A Fidesz akárhányszor módosíthatja a választási törvényt, s akármilyen irányban
Tóth Zoltán teljesen reálisnak tartja, hogy a Fidesz a sajtóban megjelentek szerint módosítja a választási törvényt, tovább növelve az aránytalanságot az elért szavazatok és megszerzett mandátumok között, de úgy véli, hogy ez csak az egyik lehetséges irány, amit a Fidesz kiókumlálhat. A magyar választási törvény a harmadik legaránytalanabb Európában, csak az olasz és a görög előzi meg – emlékeztetett a választási szakértő. A sors fintoraként szerinte az is benne van a pakliban, hogy az arányosítás felé indulnak el – ahogy a Fővárosi Közgyűlésben is tették –, ám ennek kizárólag politikai hatalmi okai lennének.
A Hírklikk is beszámolt a Publicus legfrissebb felméréséről, miszerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a határon túli választókerületeket, ezen belül még a Fidesz szavazóinak a 44 százaléka sem ért egyet azzal, hogy a külhoni magyarok képviselőket küldhessenek a magyar parlamentbe. A kormánypárt hívei körében 45 százalékos támogatottságot élvez ez az ötlet, míg a teljes népesség körében csupán 20 százalék értene egyet a választójogi törvény ilyen módosításával.
A kutatást a Népszava rendelte meg a közvélemény-kutatótól, azután, hogy a Válasz Online azt írta, a Fidesz vizsgálja a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét. Úgy tudják, a francia mintát vennék át, ahol 2012 óta vannak saját képviselőik a külföldön élő állampolgároknak. A lap szerint ezzel a változtatással a jelenlegi kormánypárt akár egy minden eddiginél gyengébb választási eredménnyel is megőrizhetné a kétharmados többségét. Mint emlékezetes, a mostani rendszerben a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, és a voksaikat belekeverik a magyarországi szavazatok közé.
Nem először merült fel az ötlet, bár a kormány vehemensen tagadja. Ezúttal az igazságügyi minisztérium közölte az RTL Híradójával, hogy ez „alaptalan sajtópletyka”. Korábban Magyar Péter beszélt arról, hogy a hozzá eljutott információk szerint a Fidesz hét egyéni választói körzetet alakítana ki Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és Délvidéken. Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő egy nappal később ezt megerősítette, rámutatva: a törvénymódosítás tervezete már 2021 őszén ott volt az akkori igazságügyi miniszter (akkor még Magyar Péter felesége) Varga Judit asztalán, amikor az előválasztások után a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesz bajban lehet.
Mint a Válasz Online emlékeztetett rá: a magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először, azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fideszt támogatta. A Fidesz–KDNP lista e választók között a 2014-es parlamenti választáson 95,4 százalékot; a 2018-ason 96,2 százalékot; a 2022-esen 93,89 százalékot szerzett. Ráadásul egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel: míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ebből a körből, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. Szinte mindannyian annak 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg a magyar állampolgárságot, amit elsőként fogadott el a parlament a Fidesz első kétharmados győzelme nyomán.
Arról nincs hír, hogy módosítanának a külföldön dolgozó magyarok számára a voksolást. Ők levélben nem szavazhatnak, vagy haza kell utazniuk vagy valamely külföldön kialakított szavazóhelyiségben adhatják le a voksukat. Róluk tudvalevő, hogy elsöprő mértékben támogatják az ellenzéket.
Nem lenne-e alaptörvény-ellenes ez a fajta megkülönböztetés a határon túli magyarok és a többi, Magyarországon kívül élő magyar között? Egyáltalán, reálisnak tartja-e a választási törvény ilyetén módosítását? Tóth Zoltán kérdeztük.
„Teljesen reálisnak tartom a Fidesz tervét, ez az egyik irány, ami felé léphetnek, hogy tovább növeljék a választási törvényben az aránytalanságot az elért szavazatok és megszerzett mandátumok között” – szögezte le. A választási szakértő felidézte, hogy a magyar már jelenleg is Európa egyik legaránytalanabb választási rendszere. Ennél csak két aránytalanabb van: az olasz és a görög. Ott a parlamenti többség hiányában a legtöbb szavazatot elért párt annyi mandátumot kap, hogy többsége legyen, azaz, szavazat nélkül ingyen mandátumokhoz jutnak azok a pártok, amelyek a legtöbb szavazatot érték el. E két ország után következik a magyar választási törvény az aránytalanságát tekintve.
S hogyan lehet megállapítani az aránytalanság valódiságát? A választási szakértő szerint matematikailag egyszerű kimutatni: ehhez elég megnézni az interneten az arányossági választási együtthatókat, s meg lehet győződni az aránytalanság matematikai valódiságáról.
De ez csak az egyik lehetséges irány, amit a Fidesz kiókumlálhat – mutatott rá Tóth Zoltán, aki szerint lehetnek más irányok is. Például, hogy ha tovább közelít a második helyezett párt – most a Tisza Párt – a Fideszhez, akkor az arányosság irányába változtatják a választási törvényt. Célja lehet ezzel a Fidesznek, hogy akkor is ő maradjon a parlament legnagyobb ellenzéki pártja, s ebből a pozícióból bármilyen alkotmánymódosítást meg tudjon akadályozni, ha a tényleges választásokon bármely párt megelőzné. „A Fidesz akárhányszor is módosíthatja a választási törvényt, s akármilyen irányban” – szögezte le a szakértő, aki szerint az élet fintora lenne, hogy ha a Fidesz tenné arányosabbá azt. „Ez persze csak politikai színjáték lenne a hatalom megtartása, illetve a minél nagyobb hatalom megtartása céljával”.
Ha a Fidesz ellenzékbe kerülne, akkor visszaarányosítanák a választási rendszert – ezt bizonyítja az is, amit a Fővárosi Közgyűlés esetében tettek. Amikor érezték, hogy szorul a hurok és van esély arra, hogy a Közgyűlés tisztán ellenzéki képviselőkkel lesz megtöltve, akkor az addig teljesen aránytalan választási rendszert visszaalakították az arányosság felé – emlékeztetett a szakértő, rámutatva: így meg is őriztek egy blokkoló kisebbségi potenciált. A logika ugyanez lehet.
A hírek szerint a francia mintát vennék alapul a határon túl élők mandátum-elkülönítésére, az mennyivel arányosabb, mint amilyen a magyar lenne? – kérdeztük. Tóth Zoltán szerint ehhez csak meg kell nézni a francia parlamenti képviselők számát és azt, hogy nálunk mekkorák a számok. (Az országgyűlésben 200 képviselő ül, a francia Nemzetgyűlésben 577 – a szerk.) A francia aránytalanság eltörpülne a magyar mellett – szögezte le.
Ami pedig az alkotmányellenességet illeti, Tóth Zoltán szerint most is alkotmányellenes a választási törvény, már az is az, hogy a külföldi vagy határon túl élőknek egyetlen szavazatuk van és nem kettő, holott a magyar állampolgárokat nem lehet A és B kategóriába sorolni. Ez még akkor is így van, ha egyes választási szakértők lándzsát is törnek amellett, hogy elég egy a határon túliak számára – mondta. De nem elég – tette hozzá. Szerinte azzal kellene javítani az alkotmányosságot, hogy a külföldön dolgozók is szavazhassanak levélben, akkor lenne egyenlő a nem Magyarországon élő emberek alkotmányos joga.
