A hatalom fogyóeszközként tekint a dolgozókra 

Megdöbbentek a szakszervezetek, mert korábbi heves tiltakozásuk ellenére, a kormány ismét előzetes egyeztetés nélkül készül két – először augusztusban napvilágot látott –, munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatot megszavaztatni a parlamenttel.  

Úgy tűnik, hogy a közalkalmazottakra szabott, időközben elhíresült szakszervezeti tagdíjlevonási kötelezettség megszüntetése elleni tiltakozás ellenkező hatást váltott ki a törvényalkotóknál: már nem csupán felmenti a munkáltatókat a levonási kötelezettség alól, hanem kategorikusan meg is tiltja nekik a közreműködést. A törvényt még a megegyezésre hajló, a szakszervezetekkel való együttműködésre nyitott munkáltató sem szegheti meg.

A benyújtott jogszabálytervezet most még csak a köznevelés, az egészségügy, a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, a köztisztviselők és a honvédelmi alkalmazottak körét érinti, de a jövőben egyetlen tollvonással akár Magyarország összes szakszervezeti tagjára kiterjeszthető – vélte Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, aki szerint ezzel az eddiginél is rosszabb helyzetbe kerülnének a magyar munkavállalók.

Boros Péterné Erzsébet, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke határozottan kijelentette, felveszik a kesztyűt. Most is azon dolgoznak, hogy minél gyorsabban, zökkenőmentesebben álljanak át egy másik rendszerre, új infrastruktúrát alakítanak ki. Ez energiát fog elvinni, de a figyelmet a kormányintézkedésekről nem. 

„Világos a kormány üzenete, tudomásul vettük. Tudjuk, hogy a teljes közszférában, a szakszervezetek gazdasági erejét akarják ezzel a jogszabállyal gyöngíteni azért, hogy adott esetben ne tudják kifejezni a munkavállalók nemtetszését. Márpedig az elmúlt időszakban sokszor volt rá példa, és egyre több ilyen eset van” – mondta Boros Péterné Erzsébet. Hozzátette, ők is kint voltak több pedagógus-tüntetésen, hogy kifejezzék szolidaritásukat. Ezt teszik továbbra is, mert a közfeladatok ellátására a kormány nem biztosít elég fedezetet. Az emberi élet minőségét nem megfelelő módon finanszírozzák ebben az országban. „Feléljük a jövőnket” – vélte. 

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke szerint ezek az intézkedések mindenképpen hátrányosak a munkavállalóknak, hiszen nem fognak tudni tárgyalni, vagy kollektív szerződést kötni. „Megteszünk mindent, de ismerve a kormányt, nem sok reményt fűzök ahhoz, hogy a szándékukat megváltoztassák.”

Az előző tervnél is sokkolóbb a másik törvénymódosító tervezetnek, a munkavédelmi törvény átírásának a bevezetése, annak ugyanis túlzás nélkül életveszélyes következménye lehet – mondta a baloldali szociáldemokrata politikus. A kormány gyakorlatilag teljesen levenné a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget a munkáltatók válláról, s kontroll nélkül a dolgozókra bízza, ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek elleni megfelelő védelmet is. „Természetesen” ezt, a munkavállalók millióinak az egészségéről és életéről szóló változtatási tervet is a szakszervezetekkel és szakértőikkel való egyeztetés nélkül, az „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva készül az előterjesztő megszavaztatni a parlamenti többséggel – hívta fel a figyelmet Komjáthi Imre. 

A társelnök szerint a szakszervezeti konföderációk egységesen úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja az oktatást egyetlen, kézbe adott vagy e-mailen küldött írásos „tematikával”, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. A szakmai egyeztetést követelő levelek százaira most sem kaptak választ, az „egyeztetést” csak a munkavállalók érdekeit védő szervezetek vették komolyan, a kormány pedig kikukázott minden érvet, az emberek életének védelméről szóló aggályokat is. 

„A kormány nemcsak arcul csapta a munkavállalókat, hanem ismét megszegte a „Brüsszelnek” tett egyeztetési ígéretét, és mint már annyiszor, megint lesöpörte a szakszervezetek egységes tiltakozását, kukába dobta az érdemi tárgyalást szorgalmazó hivatalos kéréseket. Vagyis: totálisan semmibe vette a munkavállalók jogait” – hangsúlyozta Komjáthi Imre.

Boros Péterné Erzsébet elmondta, arról a tájékoztatásról van szó, ami arról szól, hogyan tud valaki a munkahelyén eltöltött idő után minden szempontból egészségesen hazatérni. De ahhoz, hogy egy munkavállaló el tudja látni úgy a munkáját, hogy ne sérüljön meg, ahhoz minden egyes dologra figyelmeztetni kell. Meg kell tenni mindent a kárelhárítás és a kockázatok kivédése érdekében, és ez most egyoldalú teherré válik a dolgozónak. 

„Ha azzal minden rendben van, hogy a munkáltató elküldte az e-mailt, akkor gyakorlatilag onnantól kezdve azért a kárért, ami a munkahelyén éri a munkavállalót, nem lesz perelhető a munkáltató. Az sem tiszta, hogy hogyan viszonyuljunk egy olyan egyszerű dologhoz, ami például a munkába tartó úton történik” – fejtegette Boros Péterné Erzsébet. 

