Magyarország-Törökország futball mérkőzésen (1-0) szurkolt. Ennyi elfoglaltság után azt gondolnánk, hogy a hétvége, ha nincs hivatalos program, a családé, de a miniszterelnök nem a feleségével, hanem Rogán Antallal ebédelt egy Michelin-csillagos étteremben. Ott botlott beléjük a 444 stábja, amelynek arra a kérdésére, hogy helytállóak-e Magyar Péter állításai, azaz, a kormány tagjai beavatkoztak-e az ügyészség munkájába, azt válaszolta: „Én a miniszterelnök vagyok”. Majd, hogy egyértelmű legyen, mit is jelent az ő olvasatában ez a titulus, hozzátette, „Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem”.
Ismét bővült tehát azon tevékenységek köre, amelyekkel Orbán Viktor nem foglalkozik. Azt már korábban is tudtuk, hogy a nő- és üzleti ügyek távol állnak tőle, mostanra az is kiderült, hogy a tévésorozatok sem kötik le a figyelmét.
„Nőügyekkel nem foglalkozom”, mondta Orbán 2017-ben, amikor az ATV Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásáról kérdezte.
Nem sokkal később, ismét nőügybe keveredett a miniszterelnök. „Egy hétgyerekes nő lesz az Európai Bizottság elnöke”, így kommentálta 2017 novemberében Orbán magyarországi hívei felé, hogy Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság élére. Von der Leyennek amúgy valóban hét gyereke van, ami egyfelől tiszteletre méltó, másfelől viszont amit képvisel, az homlokegyenest ellenkezik Orbán és a Fidesz politikájával. Támogatja a melegházasságot, valamint a menekültekkel való emberséges bánásmódot – utóbbit olyannyira, hogy a menekültválság csúcsán egy időre maga is befogadott házába egy menekültet –, s bűneit tetézi, hogy elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak. Nem a Nemzetek Európájának, mint Orbán, hanem annak, hogy Európa nemzetei mind szorosabb kulturális és gazdasági közösséget alkossanak.
2019 októberében, Antti Rinne finn miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatójukon az is kiderült, hogy Magyarország miniszterelnöke üzleti ügyekkel sem foglalkozik. Egy finn újságíró azt kérdezte hazája kormányfőjétől, hogy miként kerülhettek uniós támogatások Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, ám Orbán megelőzte a kollégát és helyette válaszolt a kérdésre. „Ön nem mond igazat, ez egy fake news.” Orbán válaszában elfelejtette megemlíteni, hogy a veje, Tiborcz István majdnem hozzájutott az EU támogatásaihoz, ám miután kipattant a botrány, az EU helyett a magyar adófizetők pénzét volt kénytelen zsebre tenni. Az emlékezetes Elios ügyről van szó, mely cégnek a miniszterelnök veje egy időben résztulajdonosa volt. Abban az időszakban is, amelyről az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2017 végén készült jelentésében megállapította, hogy a megvizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig szervezett csalási rendszert építettek ki. Emiatt 13 milliárd forint uniós pénz visszafizetését kezdeményezték, valamint nyomozást javasoltak az ügyben. A magyar rendőrség az elindított nyomozást bűncselekmény hiányában viszonylag gyorsan le is zárta, és hogy a további bajokat megelőzzék, úgy döntöttek, hogy Orbán vejének ügyletét kivonják az uniós ellenőrzés hatálya alól és a szakmailag is botrányosra sikeredett közvilágítási projektet utólagos módosítással nem uniós forrásból, hanem magyar költségvetési pénzből valósították meg. Vagyis, az OLAF által javasolt visszafizetés mértékével, mintegy 13 milliárd forinttal károsították meg a magyar adófizetőket, csak azért, hogy ne igazolódjék be Orbán vejének bűnössége.
Most pedig már azt is tudhatják a magyar emberek, hogy miniszterelnökük tévésorozatokkal nem foglalkozik. Ami egyébiránt nagyon is helyénvaló: nem azért kapja a fizetését, hogy török, vagy brazil szappanoperákkal múlassa a drága idejét. A magyar emberek azzal is beérnék, ha Orbán Viktor azzal foglalkozna, amivel annak idején a választók megbízták: hogy rendbe tegye az egészségügyet, és az amúgy is elszegényedett gyógyulni vágyókat ne a többnyire NER-lovagok által működtetett magánegészségügy irányába terelje. És persze valamit az oktatással is illett volna kezdeni, hogy a magyar fiatalok ne csupán semmire nem használatos ismeretekhez, hanem versenyképes tudáshoz is hozzájuthassanak.
A kultúrát már nem is említenénk. Azt Orbán a maga módján letudta azzal, hogy Demeter Szilárd személyben egy olyan személy lesz a holdingként működő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ vezetője, aki egy interjúban azzal dicsekedett, hogy „libabőrös lesz, úgy érzi magát a színházban, mint a fogorvosnál”.
