Gálvölgyi János: a WC mellett jobbra, nem fogok szinkronizálni
A 74 éves Gálvölgyi János egy napot sem pihen. A születésnapját is forgatással tölti. Nem szinkronizál, mert méltatlannak érzi a körülményeket, és sosem tudta Kabos Gyula hangját utánozni.
A Kossuth-díjas színész a Spirit FM, Bistro című műsorában mesélt L. Dézsi Zoltánnak a pályájáról. Parodistaként tűnt fel az 1968-as Ki Mit Tudon. Akkora sikere volt, hogy Major Tamás meg is kérdezte tőle, hogy miért nem jelentkezett a Színművészeti Főiskolára? „Tanár úr kérem, most rúgtak ki”, hangzott Gálvölgyi válasza. Egy évvel később már felvették.
Több tucat színész hangján tud megszólalni, ezeket máig nem felejtette el. Azt mondta, hogy egyetlen embert nem tudott megtanulni: Kabos Gyulát. Másokat meg nem akart megtanulni. „Volt olyan televíziós, aki könyörgött, hogy csináljak neki paródiát. Te olyan rossz vagy, meg a műsorod is, mondtam neki, hogy nem tudok rólad paródiát csinálni.”
Egyik legnagyobb mesterének Rátonyi Róbertet tekinti, akitől rengeteg tanult, a meghajlástól, a színpadi viselkedésig.
Egyáltalán nem zavarja, hogy szórakoztató színésznek „skatulyázták be”, nem drámainak. „Ez nem engem zavar, hanem azokat a művészeket, akiknek taknya-nyála egybefolyik, és megnézik négyen, de abban már benne van az egész családja. Na, annak én egy elképesztő pali lehetek. Tessék kipróbálni ezt a műfajt, tessék eljátszani egy vígjátékot 300-szor úgy, hogy mindig, minden este, ugyanabban a pillanatban felrobban a nézőtér”, mondta Gálvölgyi majd hozzátette: „ha én a Hamletet játszom, baromi nagy csönd van. Nem lehet tudni, hogy jó-e, amit csinálok, mert nincs visszajelzés. De ha azt mondom, hogy nokedli, és nem nevetnek, akkor baj van.”
Viszonylag kevés filmben játszott, de ennek az is az oka volt, hogy sok felkérést utasított vissza. Például a Hyppolit 1999-es újraforgatásakor felkérték egy szerepre, de nem vállalta. „Azt mondtam, hogyha Kabos és Csortos játszik majd ebben a filmben is, akkor örömmel megyek.”
Régen imádta a szinkronizálást, mert akkor még rangja volt. Bementek a stúdióba, megnézték a filmet. Kávéztak, beszélgettek, beleélték magukat a figurába. Ma viszont nincs ilyen. „Ma azt mondják, hogy egy szobában, a VIII. kerületben, a hatvannegyedik emeleten, a Tóth lakásba becsöngetsz, ott befordulsz a WC mellett jobbra. Ott van egy kamra, ott megállsz, reggel nyolc órakor, és este tízig 2 millió 670 ezer tekercset megcsinálsz 4 forint 50 fillérért, egy fejhallgatóval. Na, akkor én azt mondtam, hogy köszönöm szépen, ezt én nem tudom megcsinálni, és nem is akarom”.