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint itt a legnagyobb probléma az, hogy a munkáltató pontosan tudja, hogy a munkahelyen milyen kockázatok vannak, de arról nem győződik meg, hogy a dolgozó ezt tudomásul vette-e, mert nem lesz felelőssége. „Ez nem jó irány, és értjük a tendenciát.”

Emlékeztetett Boros Péterné Erzsébet arra is, hogy az előző fűtési szezonban pusztán a megtakarítási szándék miatti 18 fokban ülőmunkát végző dolgozók, vagy az iskolában tanuló diákok a kormánynak már nem voltak szempontok. Nem tudjuk pontosan, hányan betegedtek meg és hányan lettek vesebetegek, mert erre nem figyeltek. De azt tudjuk, hogy a hőfokot korábban munkavédelmi, munkaegészségügyi szakemberek állapították meg tudományos módszerekkel. A közszolgálati munkahelyeken is van kockázat. 

Székely Tamás úgy gondolja, hogy ennek a jogszabály-változtatásnak akár emberáldozatai is lehetnek. Ő egy harmadik területre is rámutatott: a jogszabály módosítása szerint nem kell szakértelem ahhoz, hogy az emberek munkát vállalhassanak. „Gondoljunk bele, hogy mi van akkor, ha adott esetben egy magasfeszültségű berendezés karbantartásánál hozzá nem értő, végzettséggel nem rendelkező munkás fog dolgozni. Hiába állna a háta mögött egy végzettséggel rendelkező dolgozó, ha baj történik, akkor ő fogja a felelősséget vállalni? Ez teljesen nonszensz.”

Egy vegyipari technológia esetén bármilyen szakavatatlan beavatkozás történik, akkor abból nagyon komoly baleset is lehet, akkor majd egymásra fog mutogatni mindenki? Vagy mi van akkor, ha egy teljesen tudatlan nyúl valamilyen veszélyes eszközhöz? Persze látjuk, hogy az oktatás felhígításával és bizonyos szakterületeken a végzettségtől való eltekintés egyértelműen a vendégmunkások beáramlását fogja elősegíteni. Viszont az, ha ők megsérülnek a munkáltató problémája lenne – fejtegette Székely Tamás. 

Azt is nehéz bizonyítani, ha valakinél jó pár évvel később diagnosztizálnak akár gyógyíthatatlan betegséget, hogy az a nem megfelelő munkakörülmények miatt alakulhatott ki, hát még majd most, ha elfogadják ezt a javaslatot. „Volt egy olyan per, amikor az azbeszt miatt sokan betegedtek meg, és sokan is kértek jogorvoslatot, azonban a pernek egy idő után már nem volt értelme, mert az emberek közben meghaltak” – emlékeztetett Székely Tamás. 

Letépett ujjpercek, sípoló tüdők, tönkrement vesék, felrobbant szívek, felborult hormonháztartás, aggasztóan magas arányú rákos megbetegedések – a magyar ipar „versenyképessége” sok esetben a magyar dolgozók egészségével fordítottan arányos. Szó szerint emberi testrészekkel, magyar dolgozókkal tömik be a gazdaságpolitikájuk réseit – sorolta Komjáthi Imre. A napokban a parlamentben tartott vezérszónoki beszédének is ez volt a témája. Szerinte a jelzett intézkedés nemcsak felelőtlen, hanem ellentétes a munkavédelem alapvető elveivel és az Európai Tanács irányelvével is.  

A szocialista párt társelnöke tájékoztatást kért a gazdaságfejlesztési minisztertől arról, hogy 2023-ban hány fő munkavédelmi és munkaügyi ellenőr dolgozik az országban. Fónagy János válaszából kiderült, hogy míg 2010 előtt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet dolgozóinak együttes átlagos létszáma 1049 volt, ma „mintegy 300 fő” látja el az egyébként megnövekedett feladatokat – közölte Komjáthi Imre.  

Hozzátette, miközben új gyárak épültek az országban, a bennük dolgozókat már harmadannyian se védik, mint a NER előtt tették. „Nem tisztem eldönteni, hogy ez gonoszság vagy felelőtlenség-e, de tény, hogy tudatosan leépítették a munkavédelmi infrastruktúrát, magukra hagyták a magyar dolgozót, kiszolgáltatva a sokszor külföldről épp a gyenge munkavédelem miatt betelepülő gyáriparos kényének-kedvének. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, azt többek között rendszeres munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések biztosíthatnák. Erős ugyanakkor a gyanúm, hogy kimondva-kimondatlanul az az Orbán-kormány külföldi beruházókat az országba csábító ajánlatának a része, hogy itt nem kell tartani a komoly munkahelyi vizsgálatoktól. Nem lesz, aki észlelje és eljárás alá vonja a gyakorlatot, amivel a dolgozó a szabályosnál többet dolgozik, kevesebb pénzért, veszélyesebb körülmények között. Nem lesz, aki a pihenőidőt, a munkavédelmi oktatást-eszközöket-gyakorlatokat számon is kérje, nem lesz, aki keményen büntessen, ha a dolgozóra fogyóeszközként tekint a hatalom” – összegezte Komjáthi Imre.