A kompetenciamérés lényegében már elvesztette eredeti célját

Mi a probléma azzal, hogy a jelenlegi oktatásvezetés 2023-ra úgy alakította át a kompetenciamérési rendszert, hogy kiterjesztette a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra, akik ráadásul már nem csak három, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak?  

Az, hogy a tanítási folyamatban nem a pedagógusra bízzák, mikor hogyan adagolja a tananyagátadást, hanem arra kényszerítik, hogy azt figyelje, a kompetenciamérések szerint meddig kell eljutnia. Vagyis nem kimenetet mér, hanem magát a folyamatot, ez pedig nem a kompetencia, hanem a konkrét tárgyi tudás mérése. A másik probléma, hogy a mérésbe két olyan új tantárgy jött be – a vizuális kultúra és a történelem –, ahol még mintafeladatok sem voltak. Ha ezeket egybevetjük a régebbi kompetenciamérésekkel, a mostaniak mindenképp hátrányba kerültek. 

Miért fontos a kompetenciamérés eredménye? 

Miután a teljesítményértékelési rendszerben az értékelési szempontokban 16 pontot ér a kompetenciaméréssel kapcsolatos eredmény, így az keményen belejátszik a béremelésbe. A teljesítményértékelési rendszerben 80-100 pont az, amire azt mondja ez a rendszer, hogy kiemelkedő teljesítmény. Ha ebből 16 pontot ér a kompetenciamérés eredménye, akkor az gyakorlatilag meghatározza már, hogy az illető be tud-e kerülni a kiemelkedő munkavégzés kategóriába. Ez pedig nagyon keményen beszámít a béremelésbe. Ugyan mondanak olyanokat – ez a szakszervezetekkel való egyeztetésen már előkerült –, hogy ezt lehet úgy is, ha gyengébb képességű gyerekeket tanít valaki, akkor azt másképp nézi az igazgató, meg mondják azt is, hogy az igazgatóra van bízva, hogyan értékeli ezt, ami csak ennek a rendszernek a szubjektív voltát mutatja. Ráadásul vannak olyan tárgyak, ahol nincs kompetenciamérés, de ez a 16 pont ott is van, ahol – ahogy írja az oktatásvezetés – más alapon kell ezt a 16 pontot kiosztani. 

Lehet, hogy a pedagógusok fizetésének szabályozása miatt van az egész? 

A teljesítményértékelés szeptembertől indul, és jövő év végére lesz meg. A következő tanévben a fizetés a teljesítményértékelés eredményének is függvénye lesz.

Azt is lehetett hallani, hogy voltak, akik azt mondták, ne legyen túl sok 80-100 pontot elérő pedagógus egy-egy iskolában, mert „sokba kerül”…

Sőt, a kollégák arról is beszámoltak, hogy iskolánként legfeljebb 4-5 ilyen pedagógus lehet, de jobb, ha csak 2-3 van. Állítólag ezt már kiadták, de persze, le is tagadják. Az igazgatók legalább is arra hivatkoztak, hogy a tankerületektől kapták ezeket az információkat, ám, amikor rákérdezek a tankerületeknél, mindig az a válasz, hogy „á, nem”, esetleg az, hogy nem tudják. De valószínűleg mehettek ki ilyen utasítások, mert nagyon sok helyről jött olyan visszajelzés, hogy már mondogatják, nem lehet ám ennyi, vagy annyi kiváló pedagógus. De hát, hogy lenne ez lehetséges? Nevezzük objektívnak az ilyen mérést – persze nem az –, a mérés eredményét kell százalékban kifejezni, ami igen könnyű, mert 100 az összpontszám, tehát ahány pont, annyi százalék. Ha pedig valahol 100 pedagógusból 80-an ténylegesen elérik ezt a százalékot, akkor 100 pedagógusból 80 a legjobb, tehát nekik kell adni a béremelést. Vagyis nem lehet olyat kimondani, hogy csak 4-5, vagy 2 lehet ilyen, mert akkor extrapolálni kell a százalékokat, meg a pontszámokat, hogy a végén csak annyi jöjjön ki, amennyit megszabtak. Ez már olyan, mint a Tanú című filmben: „Virág elvtárs ez már az ítélet”. Kérdés, objektív mérés lesz-e, ha eleve kiadják az iskolaigazgatónak, hogy ugyan pontozzák a pedagógusokat egységesen, itt vannak az értékelési szempontok, itt vannak az emberek, de kiemelkedő teljesítménye nem lehet 4 vagy 5 embernél többnek? Ez már manipulatív. Az igazgató eleve lehúzza majd a többieket azért, hogy csak 4-5 jöjjön ki. Ráadásul, ha megnézzük a szempontokat, egy csomó szubjektív van közöttük, olyanok, amikre hasra ütés szerint lehet pontokat adni. Csak például: külső és belső fórumokon, programokon eredményesen képviseli és menedzseli az intézmény érdekeit, öregbíti az intézmény jó hírnevét, vagy, hogy munkavégzése során kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, szakmai partnerekkel.

