A civiltörvény sorsára juthat a „szuverenitásvédelmi” jogszabály is
Bármennyire megsértődött Lánczi András, az úgynevezett „szuverenitásvédelmi” törvény valóban a Rákosi korszakot idézi. Csakhogy míg akkor a Szovjetunió mintájának követése ajánlatos volt, ma Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. A törvény pedig kimondatlanul is az uniós tagállamokból és más szövetséges államokból (az USÁ-ból és a „norvég bűnözőktől”) jövő befolyásolás ellen próbálja megvédeni – na nem Magyarországot, hanem a Fideszt.
Ezt persze mindenki tudja. De van orvosság ez ellen, amely napvilágra hozza az intézkedés képmutató voltát? Az Európai Bíróság összefoglalójában most jelent meg az ítélet, amellyel 2020-ban megállapították, hogy ellentétes az európai joggal, ha a külföldről egy adott összeg feletti támogatásban részesülő civil szervezeteknek ezt a tényt és a támogatók azonosságát nyilvánosságra kell hozniuk. Miután a szuverenitásvédelminek nevezett törvény hasonló elvek alapján írja elő, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozhatja ezeket az információkat, érdemes visszatekinteni a bíróság érveire, hiszen az új törvényre is vonatkozhatnak.
Az ítéletet végigböngészve, látjuk, hogy a jog sem áll a törvény kiagyalói mellett. Az Európai Unió egységét ugyanis több szempontból is őrzi az európai jog. A civiltörvény védelmében felhozta ugyan a magyar kormány, hogy védekezni kell a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen, de az intézkedést a bírák túlzottnak találták. Két fontos tanulságot kell rögtön levonni az ítéletből: egyrészt, hogy a közzététel önmaga is hátrányos az érintett szervezetekre, másrészt, hogy az intézkedés nem megfelelő az elérni kívánt célra és nem arányos az elérhető haszonnal. Mindezek miatt indokolatlanul diszkriminál a külföldi és belföldi támogatás között.
Két szempontból is sérti ugyanis az európai egységet: egyrészt korlátozza a szabad tőkeáramlást, másrészt az unió Alapjogi Chartájában foglalt több szabadságjogot is. A magyar kormány megpróbálta vitatni, hogy a tőkeáramlásba beleérthető-e a társadalmi szervezetek támogatása, a bíróság azonban egyértelművé tette, hogy az unión belüli tőkemozgás szabadsága nem csak a befektetésekre, hanem a támogatásokra is vonatkozik. Ezzel fontos sarokkövét rögzítette az EU egységének. Az a feltételezés, amelyet a Fidesz sulykol és a szuverenitásvédelmi törvényben is kifejezett, hogy minden szervezet és minden külföldről érkező támogatás egyrészt nagymértékben befolyásolja a közéletet és a politikát (ez az új törvényben benne van gumiszabályként, de nincs kielégítően kifejtve és szabályozva), másrészt felveti a tisztességtelen befolyásolás vagy a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás veszélyét. Ráadásul a más uniós tagállamokból érkező támogatásokat azonosan kezeli a harmadik országból érkező támogatásokkal, holott ez utóbbiak szabályozottsága potenciálisan kisebb. Emögött az érvelés mögött már ott rejlik az az értékelés, hogy az uniós tagállamokból származó támogatások gyakorlatilag nem jelentenek olyan kockázatot, amely akár közvetett korlátozásukat igazolná.
A civiltörvény a bírák álláspontja szerint korlátozza az egyesülési, a magán-és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat is, szintén anélkül, hogy ezeket a hivatkozott célok indokolnák,
Összességében, a civiltörvény hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és indokolatlan korlátozásokat vezetett be a civil szervezeteknek nyújtott külföldi adományok tekintetében és ezért ellentétes az európai joggal. Várhatóan ezt fogják megállapítani az Orbán-kormány legújabb agyszüleményével kapcsolatban is.
Szabó S. László (Brüsszel)
