A kormány a gyerekeken veri el a port

Nem cáfolta a családi pótlék megszüntetésének tervét a Kulturális és Innovációs Minisztérium egy ezt firtató kérdésre – írta a Népszava. Az ügy előzménye, hogy Csák János miniszter korábban – egy decemberi parlamenti meghallgatáson – arra a felvetésre, hogy mikor várható a 2008 óta nem emelt családi pótlék összegének az emelése, azt válaszolta, „Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.”  A családi pótlék ugyanakkor nem segély, a válasz azonban az ezt firtató kérdésre érkezett, ez pedig arra késztette Ungár Pétert, az LMP társelnökét, hogy írásos kérdést tegyen fel a miniszternek arra keresve a választ, vajon a kormány tervezi-e megszüntetni a családi pótlékot. Választ a minisztérium államtitkára adott, mégpedig kitérőt („A kormány családtámogatási rendszere sokrétű, ennek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család-és munkaalapú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek legyen munkája”).

Mint a Lakmusz portál megírta: jogosan vetik fel a szocialisták, hogy utoljára ők emelték meg a családi pótlék összegét. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapja szerint a családi pótlék összege 2009. január elseje óta változatlan, pontosabban egy évvel korábban (a második Gyurcsány-kormány idején), 2008. január 1-jétől emelték az összeget a jelenleg is érvényben lévő szintre. A családi pótlék egy családra jutó havi átlaga 1995 és 2005 között szolidan ugyan, de folyamatosan emelkedett, majd 2005-ről 2006-ra történt egy nagy ugrás. Utána 2008-ig még történt némi óvatos növekedés, azóta viszont az egy családra jutó havi átlagos összeg gyakorlatilag változatlan, s mint a portálon olvasható: míg 1990-ben a családi pótlék egy családra jutó átlagos összege a bruttó átlagbér 26 százaléka volt, 2005-ben 8, 2022-re pedig már csak 2,36 százalékára rúgott.

Lát-e reális esélyt arra, hogy a Fidesz-kormány tényleg megszünteti a családi pótlék intézményét? Illetve, mit tartana célszerűnek, mit kellene tenni a családi pótlékkal, hogy képes legyen igazságosan betölteni a szerepét? Herczog Lászlót kérdeztük.

„Nem hiszem, hogy megszüntetnék a családi pótlékot, mondom ezt annak ellenére, hogy sok minden történt, amire nem gondoltunk, de ezt mégsem feltételezem” – szögezte le a korábbi munkaügyi miniszter, emlékeztetve arra, hogy a családi pótléknak semmi köze a munkavégzéshez, azt veszi figyelembe, hogy a gyerekek nem keresők. Azért is indokolt a fenntartása, mivel minden statisztika azt mutatja, hogy a családoknál az egy főre jutó jövedelem jelentősen függ a gyermekek számától: minél több a gyerek, annál alacsonyabb az egy főre jutó családi jövedelem. A családi pótlék ezen próbál segíteni, még ha nem is tudja kellő mértékben mérsékelni az aránytalanságokat.

A fenntartása azonban nem lenne elegendő – derült ki a szavaiból. Mint emlékeztetett rá: önmagában már az nagy problémát jelent, hogy a 2008-as szinten befagyasztották, mára a reálértékének durván a felét pedig menet közben elvesztette.

Igaz, a kormány ad kedvezményt a gyerekek után más formában, mégpedig a személyi jövedelemadón keresztül, ami egyfajta családi pótlékként értelmezhető – mutatott rá Herczog, leszögezve, hogy annak ugyan a technikája az szja-hoz kapcsolódik, de tartalmilag a gyereknevelés költségeit kompenzálja. Ugyanakkor ezzel az a probléma, hogy a magas jövedelműeknek kedvez, ha valakinek alacsony a jövedelme, akkor kisebb támogatásban részesül, illetve, ha egyáltalán nincs jövedelme, mert mondjuk munkanélküli, akkor semmit sem kap. Ez az, amit Ferge Zsuzsa „perverz újraelosztásnak” nevez, az alacsony jövedelműek helyett a magasakét kedvezményezi.

Herczog kiemelte, hogy nyilvánvalóan meg kellene emelni a családi pótlékot, de az még önmagában nem is lenne elég, folyamatosan karban is kellene tartani, legalább az inflációval kellene korrigálni – ez lenne a minimum. „Amit most csinálnak, azzal egyértelműen a gyerekeken verik el a port, hiszen a családi pótlék a gyerekekről szól” – hívta fel rá a figyelmet.

Mi történik, ha meg ugyan nem szüntetik, de továbbra sem hajlandók korrigálni? – kérdeztük a szakembert. Herczog szerint, ha marad a befagyasztás, akkor tovább erősödik a társdalom differenciálódása, még nehezebb helyzetbe kerülnek a nagycsaládosok. Ez persze a Fidesz részéről tudatos politika, nem véletlen alakult így – jegyezte meg.

S hogy lát-e arra esélyt, hogy valamilyen módon ki lehetne kényszeríteni a korrekciót? Erre lakonikus rövidséggel Herczog csak annyit reagált, „A változtatás a parlament hatásköre”. Annyit azért még hozzáfűzött: „új helyzetet teremtene az, ha utcára vonulnának az ügyért a tömegek, de erre sem lehet számítani”.