A vagyonadó nem helyettesítheti az elszámoltatást
A korrupció felszámolása, a közpénzek visszaszerzése és a jogállami garanciák helyreállítása nélkül a gazdasági fordulat is elmaradhat – hangzott el a KlikkTV Gentlemen című műsorában. A beszélgetés résztvevői a vagyonadó körüli vitáról, az Orbán-rendszer gazdasági örökségéről és a Magyar Péter vezette kormány előtt álló feladatokról is véleményt cseréltek. Abban egyetértettek, hogy a társadalom változást vár, de a politikai ígéretek helyett a konkrét intézkedések és az új hatalom számonkérhetősége dönti majd el, merre halad az ország.
A vagyonadó nem büntetőeszköz
A műsor egyik központi témája a nagy vagyonok megadóztatása volt. Palotás János arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonadó bevezetése nemzetközi összehasonlításban sem egyszerű feladat. Az Európai Unióban az elmúlt húsz évben tíz országban vezettek be ilyen adót, ám ezek közül kilencben később megszüntették. A tapasztalatok alapján komoly jogi nehézséget jelent a különböző vagyontárgyak értékének olyan megállapítása, amely a jogállamiság követelményeinek is megfelel.
Palotás szerint az adórendszer nem alkalmas arra, hogy a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését helyettesítse. „Az adó az nem szankció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jogellenesen szerzett vagyon esetében nyomozásra, bírósági eljárásra és szükség esetén vagyonbiztosításra van szükség. Attól tart, hogy a kormány a társadalom igazságérzetét próbálja kielégíteni a vagyonadóval, miközben a tényleges elszámoltatás elmarad.
Fodor Tamás más oldalról közelítette meg a kérdést. Szerinte az emberek felháborodását nem önmagában a nagy vagyonok léte okozza, hanem az, ahogyan egyesek ezekhez hozzájutottak. „Nem az ügyesek, hanem az ügyeskedők jutottak vagyonhoz” – mondta. A társadalom a tisztességes versenyt kéri számon, és azt várja, hogy a gazdagodás mögött valódi teljesítmény álljon. A vita így nem pusztán adópolitikai kérdés, hanem a közbizalom helyreállításáról is szól.
A korrupció felszámolása nélkül nem lesz jólét
A résztvevők szerint a gazdaság helyzetének rendezését az állam pénzügyi mozgásterének szűkössége és a felhalmozódott tartozások is nehezítik. A következő költségvetésnek ezért nemcsak az aktuális kiadásokra kell választ adnia, hanem azt is meg kell mutatnia, milyen társadalom- és gazdaságpolitikai irányt választ az új kormány.
Fodor Tamás úgy vélte, a jólét megteremtéséhez nem elegendő új költségvetést készíteni, ha közben a gazdaság meghatározó pozíciói változatlanul a korábbi rendszer szereplőinek kezében maradnak. Szerinte az Orbán-rendszer egyik alapvető problémája az volt, hogy a gazdaság jelentős része politikai befolyás alá került. A közpénzek felhasználásának átalakítása és a korábban megszerzett vagyonok jogszerű eredetének vizsgálata nélkül a gazdaság teljesítménye sem javítható érdemben.
A beszélgetésben elhangzott, hogy a korrupció fenntartására fordított költségvetési források nagyságrendje messze meghaladhatja a vagyonadóból remélt bevételt. Fodor becslése szerint a korrupció finanszírozásának megszüntetése a költségvetés 15–17 százalékának megfelelő mozgásteret teremthetne, miközben a vagyonadó a bevételek mindössze 0,4–0,6 százalékát adhatná. Ebből kiindulva úgy látja, a kormánynak elsősorban a közpénzek elfolyásának megakadályozására kellene összpontosítania, nem pedig egy új adó bevezetésétől várnia a megoldást.
A kétharmados felhatalmazás önmagában nem garancia
A műsor résztvevői arról is beszéltek, milyen feltételekkel kerülhető el, hogy az új politikai vezetés a korábbi hatalomgyakorlási módszereket kövesse. Palotás János arra figyelmeztetett, hogy a kétharmados többség önmagában nem biztosíték a demokratikus működésre. A döntő kérdés szerinte az, hogy miként épülnek fel a fékek és ellensúlyok, és mennyire lesznek képesek az intézmények korlátozni a hatalom gyakorlóit.
Tóth József a XIII. kerület példáját hozta fel annak bemutatására, hogyan lehet a politikai és pénzügyi önállóságot hosszú távú tervezéssel erősíteni. A kerület vezetése a lakhatás, a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztését összehangolva növelte saját bevételeit, így kevésbé szorult rá az állami támogatásokra. Szerinte a tudatos, innovatív városvezetés egyik legfontosabb feltétele, hogy ne csak a napi problémákkal foglalkozzon, hanem előre gondolkodjon.
Fodor Tamás a társadalmi részvétel jelentőségét emelte ki. Úgy látja, a nyilvánosság és a digitális kommunikáció lehetőséget teremt arra, hogy az emberek közvetlenebbül szóljanak bele a közügyekbe, és számon kérjék a politikusokon az ígéreteiket. A társadalom már nem feltétlenül fogadja el feltétel nélkül a hatalom döntéseit, hanem jogállamiságot és méltányos eljárásokat vár.
A résztvevők szerint a változás megkezdését nem szabad arra hivatkozva elhalasztani, hogy a korábbi rendszer lebontása több politikai ciklust is igénybe vehet. A következő időszak egyik legfontosabb próbája az lesz, hogy a kormány miként alakítja át az intézményrendszert, hogyan kezeli a közvagyont, és képes-e a társadalom által elvárt igazságosságot jogszerű intézkedésekkel megvalósítani.
