4,5-szeres áron vásárolta a kormány a kínai lélegeztetőgépet
Az évszázad biznisze volt Orbán és körei számára a koronavírus-járvány – már ha a kormányzati kommunikáció nem zavarodott bele a nyilvánosság felé kommunikált számaiba, illetve számításainkban nem tévedünk. Minden egyes, Kínából megrendelt lélegeztetőgép után elképesztő milliók vándoroltak ki tudja, kiknek a zsebébe. A világpiacon 3-3,5 millió forintba kerül egy-egy ilyen kínai gép, amit – a kormány által most közölt adatokból kiindulva – 4,5-szeres áron vettek meg. Ha igaz a kommunikált 16 ezer gép és a rá szánt 300 milliárd forint, akkor 244 milliárdot valahova elbűvészkedtek. Ez máris megmagyarázza, hogy miért tartottak szükségesnek ennyi gépet vásárolni, miközben a szakértők sora szerint, ennek a mennyiségnek csak töredékére lehet szükség még a legrosszabb szcenáriók szerint is. A belengetett lélegeztetőgép-export újabb lehetőségeket rejt.
Óriási üzletet szimatolhattak valakik a lélegeztetőgépek iránti nagy világpiaci keresletet, s az olaszországi helyzet okozta lakossági félelmeket látva. Nem véletlen, hogy eszelős tempóban és értékben kezdtek el ilyen eszközöket rendelni Kínából. Gondolhatták, hogy nem fog fény derülni a turpisságra, hiszen a veszélyhelyzetben nem kellett tendereket kiírni, rendelhettek kényükre-kedvükre, bárkitől, bármit, s mondhattak be bármilyen összegeket.
S ahogy most megtudtuk, rendeltek is, s be is mondtak: valamivel több, mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, s szintén valamivel több, mint 300 milliárd forintot áraztak be rá.
Ezek a hivatalos kormányzati adatok
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az M1 aktuális csatornán tegnap este bejelentette: több mint 16 ezer lélegeztetőgépeket rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen. A megrendelt gépek értéke több mint 300 milliárd forint, a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állt, hiszen „emberélet nem múlhat pénzen” – idézte mondandóját az MTI. Azt is igyekezett domborítani, hogy a védőeszközök rendelése minden esetben egészségügyi szakemberek iránymutatása alapján történt.
Az nem tudjuk, milyen szakemberek mutatták Orbánék számára az irányt, de azt igen, hogy járványügyi és egészségügyi szakértők sora mondta egybehangzóan, hogy ennyi gépre egyszerűen még a legrosszabb forgatókönyvvel számolva sem lehet szükség Magyarországon (erről még lesz szó).
Repkednek a milliárdok...
Azt persze nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen üzlet köttetett, de a közölt számok megkapargálása után, kijelenthetően tuti nyereséges – persze, azt nem tudjuk, hogy kinek.
Már korábban is foglalkoztunk a lélegeztetőgépek árával, s akkor szintén szakértőkhöz fordultunk.
A lélegeztetőgépek nemzetközi piaci áraival tisztában lévő, a nemzetközi kereskedelmet ismerő szakértőnktől pedig azt tudtuk meg, hogy az olasz gyártmányú egyszerűbb gépeket már 3 millió forintért be lehet szerezni, a legprofibb amerikai gépeket mintegy 8-9 millió forintért adják, s e kettő között kínálja – 4-4,5 millió forintnak megfelelő dollárért – számos ország is a kínainál jobb gépeket – a többi között Tajvan, Malajzia és Dél-Korea.
A kínai gépekért – mi ugye onnan rendeltünk – általában feleannyit adnak a világpiacon, mint a hasonló paraméterrel rendelkező, másutt gyártottakért (általában is, nem csak az egészségügyben használtakért). Ebből kiindulva, kimondható, hogy normál – és nem túlszámlázott – áron 3-3,5 millió forintnál többe egy kínai lélegeztetőgép nem kerülhet.
3,5 millió helyett 16 millió/gép?
Ehhez képest, most 4,5-szeres ár jön ki – számításaink szerint – egy-egy lélegeztetőgép állítólagos áraként. A Menczer Tamás által közölt két adatból (16 ezer gép 300 milliárd forint) kiindulva, ugyanis közel 16 millió forintot szántak egy kínai lélegeztetőgépre (amit ugye a világpiacon 3-3,5 millióért kínálnak). Ha kiszámoljuk, ez annyit jelent, hogy normál világpiaci áron számolva, az összes megrendelt gép 56 milliárd forintba kerülne. Ehelyett a magyar kormány 300 milliárdot szánt rá. A különbözet 244 milliárd forint, ami – nem kizárhatóan (sőt!) – valakiknek a zsebébe vándorol: itthon, Kínában, másutt, ki tudja?
