A fideszesek egy része nyíltan az oroszokhoz húz
Policy Solutions által készített kutatás azt mérte, hogy a magyarok többsége szerint a helyünk nyugaton van, de két év alatt a duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének inkább.
A Policy Solution „A világ magyar szemmel” címmel készített elemzés azt mérte fel, hogy milyenek a külpolitikai attitűdök 2023-ban Magyarországon. A Závecz Research március végi-április elejei közvélemény-kutatásának alapján a Policy Solutions húsz témakörben vizsgálódott.
A háború kapcsán a legfontosabb kérdések között szerepel a szomszédunk lerohanása, az orosz agresszor elleni szankciók és Magyarország Oroszországhoz való viszonya. Az közvélemény-kutatáson alapuló elemzés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a többség (55 százalék) szerint Magyarország helyes értékek tekintetében nyugaton van.
A hatpárti ellenzéket támogatók kétharmada (67 százalék) ért egyet azzal, hogy hagyományosan a nyugathoz tartozunk, és még a kormánypárti szavazók relatív többsége (46 százalék) is így gondolja. Ám miközben a magyar társadalom relatív többsége (45 százalék) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal és az ő arányuk két év alatt csak egy százalékkal csökkent, addig 2023-ban kétszer annyian támogatják – 13 százalék helyett 26 százalék – az Oroszországhoz közeledést, mint két éve – foglalja össze a hvg.hu.
A nyugati és keleti orientáció mellett a hazánk közép-európai helyzetével kapcsolatban azt szűrték eredményül, hogy a többség nem hisz abban, hogy Magyarország lehet a közép-európai régió vezető hatalma. A kérdezettek 56 százaléka szerint fogadjuk el, hogy kis ország vagyunk, viszont a magyarok ötöde (21 százalék) szerint megfelelő stratégiával régióvezetőkké is válhatunk. A magyarok 30 százaléka szerint kellene arra törekedni, hogy Magyarország katonailag a régió vezető hatalmává váljon, 40 százalék viszont elutasítja ezt.
A magyar külpolitika célkitűzései kapcsán, a válaszokból két fő irány tűnt ki: a nemzeti szuverenitást védelmezők tábora (40 százalék), és azok, akik a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködés fontosságát emelik ki (37 százalék).
15 százalék szerint Magyarországnak prioritásként kell kezelni a keresztény értékek és közösségek védelmét a nemzetközi politikában.
A Fidesz-KDNP-szavazók 48 százaléka szerint a függetlenség és a szuverenitás védelme a legfontosabb. Az ellenzéki szavazók 44 százaléka szerint viszont a nyugati szövetségeseinkkel kell szorosabbra fűzni az együttműködést és erősíteni a bizalmat. A külkapcsolatok terén pedig a legtöbben Ausztriával és Németországgal, a legkevesebben Ukrajnával és Oroszországgal tartanának fent szoros partneri kapcsolatot.
A kormánypárti szavazók 67 százaléka támogatja a szoros viszonyt Oroszországgal, a hatpárti ellenzék szimpatizánsai közül csak 34 százalék van ugyanezen az állásponton. A visegrádi országokkal való együttműködés mindegyik szavazótáborban népszerű. Az Egyesült Államok a kormánypárti szavazók körében teljesített a legrosszabbul, ami igazodik a kormány egyre erőteljesebb Amerika-ellenes szólamaihoz.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a résztvevők mely országokat tartják veszélyesnek Magyarországra nézve. A vizsgált országok közül a magyarok Oroszországot tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (47 százalék), őket követi Ukrajna (35 százalék), majd Kína (27 százalék) és az USA (26 százalék). Ez pártpreferencia alapján úgy néz ki, hogy a kormánypárti szavazók szerint Ukrajna jelenti a legnagyobb veszélyt hazánkra (46 százalék), az ellenzéki szavazóknak viszont jóval több, mint fele (64 százalék) Oroszországot ítélte veszélyesnek.
A válaszadók nagy többsége (68 százalék) előnyösnek tartja a NATO tagságot, és hasonló arányban ítélték pozitívnak az EU- (64 százalék) és az ENSZ-tagságot (61 százalék) is. A magyarok 53 százaléka szerint előnyös a Visegrádi Együttműködés, a legrosszabbul a Türk Tanács szerepelt 27 százalékkal.
