Orwell borzongató látomása a jövőről már megjelent a színpadon, sőt a valóságban is

Sas István 2020. december 14. 15:45 2020. dec. 14. 15:45

A szegedi Nemzeti Színházban mutatták be a George Orwell kultikus regényéből, az 1984-ből készült darabot. Horgas Ádám, aki a rendezés mellett a szövegkönyvet és a színpadi zenét is jegyzi, azt mondta, hogy brutálisan alánk forgott a történelem.

Horgas Ádám a 24.hu-nak adott hosszú interjúban egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1984 meghatározó motívuma a telekép. Egy készülék, amely minden lakás minden helyiségében ott van, adó is, vevő is, folyamatosan harsogja a politikai propagandát, és ellenőrzi a magánéletet: „a Nagy Testvér figyel téged”.

„Nem lehet kikapcsolni, és nem lehet szabályozni a hangerejét sem. A kötetben elnagyoltan csak annyi szerepel, hogy megállás nélkül peregnek a képek, de hogy mi látható a képernyőkön és mi a kísérőszöveg, azt nekem kellett megírnom. Az újonnan bekerülő mondatok többsége azért született, hogy a regénybeli szlogenek visszaköszönjenek a teleképekben. Orwell borzongatóan, jóslatszerűen azt írta meg, amit sajnos most mi is látunk-hallunk, akárhányszor kinyitjuk, bekapcsoljuk szinte bármelyik médiumot."

Orwellnél hangsúlyos, hogy a diktatúra a retorikával, az „újbeszél” nyelvvel kezdődik. Oda mi is eljutottunk már 2015-ben, hogy az előző EMMI-miniszter körlevelet küldött a minisztériumban és a háttérintézményeiben dolgozók számára, amelyben – az egymás közti kommunikációban is – megtiltotta egy sor szó, kifejezés használatát. Tiltólistára került például a szegénység, különösen a gyermekszegénység, az esélyegyenlőség, az ápoló, a gondozó és a stadion. A szegény helyett rászorulót, stadion helyett pedig fedett sportlétesítményt írt elő.

A retorikával és a gyűlöletkeltéssel kezdődik. Az újbeszél egy lepusztított nyelv, hogy csökevényessé tegye, sőt, ellehetetlenítse a gondolkodást; a libernyák is egy újbeszél szó.

És minden diktatúrában kell egy ellenség, akit gyűlölhetnek, és kell valaki, akit imádhatnak. A Nagy Testvér gyűlöletet szít, hogy aztán a megmentő színében tüntethesse fel magát. A regényben, amely Óceániában játszódik, Emmanuel Goldstein a nép ellensége, a főáruló. Orwell azt írta: „A Két Perc Gyűlölet műsora napról napra változott, de mindegyikben Goldstein volt a főszereplő, az ő arca villant fel a teleképen."

Erről Horgas Ádám azt mondta: „Ez anélkül, hogy bármit hozzátettünk volna, hátborzongatóan rímel a mostani sorosozásra. ... A hatalom alappillére a káosz fenntartása, a megfélemlítés. Senki nem tudja, ki a szövetséges, ki az ellenség. A Nagy Testvér elvárásának megfelelően korrigálják vagy visszamenőleges hatállyal megsemmisítik a negatív, a párt számára kellemetlenné váló híreket. Változó, hogy Óceánia, illetve a párt éppen ki ellen visel hadat, az engedelmes alattvalók végrehajtják az egymásnak ellentmondó utasításokat is. De bármennyire hű is valaki a rendszerhez, egyik pillanatról a másikra ellenségnek kiálthatják ki. A pártkatonák, a besúgók a létezés minden pillanatában jelen vannak, nem lehet elmenekülni előlük."

„Most elképesztően egybeesett a szerzői fantázia és a valóság. Az a színház dolga, hogy felmutassa azokat az intő jeleket, amiket észre kell vennünk a saját életünkben."

A 1984 annyira aktuális, hogy már képregény is készült belőle

Bizonyára nem meglepő, hogy az Orwell regényéből készített képregényt brazilok készítették és már magyarul is megjelent. A vizuális megoldások a brazil Fido Nesti munkáját dicsérik – írja a Qubit. Ebben a két országban most nagyon is aktuális az 1984. Ez nem egy vidám képregény, de nem is akar az lenni, ebben Nesti hű maradt Orwellhez.

Az 1984 képregényverziója eddig portugálul, franciául, lengyelül és magyarul jelent meg, a spanyol kiadást januárra, az angol nyelvűt pedig 2021 tavaszára ígérték a kiadók.