Ez még a korábban gyanítottnál is nagyobb lenyúlás lehet
A kormány ugyan korábban sem közölt olyan információt, hogy mennyiért vásárolná a lélegeztetőgépeket Kínából, ám némi éberséggel fellelhető olyan támpont, ami megfelelő alapnak látszik következtetések levonására. Még a járvány elején, március 26-án a Magyar Nemzet írta meg, hogy egy tőzsdei cég, az OTT-ONE Nyrt. megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal 500 lélegeztetőgép vásárlására Kínából. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint, a KKM nettó 4,7 milliárd forintot fizetett az OTT-ONE részére.
Ebből kiindulva, akkor még csak 9,6 millió forintot szántak egy-egy gép beszerzésére – ami már eleve durván háromszorosa volt a világpiaci árnak. Idővel a tét tovább nőtt: 4,5-szeres lett a szorzó.
„Ez az arány valahogy senkinek sem tűnik fel?!”
Menczer Tamás tegnap, a már idézett nyilatkozatában közölte: „a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén, 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni. Ezért döntött úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség”.
Nem így látta a helyzetet az általunk megkérdezett szakértő. Pusztai Erzsébet portálunknak adott interjújában a járvány elején arra reagált, hogy a kormány – legrosszabbként nyilvánosságra hozott – forgatókönyve szerint a járványgörbe csúcsa körüli két hétben 2,5 millió ember fertőződik meg Magyarországon, és 14 ezer ember kerül olyan súlyos állapotba, amikor már lélegeztetése szükséges.
A korábbi egészségügyi államtitkár feltette a kérdést: „ez az arány senkinek sem tűnik fel?!” Mint mondta: „Borzalmasan elrugaszkodott feltételezés, hogy csak nálunk 2,5 millió megbetegedés történhet két hét alatt. Ehhez össze kellene költöztetni a fél országot”. Reagált a „tisztán matematikai modell eredményeként” szükségesnek kihozott 8 ezer lélegeztetőgépről is, mondván: a matematikából sok mindent ki lehet hozni, de még a járvány által legkomolyabban sújtott országokban, ahol magasabb a lakosságszám, s valószínűsíthetően sokkal nagyobb az emberek közötti közelség, és késve vezették be a korlátozásokat, egyszóval még ott sem kellhet ilyen mennyiségű lélegeztetőgép.
Falus Ferenc korábbi tiszti főorvos pedig még egy szempontra hívta fel a figyelmet, „Nem az a kérdés, hogy a lélegeztetőgép elég-e, hanem, hogy az azt használni képes személyzet rendelkezésre áll-e vagy nem. A lélegeztetőgép önmagában még kevés: millió alkatrész kell hozzá, eszközök, tápszerek, gyógyszerek – rengeteg minden. Ez nem olyan egyszerű dolog, hogy van lélegeztetőgépem a pincében, aztán ha fulladok, akkor felhozom”.
Abszurd számok
Németországban, Franciaországban és Olaszországban a 200 milliós lakosságból a járvány tombolása idején, március közepén, egy időben összesen 9300-9400 ember volt lélegeztetőgépen – pedig az utóbbi két ország komoly gócpontja volt a járványnak. De említhető a 20-25 milliós New York állam, ahol összesen 10 ezer lélegeztetőgép volt használatban. Akkor miért is tartottak szükségesnek Magyarországon 16 ezernél is több lélegeztetőgépet? Tudjuk, a kérdés költői...
A határ a csillagos ég...
„A beérkezett gépek közül azokat, amelyekre itthon nincs szükség, értékesíteni fogjuk, már vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából” – mondta az említett interjúban Menczer Tamás. Azaz belengetett egy újabb olyan üzleti lehetőséget, amelyen a kedvezményezettek ismét nyerhetnek – akár céges, akár maszek számlákra. Igaz, az sem kizárt, hogy két legyet ütnek ezzel egy csapásra: egyben elsózhatják a használhatatlan gépeket is. Ugyanis a járvány első pánikos hullámában az európaiak által vásárolt kínai lélegeztetőgépek jelentős részét – 30-40 százalékát, esetenként (például Olaszországból) akár a felét is – használhatatlansága miatt, vissza kellett küldeni Kínába vagy ki kellett dobni.
