A hét grafikonja: egy számjegyű lett az infláció...ez van, de mi lesz?
Az nem egy durranás, hogy tíz százalék alá került az év/év infláció rátája, a kérdés az, hogy az erről a szintről hogyan tud majd jövőre lejjebb jönni – kommentálta a pénteken megjelent friss inflációs adatot Mellár Tamás. A KSH volt elnöke osztja a szakértők nagy többségének a véleményét, hogy ez nagyon nehéz feladat lesz. A 9,9 százalékos éves ráta elérése Orbán kifejezett célja volt, s számára kellemes meglepetésként a belengetett november előtt egy hónappal valahogyan csak kisikeredett ez a szám. Habár az infláció lassulása minden fogyasztó számára öröm, ez csak azt jelenti, hogy továbbra is komoly drágulás van idehaza. S jóval durvább, mint az EU többi tagállamában.
Pénteken tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az októberre vonatkozó inflációs adatot, ami ezúttal – másfél év után először – egy számjegyű lett. Igaz, felettébb érdekes módon, éppenhogy csak. A gyorstájékoztató szerint ugyanis tavaly októberhez képest az idén októberben a hazai fogyasztói árak 9,9 százalékkal emelkedtek.
Forrás: KSH
A hosszabb távú kilátásokat jelző maginfláció azonban nem szorult tíz százalék alá, az 10,9 százalék volt, a nyugdíjasokét viszont – immár második hónapja – alacsonyabbra, 9,1 százalékosra mérte a KSH, mint az általánost (erről persze érdemes lenne megkérdezni az érintetteket). Egy hónap alatt a KSH mérése szerint a fogyasztói árak immár csökkentek, mégpedig 0,1 százalékkal.
Az élelmiszerek ára egy év alatt 10,4 százalékkal emelkedett, ám nagy volt a szórás, van olyan termék, amelynek az ára több mint 50 százalékkal drágult, miközben egyes élelmiszerek ára csökkent. A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ugyanakkor az üzemanyagok ára majdnem a harmadával nőtt, s a szolgáltatások is két számjegyű drágulást produkáltak.
Persze nem árt egy-két dolgot tisztába tenni. Egyrészt az, hogy októberben „csak” 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, még nem azt jelenti, hogy visszaállt a két évvel ezelőtt volt árszínvonal, de még csak nem is az egy évvel korábbi árakon tudunk ma vásárolni. Azaz nem lehet elfelejteni a bázishatást. Ez azt jelenti, hogy az idén októberben a tavaly októberben már eleve 21 százalékkal megugrott árakhoz képest újabb 9,9 százalékos drágulás következett be. Ha pedig mondjuk a tojás ára 16,9 százalékkal csökkent is most, az csupán azt jelenti, hogy a tavaly októberben az egy évvel korábbihoz képest 87,9 százalékkal megdrágult tojás ára kicsit visszaigazodott, ám az infláció meglódulása előttihez képest még mindig csaknem háromnegyedével kell érte többet fizetnünk.
Habár a kormány előszeretettel fogja rá az elszabadult magyar inflációra, hogy az „háborús”, meg „szankciós”, érdekes módon a többi uniós országhoz képest ezek szerint csak nálunk hat a háború meg a szankció. Sőt, még a ténylegesen háborúban álló feleknél, az ukránoknál és az oroszoknál sem, hiszen az előbbiben 5,3 százalék volt csupán októberben, az utóbbiban pedig 6 százalék az infláció. Az euróövezet még jobban teljesít: ott mindösszesen 2,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző októberhez képest. Az Európai Unió egészére majd csak a jövő pénteken ismerhetjük meg az adatot, de ha folytatódik az elmúlt hónapokban megszokott trend, akkor a magyar az átlagosnál két-háromszor lesz ismét magasabb. (Szeptemberben az EU átlaga 4,3 százalék volt.)
Mi várható?
Az látszik, hogy a következő egy-két hónapban folytatódni fog a fogyasztói árak emelkedési ütemének lassulása, kérdés azonban, hogy mi lesz utána? Jövőre a kormány hat százalékos inflációt lőtt be (azzal készítette a költségvetést és annyival emelik meg a nyugdíjakat), vajon ez reális cél-e? Mellár Tamást kérdeztük.
„Az nem egy durranás, hogy tíz százalék alá került az év/év infláció rátája, a kérdés az, hogy az ekörüli szintről hogyan tud majd jövőre lejjebb jönni – osztom a szakértők nagy többségének a véleményét, hogy ez nagyon nehéz feladat lesz” – adott gyorsértékelést portálunknak a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő. Mint rámutatott, a csütörtökön megjelent államháztartási adat, amely szerint az első tíz hónapban sikerült meghaladni az egész évre tervezett hiányt, egyben azt is jelenti, hogy újabb hiteleket kell majd felvenni, s jövőre magasak lesznek a kamatkiadások, GDP-arányosan négy, de inkább öt százalékos. Ilyen körülmények között nehéz lesz levinni az inflációt 3 +/-1 százalék célsávba. Ennek egészen egyszerűen nem látni a kimenetelét – szögezte le.
Valóban, komoly áldozatok kellettek ahhoz, hogy az év eleji 25,7 százalékról 9,9 százalékra nyomják le az inflációt, de az áldozatot elsősorban a lakosságnak kellett meghoznia – húzta alá Mellár. Hiszen a lakosság fogyasztása csökken, nem véletlenül esett vissza szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal az előző év azonos időszakához mérten. (Erről itt írtunk.) A dezinfláció mindig a termelés és a fogyasztás csökkenésével jár együtt, ugyanis drasztikusan kell az aggregált keresletet csökkenteni – magyarázta.
A kormány valóban beleállt az infláció mérséklésébe, a kérdés azonban az, vajon le tudják-e jövőre törni a várakozásokat és a maginflációt, „szerintem nem nagyon”. Részben, mert továbbra sem jönnek az uniós pénzek, miközben elköltöttek már uniós finanszírozású projektekre 2100 milliárdot, noha csak ezer milliárd érkezett meg. Ráadásul 2024-ben nagyobb lesz a várakozás és az igény is, hogy a stagnálás után legyen már növekedés, amit azonban csak jelentős költségvetési gazdaságélénkítéssel lehet a magyar gazdaságban elérni. Ez azonban negatívan hat az inflációra, hiszen a magyar gazdaság kínálati rugalmassága alacsony, és csak nagyon lassan és nehezen reagál a kereslettöbbletre – mutatott rá Mellár Tamás.