A magyarok 76 százaléka szerint Magyarországnak NATO-tagnak kell maradnia. A Mi Hazánk szavazóinak 18, a kormánypártiak 15 százaléka viszont kilépéspárti. Ami a finn és svéd NATO-tagságot illeti, a magyarok kétharmada (68 százalék) szerint a két északi országnak helye van a NATO-ban.
Ukrajna kapcsán a többség támogatja a humanitárius segítségnyújtást és az uniós pénzügyi támogatást, de ellenzi a katonai támogatást. Az elemzés vizsgálta azt is, hogy az életkor, a pártszimpátia és a médiafogyasztás hogyan befolyásolja az Ukrajnával kapcsolatos attitűdöket. Ez alapján:
- a Fidesz-szavazók kisebb mértékben értettek egyet Ukrajna EU-s támogatásával;
- az ellenzéki szavazók nagyobb mértékben értettek egyet Ukrajna EU-s és magyar segélyezésével egyaránt;
- a 60 év felettiek kevésbé támogatták az EU-s és a magyar segítséget Ukrajnának, mint a 30 év alatti felnőttek;.
- a többnyire kormánykritikus média fogyasztói nagyobb mértékben támogatták Ukrajna EU-s és magyar megsegítését.
Tavaly a válaszadók 25 százaléka állt pozitívan a háború elől menekülők megsegítésén, 2023 tavaszán mindössze 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, míg 43 százalékuk ettől rosszul érezné magát.
A megkérdezettek 79 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarország maradjon ki háborúból, de 59 százalékuk szerint lehet tartani attól, hogy valamiképpen belesodródunk a háborúba.
A megkérdezettek 24 százaléka gondolta azt, hogy a kormány Kárpátalja katonai annektálására készül, kétharmad elutasította ezt az állítást (66 százalék). Az is kiderült, hogy tízből négy ember fogadta el a kormány 2022-es választási kampánya során terjesztett, ám az ellenzék által cáfolt állítását arról, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába harcolni.
A kormányzati kommunikációban gyakran hangoztatott „elhibázott brüsszeli szankciók” kérdése is sorra került a kutatásban, a válaszadók 44 százaléka szerint az EU-nak ártottak jobban az Oroszországot sújtó EU-s szankciók, 37 százalék szerint a hatás kiegyenlített, és csak 11 százalék véli úgy, hogy károsabbak a szankciók az orosz gazdaságnak.
Arról, hogy a háború során milyen irányba lesznek elmozdulások azt válaszolták az emberek, hogy az oroszok további területszerzését (39 százalék) vagy a frontvonalak befagyását (szintén 39 százalék) valószínűsítik a magyarok, az ukránok előretörésére kevesen (7 százalék) számítanak. Egyébként a kizárólag kormánypárti médiát fogyasztók inkább tartják bűnösnek az ukránokat, míg a többnyire kormánykritikus médiát fogyasztók azzal értenek jobban egyet, hogy Putyin háborús bűnös.
A magyarok többsége, 53 százalékuk szerint „Vlagyimir Putyin háború bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában”.
Az Egyesült Államok a magyarok szemében katonai és politikai világhatalom, amely veszít pozícióiból, de még mindig a szabadság és jólét országa. A magyarok Kína-képe pedig úgy írható le, hogy gazdasági és politikai térnyerés, de nem jellemző rá a jólét és elnyomja a kisebbségeit.
A kutatás 23 nemzetközi politikus és közéleti szereplő megítélését is vizsgálta. Eszerint a magyarok körében a három legismertebb Vlagyimir Putyin (95 százalék), Ferenc pápa (91 százalék) és Donald Trump (90 százalék).
A környező országok vezetőit a magyarok többsége nem is ismeri. Egyébként Ferenc pápa a legnépszerűbb, Putyin a legnépszerűtlenebb. A kormánypárti szavazók többsége (54 százalék) is negatívan ítéli meg Putyint, de az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a fideszesek között nála is népszerűtlenebb (55 százalék).
