Magyarországon Ukrajna ellen példátlan gyűlöletkampány folyik
A tekintélyelvű Orbán Viktor azt akarja, hogy a magyarok Ukrajna uniós csatlakozása ellen szavazzanak – írta hosszú cikkében Keno Verseck neves újságíró, a közép- és kelet-európai térség szakértője.
A Deutsche Welle cikkében hosszan ecsetelte az országot elöntő plakátokat és a médiát elöntő videoklipeket, amelyek Orbán Ukrajna csatlakozását ellenző, nemrég megkezdett kampányának részét alkotják.
Orbán Viktor sok éve megbízható oroszbarát, Ukrajna-ellenes kurzust követ, és a hangvétele egyre élesebb. A mostani azonban nagyságrendekkel felülmúl minden eddigi orbáni uszító és rágalomkampányt.
Magyarország ma úgy fest, mintha a George Orwell „1984” című regényében szereplő gyűlöletperceket másolná, csakhogy itt nem percekről van szó, hanem a nap 24 órájáról. Az állítás: Ukrajnából apokaliptikus veszély fenyegeti Magyarországot, és a szálakat nyugaton Brüsszel mozgatja. Ezzel kapcsolatban „hajmeresztő propagandahazugságok” szerepelnek – mutatott rá Verseck, és idézett is többet.
Orbán ezeket nem csupán terjeszteti, hanem maga is elmondja szinte naponta – írta Verseck, és e megszólalásokat is hosszan ismertette.
Bármennyire is abszurd ez a kampány, annyira világos a háttere: a magyar belpolitikáról van szó. Az országban az Orbánba való belefáradás terjed, és ezt táplálja Orbán, a családja és a hatalmi köre korrupciója és önkénye. Magyar Péter személyében első ízben olyan kihívó jelent meg, aki a felmérésekben a messze legnépszerűbb politikus, és akinek Tisza Pártja egyértelműen maga mögé utasította a Fideszt. Ezért Orbán és kormánya már jó ideje keres olyan témát, amellyel meg tudja rágalmazni Magyar Pétert. Nemrég erre váratlanul adódott Ukrajna. Magyar megelőzte Orbánt, az aktivistái segítségével afféle szavazást rendezett, és az jött ki, hogy a megkérdezettek 58 százaléka támogatja Ukrajna uniós tagságát – ez alighanem még Magyar Pétert is meglepetésként érte. Amikor ez kiderült, Orbán nem hazugsággal vádolta a Tisza Pártot, hanem kitalálta a mostani kampány narratíváját: „a háborúpárti Brüsszel", amely finanszírozza Ukrajnát, megvette a Tisza Pártot, hogy megdöntse a „nemzeti, magyarpárti, békekormányt”, és „ukránbarát, nemzetellenes háborús pártot juttasson hatalomra”.
Ez is hajmeresztő, mert Magyar Péter és pártja egyáltalán nem lelkes támogatója Ukrajnának. Ezért kérdés, hogy Orbán kampánya mennyire lesz hatásos a nagyon szilárd szavazói bázisában. Különösen azért is, mert a hasonló megrendezett konzultációknál a Fidesz nem enged betekintést sem a szavazók számába, sem az eredményekbe. Az eredmény a Nézőpont állítólagos idei felmérése szerint az lesz, hogy legalább a válaszolók 67 százaléka ellenzi majd Ukrajna uniós tagságát – de hát a Nézőpont megbízhatóan mindig azokat a számokat szállítja, amelyekre Orbánnak éppen szüksége van.
Mindezek mellett Orbán a saját és a többi szélsőjobboldali választó számára Ukrajna-ellenes magatartásával nosztalgikus-revizionista hangulatokat szolgál ki, mert a szélsőjobb arról álmodik, hogy Kárpátalja visszakerül Magyarországhoz.
Külpolitikai tekintetben Orbán Ukrajna-ellenes magatartását Putyinnak és Trumpnak tett hűségnyilatkozatként lehet érteni.
Nem csupán mellékes pikantéria, hogy Orbán és kormánya folyton orosz oligarchákat protezsál, és igyekszik levetetni a szankciós listáról, akik a szervezett bűnözésben való részvételük és háborús bűnök miatt kerültek fel a listára, közben pedig Ukrajnát minősíti korrupt maffiaállamnak. Ami ezt az utóbbi állítást illet, a szakértők, és például az OECD egyetértenek abban, hogy Ukrajnában a jogállamiság sokkal jobban áll, mint Magyarországon, és a korrupció elleni harc még a háború körülményei között is sikeresen folyik. Ezzel szemben Magyarország – ahol a korrupció elleni harc meg sem kezdődött –, a demokráciadeficit miatt ma aligha érné el akárcsak az uniós tagjelölt státust is.
