A kormány más inflációval számolt a nyugdíjaknál és az autópályadíjaknál
Miért számolnak magasabb inflációval az állampolgárok számára terhet jelentő díjszabás és alacsonyabb inflációval a nyugdíjemelés esetében? A kérdést Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője tette fel a pénzügyminiszternek, az innovációs miniszternek, valamint a jegybank elnökének.
A szocialista politikus a parlamenti, írásbeli választ igénylő kérdésében azt írta, hogy két – majdnem egyidőben kiadott – kormányzati rendelet egymástól jelentősen eltérő inflációval számolt.
A nyugellátások emeléséről szóló kormányrendelet szerint, amit december 2-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások három százalékkal emelkednek 2021. január elsejétől. A híradások külön kiemelik, hogy az emelés az inflációval megegyező mértékű.
Ezzel szemben, az autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló ITM rendelet, amely a KSH adataira hivatkozott, 3,9 százalékos inflációkövető emelést írt elő az autópályadíjak esetében. Az áremelés szintén január 1-jétől lép majd életbe.
Bár mindkét esetben „inflációkövető emeléssel számolnak”, mégis jelentős eltérés tapasztalható: ha a nyugdíjasok ellátásáról van szó, ott kisebb az infláció, de amikor a családoknak kell kifizetni az autópályadíjat egy állami társaságnak, akkor 30 százalékkal magasabb mértékű inflációt mérnek.
Tóth Bertalan ezért azt kérdezi Varga Mihály pénzügyminisztertől:
1. Mekkora is volt az infláció mértéke 2020-ban?
2. Miért számolnak magasabb inflációval az állampolgárok számára terhet jelentő díjszabás és alacsonyabb inflációval a nyugdíjemelés tekintetében?
3. Kezdeményezi-e akár az autópályadíjak alacsonyabb mértékű, akár a nyugdíjak magasabb mértékű emelését?
