A francia elnököt nem rendítette meg kormányának bukása

A francia kormány szerda esti összeomlása után Emmanuel Macron vállát nyomhatja Franciaország politikai-gazdasági válságának súlya. Az elnök csütörtök esti tévébeszédében közölte, hogy az ellenzék – elsősorban a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és vezetője, Marine Le Pen – kívánsága ellenére sem óhajt távozni, noha a szélsőbaloldal is jobbnak látná, ha lemondana. Ezzel szemben rövidesen kinevezi az új kormányfőt, hiszen a Nemzetgyűlés kormányfő nélkül nem tud új törvényeket hozni. 

A Barnier elleni bizalmi szavazáson 288 képviselő szavazatára volt szükség a miniszterelnök leváltásához. A parlament alsóházának szavazása végül 331 képviselő döntésével ért véget. Barnier ezzel az ötödik Francia Köztársaság legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnöke volt, és 1962 óta az első, aki a parlament bizalmi szavazásán bukott meg.

Hetekkel az év vége előtt egyelőre költségvetése sincs az országnak a jövő évre, Michel Barnier  tervezett büdzséjét ugyanis nem fogadta el a parlament alsóháza. A parlament a költségvetés korábbi, leszavazott szenátusi változatához is visszatérhet, vagy vészhelyzeti törvényjavaslatot nyújthatnak be, amely meghosszabbítaná a 2024-es költségvetést a következő évre. A döntés viszont sürgős, mert az éves államháztartási hiányt a GDP 6,1 százalékára becsülik, amelyet jövőre mindenképpen csökkenteni kell. Az Ifop novemberi felmérése szerint mindössze a franciák 22 százaléka elégedett Macron teljesítményével, az oktatásban, valamint a légi- és vasúti közlekedésben dolgozók pedig rövid időn belül sztrájkra készülnek.

„Emmanuel Macron egyik célja az volt tévébeszédével, hogy áttolja a felelősséget a bizalmatlansági indítványt megszavazó pártokra. Ugyanakkor sürgősnek tartja, hogy megnevezze új miniszterelnök-jelöltjét. A környezetéből kiszivárgott információk szerint gyorsan lépni akar ezügyben” – mondta a Hírklikknek Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem docense.

A védelmi miniszter előreléphet

A francia alkotmány értelmében a parlament nem oszlatható fel a megválasztását követő egy éven belül, ezért Macron nem tud előrehozott választásokat kiírni 2025 júliusáig. Az új miniszterelnök az Euronews szerint a jelenlegi védelmi ügyminiszter, Sébastien Lecornu, vagy a centrista MoDem párt elnöke, François Bayrou lehet. A Guardian még Bernard Cazeneuve korábbi miniszterelnököt is esélyesnek tartja a pozícióra, de Soós szerint inkább az első két név közül kerül ki a befutó. „Ők azok, akikről Marine Le Pennek pozitív a véleménye és személyes viszonya is van velük, például, Lecornuvel szokott vacsorázni. Úgy tűnik, Macron olyan miniszterelnököt próbál választani, akit a Nemzeti Tömörülés nem akar azonnal megbuktatni. Egyelőre ez a két név emelkedik ki a többi közül” – mondta.

Macron ciklusa 2027 tavaszán jár le. Fő ellenfelének, Marine Le Pennek bíróság elé kell állnia jövő tavasszal egy korrupciós ügy miatt, aminek az eredménye meghatározó lehet elnökjelöltsége szempontjából. Ha a többi párt megbuktatja a következő miniszterelnököt, azzal nyomást gyakorolna az elnökre, de Sóos Eszter Petronella egyelőre ennek nem látja jelét.

Franciaország az Európai Unió második legnagyobb gazdasága Németország után. A francia és a német kormányválság együttes hatásairól a Hírklikk is beszámolt. A két kormányválság hatására az euró árfolyama ismét a dollár szintje felé közelít: míg szeptember végén még 1,12 dollár ért 1 euró, november végére már 1,04 volt az árfolyam, amire több mint két éve nem volt példa.