Egyébként már a kompetenciamérésnél is rögtön fölmerült az, hogy a házon belüli szegregációval mit lehet kezdeni, hiszen, ha egy intézményben az egyik – két tannyelvű angolos – osztályba, nyilván a jobban tanuló gyerekek járnak, és van a normál osztály, ahová a gyengébbek. Ennél az intézménynél nagy valószínűséggel a kompetenciamérésben is lesz nagy különbség. Akkor ott az angolos osztályt tanító kolléga több pontot kap majd a kompetenciamérésre, a másik meg kevesebbet? Erre – amikor ezt a szakszervezetek fölvetették –, azt a választ kaptuk, hogy az igazgató majd figyelembe veszi, hogy melyik pedagógus milyen gyerekeket tanít, és ahhoz képest fogja pontozni őket. Csakhogy innentől kezdve, ez az értékelés már teljesen szubjektív.  Az igazgatói értékelés pedig nyilván úgy lesz majd az iskolákban, hogy csak néhány pedagógus éri el 80 százalékot, a többi nem. Ez azért nagyon durva. Amikor egyébként más országok tanárszakszervezeteit megkérdezzük, náluk hogy is megy ez, nem is értették, miről van szó, el kellett nekik magyarázni. Számukra ez a totális szubjektivizmus abszolút ismeretlen, de még Kelet-Európára se jellemző. Náluk a pluszmunkákat fizetik plusz pénzzel, de ez abszolút mérhető teljesítményt takar.

Mikor, és hogyan alakították át a kompetenciamérést erre a változatra, és miért?

Szépen, lassan, és titokban. Hogy miért, az jó kérdés, azt én is kérdezem. Senkivel, sem szakmai szervezetekkel, sem a szakszervezetekkel nem egyeztettek erről. Egyszerűen átalakítják, vagy „hozzácsapnak” még egyéb kompetenciaméréseket. A legutóbbi minisztériumi egyeztetésre épp ezért jött velünk Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének vezetője is, mert, ahogy mondta, ez katasztrofális.

Lehetett hallani, hogy akár három napot is elvesz a gyerekek tanításától a tesztek írása…

Igen. A volt munkahelyemen is ez ment: „most nincs internet”, „most a gépek leálltak”, „most nincs elég gép”. Akkor le kellett állni a tesztek kitöltésével. Abból a teremből, ahol én tanítottam, és ahová be voltak írva órák, át kellett csoportosítani máshová a gyerekeket, mert ott egyfolytában ment a kompetenciaméréssel való erőlködés. Lehet, hogy nem is három, hanem még több nap is ráment. 

Mit tehetnek ez ügyben a szakszervezetek? 

Jelenleg az Európai Uniónak is van egyfajta nyomásgyakorlása a kormányon, mert még jogszabályba is bekerült, hogy adott esetben a szakszervezet is indíthat pert, bármilyen eljárást, hogyha úgy látja, hogy jogellenesen alakul az értékelés. Márpedig jogellenes, ha nem objektív, vagy azonos mérce szerint történik. Ez esetben közigazgatási bírósághoz fordulhatnak a szakszervezetek is. Mi azt fogjuk javasolni mindenkinek, hogy alakítsák meg a helyi szakszervezetet – ezt akár már 3 fővel is megtehetik –, a szakszervezeti csoport erőltesse ki, hogy a nevelőtestület helyben fogadja el: az értékelésnek legyen egy belső szabályzata. Abban az egyes értékelés súlyozásáról meg lehetne állapodni, és így meg lehetne figyelni, hogy az igazgató mindenkivel szemben ugyanúgy járt-e el. Ha nem, akkor az ügyben a szakszervezet is el tud járni, bírósághoz fordulhat. Szerintem azonban ez így kevés, jó lenne, ha lenne még egy belső fellebbviteli fórum, mert mire a bíróságon a pernek eredménye lesz, az nagyon hosszú idő. Az egész rendszerben kellene, hogy legyen egy fellebbviteli lehetőség. 

*

Totyik Tamás, a PSZ elnöke mindehhez annyit tett hozzá, hogy tudomása szerint kompetenciamérés továbbra is a 4., 6., 8., és 10. évfolyamon lesz. 2023-ban a kiterjesztés arról szólt, hogy legyenek bemeneti mérések, legyen mihez viszonyítani. Csakhogy ez a 4. és 5. évfolyamon nem sikerült, a bemeneti mérések nem lett validak, ezért nem is hozták nyilvánosságra az eredményeket. 

Véleménye szerint a kompetenciamérés eredeti célja – miszerint az intézmények kompetenciaszintjét mérik, azt, hogy az egyes intézményekben hol, milyen beavatkozásra lenne szükség –, ezzel a töméntelen méréssel értelmét veszti. Mert itt már nem az intézményeket, hanem a pedagógusokat mérik, azt, hogy a tanulóik a kompetenciamérésen hogyan teljesítenek. Holott eredetileg az intézményt, mint szervezetet akarták mérni. A kompetenciamérési rendszert a PISA-mérések mintájára készítették el Magyarországon, pontosan azért, hogy lássák a rendszer képviselői, hol, milyen beavatkozásra van szükség. „Csak arra lennék kíváncsi, hogy azon kívül, hogy az intézmények intézkedési tervet készítettek az egyes diákokra, amikor azok alulteljesítettek, a PISA-mérésekre hivatkozva milyen egyéb intézkedéseket hoztak. Ilyet egyetlen kormány sem hozott” – tette hozzá a PSZ elnöke.