„Szuper-terjesztők" a koronavírus világjárvánnyá válásában
A SARS-CoV-2 vírus terjedésében rendkívül fontos szerepet játszanak az úgynevezett szuper-terjesztők, akik a vírust rendkívül sok embernek képesek továbbadni. Azt, hogy ki és milyen okból válik szuper-terjesztővé, a kutatásoknak még nem sikerült kiderítenie.
A jelenlegi ismereteink szerint, a szuper-terjesztők( superemitters ) – bár csak az összes fertőzött 10-20 százalékát teszik ki – az új fertőzések 80 százalékáért lehetnek felelősek – írja a Scientific American című tudományos folyóirat.
Példaként említik, hogy még februárban, a Biogen nevű cég 175 vezető munkatársa vett részt egy bostoni konferencia két napos rendezvényén, ahol a résztvevők között a konferenciát követően, legalább 99 új covid-19-fertőzést regisztráltak.
Arkansasban egy fertőzött lelkész és felesége az egyházi rendezvényeken, néhány nap alatt, több mint 30 résztvevőnek adta át a vírust, ami legalább három fertőzött halálához vezetett.
Egy Washington államban élő beteg pedig egymaga 52 embernek adta tovább a fertőzést egy két és fél órás énekkari próba során.
Az ehhez hasonló eseteknek kulcsszerepük volt abban, hogy a koronavírus-fertőzések világjárvánnyá alakulhattak.
Az új koronavírus elsősorban légúti cseppfertőzés útján terjed, amelyeket egy fertőzött személy köhögés, tüsszentés, beszéd vagy légzés útján ad tovább, ezzel megfertőzve környezetét, akár anélkül, hogy tudna róla.
Samuel Scarpino, a Northeastern University hálózati kutatója szerint, a hasonló esetek megelőzésével sokat tehetünk a koronavírus megállítását illetően.
A fertőzések körülbelül 40 százaléka a koronavírus tüneteinek kialakulása előtt történik, ez elősegíti, hogy a kórokozó a szuper-terjesztőkön keresztül, nagyon sok emberhez eljusson.
Az olyan tényezők, mint a zárt tér, a rossz szellőzés, tömeges rendezvények hozzájárulnak a vírus terjedéséhez. Ilyen helyszíneken 18-szor magasabb a fertőzés kockázata. Egy másik kutatás szerint is a fertőzések túlnyomó része zárt térben következik be, vagy olyan helyszínen, ahol a kül- és beltéri helyiségek között ingáznak az emberek.
Ilyenek például az idősotthonok, a templomok, az élelmiszer-feldolgozó üzemek, iskolák, bevásárlóközpontok, kollégiumok, börtönök és a sok utas befogadására alkalmas hajók, repülőgépek.
Az olyan fontos szolgáltatásokat ellátók, mint a bolti eladók, az idősotthonok ápolói, és a kórházi személyzet, kifejezetten veszélyeztetettek, ezért fontos, hogy a jövőben a hasonló munkakörben dolgozók nagyobb védelmet kapjanak és a munkahelyüket is úgy kell átalakítani, hogy kevésbé legyen alkalmas a vírus terjesztésére.
A cseppfertőzéssel kapcsolatban is gyarapodtak az ismeretek a koronavírus miatt. Ma már tudjuk, hogy az egyszerű beszéd is több vírust juttathat a külvilágba, mint a sima lélegzés, és ennél is több folyadékcseppecske szabadul el például hangos éneklés közben, ami magyarázza, hogy az említett énekkari próbán miért lehetett olyan magas a fertőzöttek száma.
„Az eddigi adataink szerint, gyorsan és hatékonyan csökkenthető a terjedés a szuper-terjesztő helyszínek, események korlátozásával. Egy vírus terjedési képessége nem teljes mértékben az adott kórokozó sajátossága, hanem az emberi társadalom és a vírus kölcsönhatásának a tulajdonsága is.”
– tette hozzá Christopher Moore, aki a Santa Fe Institute munkatársaként járványok modellezésével foglalkozik.
Ha a lakosság minden tagja maszkot visel, az nem egyéni, hanem kollektív védelmet valósít meg. Kollektív védelmi intézkedés az is, hogy minimum másfél méteres távolságot kell tartanunk egymástól, vagy az is, hogy nem megyünk zárt terekbe és kerüljük a szoros testi kontaktust (kézfogás, ölelés). Egymást védjük vele, "én téged, te engem". Így csökkentve az esélyt a vírus terjedésére.
