Kegyelmi ügyben a Mi Hazánk is Orbán útját egyengeti
A kegyelmi botrány felelőseinek feltárását célzó parlamenti vizsgálóbizottságban a Mi Hazánk nem támogatta Orbán Viktor meghallgatását, ami politikai üzenetként is értelmezhető. A KlikkTV Vanília Puccs című műsorában Lampé Ágnes, Szakonyi Péter újságíró és Lamperth Mónika volt belügyminiszter arról beszélt, milyen politikai érdekek húzódhatnak a döntés mögött, és miért nem elegendő egy új törvény a gyermekvédelmi rendszer évtizedes problémáinak rendezéséhez.
A Mi Hazánk és a Fidesz ugyanazon az oldalon áll a kegyelmi ügyben
Szakonyi Péter szerint Orbán Viktor meghallgatásának elsősorban szimbolikus jelentősége lett volna. Úgy vélte, a volt miniszterelnök bizottság előtti nyilatkozata önmagában nem feltétlenül vitt volna közelebb a történtek tisztázásához, a megjelenése azonban fontos politikai gesztus lehetett volna. A Mi Hazánk elutasító álláspontját ezért különösen visszásnak tartotta, hiszen a párt rendszeresen a gyermekek és a családok védelmével indokolja politikáját.
Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálóbizottságoknak korlátozottak az eszközeik, tagjaik pedig politikusok, nem nyomozók. A meghallgatás elmaradása ennek ellenére politikailag jelentős, különösen azért, mert a kegyelmi botrány a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb válságává vált. A volt belügyminiszter szerint a Mi Hazánk elsősorban a Fidesztől próbál szavazókat szerezni, ezért bizonyos ügyekben igyekszik megmutatni önállóságát, miközben ideológiai kérdésekben közel áll a Fidesz álláspontjához.
A korrupció elleni fellépés viszont olyan terület, ahol a párt igyekszik különbséget mutatni. Lamperth szerint a Mi Hazánk ezen a téren határozottabban bírálja a visszaéléseket, de kérdéses, hogy ezzel mennyire tudja megszólítani a Fidesz elkötelezett szavazóit. A kegyelmi ügy ugyanakkor ismét megmutatta, hogy a gyermekvédelem és a politikai felelősség kérdésében a két párt álláspontja közel kerülhet egymáshoz.
Évtizedek óta ismert problémák, kiszolgáltatott gyerekek
A beszélgetésben szóba került a bicskei gyermekotthon ügyéről készült jelentés is, amely több évtizedre visszamenőleg mutatja be a történteket. A műsor résztvevői szerint különösen megrázó, hogy a bántalmazásokkal kapcsolatos jelzések már az 1990-es években megjelentek, a problémák mégsem vezettek időben érdemi változáshoz. A felelősség kérdése ezért nem szűkíthető le egyetlen kormányzati időszakra.
Szakonyi Péter úgy vélte, a jelentés világosan feltárja a gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságait. Szerinte a legfontosabb feladat most az, hogy hasonló helyzetek ne ismétlődhessenek meg azokkal a gyerekekkel, akik eleve rendkívül kiszolgáltatott körülmények között élnek.
Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem összetett társadalmi probléma, amelyet önmagában egy törvény vagy pénzügyi támogatás nem old meg. A hátrányos helyzetű családoknak tartós segítségre, a gyerekeknek pedig megfelelő ellátásra és valódi esélyekre van szükségük. Ehhez azonban szakemberek is kellenek, miközben a gyermekvédelmi területen dolgozók létszámával és a rendelkezésre álló kapacitásokkal kapcsolatban is súlyos hiányosságok merültek fel.
A volt belügyminiszter szerint a társadalom türelme és együttműködése ugyancsak elengedhetetlen. Példaként olyan szegény nógrádi településeken végzett segítő munkát említett, ahol családok felzárkóztatásával foglalkoznak. Tapasztalatai szerint még az egyházi kezdeményezések is ellenállásba ütközhetnek, ha a helyi közösségek nem fogadják el a legszegényebbeket. A gyermekek helyzetének javításához ezért nemcsak intézményi reformra, hanem a társadalmi előítéletek csökkentésére is szükség van.
Nem elég megelőzni a bántalmazást, az áldozatokat is segíteni kell
Lamperth Mónika szerint 2010 után is lett volna lehetőség érdemi fordulatra a gyermekvédelemben. A gazdaság kedvezőbb időszaka forrásokat biztosíthatott volna a felzárkóztatási programokhoz, az oktatáshoz és a családok támogatásához. Korábbi szakmai kezdeményezések, köztük a tanodák és a mikrohitelezés tapasztalatai is azt mutatják, hogy léteznek alkalmazható megoldások, de ezekhez tartós finanszírozásra és politikai elkötelezettségre van szükség.
A műsor végén a Zsolti bácsiként emlegetett ügy is előkerült. A beszélgetésben elhangzottak szerint a gyermekek sérelmére elkövetett visszaélések feltárása mellett az is súlyos kérdés, hogy a felelősök elszámoltatása milyen eredményre vezet. Szakonyi Péter különösen gyalázatosnak nevezte, ha a kiszolgáltatott gyerekeket kihasználó emberek következmények nélkül maradhatnak.
Lamperth Mónika ugyanakkor kiemelte az áldozatok támogatásának jelentőségét. Fontosnak tartotta, hogy a bántalmazást elszenvedők pszichológusok és más szakemberek segítségét is megkaphassák, és ne maradjanak magukra a történtek feldolgozásában. Szerinte most arra is figyelni kell, hogy azok a sértettek, akik a nagyobb társadalmi figyelem hatására jelentkeznek segítségért, valóban hozzáférjenek a szükséges szolgáltatásokhoz.
