A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
A 2010-es évek közepén pörgött fel a cégeknek munkahelyek létrehozásáért cserébe juttatott ingyen pénz osztogatása.
Az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) rendszerét eredetileg a külföldi cégek idecsábítására találták ki. Egy ideje már magyar cégek is kaphatnak támogatást. Az eredeti konstrukció szerint, a támogatott cégeknek vállalniuk kellett bizonyos számú új munkahely megteremtését, de újabban már absztraktabb, nem számszerű vállalásokat is tehetnek (például.: infrastruktúra-fejlesztés).
2016 óta évről-évre meredeken növekszik a cégekre (elsősorban multikra, azon belül is a német vállalatokra) öntött milliárdok száma. Tavaly már meghaladta a 100 milliárd forintot.
A külügy irányítása alatt működő Nemzeti Befektetési Ügynökség már idén is aláírt több mint 43 milliárd forint értékű szerződést. Ráadásul öt olyan cég is kapott támogatást, amely nem vállalta új munkahelyek létrehozását. Egy kínai és négy német cég kapott munkahely-teremtés nélkül pénzt – ebből négy autóipari vállalat.
Orbán Viktor korábban azt is egyértelművé tette, hogy a magyar kormány hajlandó a zsebébe nyúlni, ha a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülne a győri Audi.
Két nagy autóipari beruházást is felfüggesztettek az elmúlt időben: a Mercedes-gyár bővítését, és a debreceni BMW-gyár építését. A Mercedes-gyár felfüggesztése még bőven a járvány előtt történt.
