A kormány nem kormányoz, mindent lerohaszt, de a (tűzijáték)-cirkuszt biztosítja a népnek

Mint ahogy azt megszokhattuk, az idén is vitákat gerjeszt az augusztus 20.-i központi tűzijáték. Talán kevesebben emelnék fel a szavukat ellene, ha nem költene a kormány eszelős – és évről-évre növekvő – összegeket arra, hogy cirkusszal tereljék el az emberek figyelmét a gazdasági, szociális, társadalmi gondokról, bajokról. 

Sokak számára felháborító, hogy miközben emberek százezrei mélyszegénységben élnek, s az állami ellátás színvonala több területen – egészségügy, oktatás például – a béka feneke alá süllyedt, eközben arra mindig van pénz, hogy megtartsák a tűzijátékot. Ami elképesztő összeget emészt fel. 

A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civil szervezet, a K-Monitor a minap kiszámolta, hogy mennyi is lesz az idén az annyi. Mint írták: bő 12,5 milliárd forintot adott a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek a Rogán-féle propagandapénzeket kezelő Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Szent István napi programsorozatra. Ehhez jön a korábban a tűzijáték megszervezésére adott 2,4 milliárdos támogatás, így az ünnepség összesen legalább 15 milliárd forint közpénzbe kerül majd. Tavaly a szintén ebben a konstrukcióban megrendezett programsorozatra 12,8+1,8 milliárd forintot fordítottak, bár a tűzijátékra viszont kevesebbet, 1,8 milliárdot. Ha nem futnak ki a büdzséből, akkor az idén alig valamivel adnak többet rá, mint tavaly. Ebből a Facebook-posztból kiderül: azt már most tudni, hogy Balásy Gyula ismét jól jár (tudják, ő az, akinek az állami munkákból élő cége, a Lounge-cégcsoport évi 10 milliárdos nagyságrendű osztalék felvételét teszi a számára lehetővé.)

Amúgy a tűzijátékok és általában az augusztus 20.-i „cirkuszt a népnek” kormányzati produkció költségét Orbánék rendre igyekeznek eltitkolni. Két éve az Átlátszó szentelt ennek (is) egy alapos elemző cikket, ami nem egyszerű feladat, mivel az adatokat 10 évre titkosítják (mondván: „azok döntés megalapozását szolgáló adatok”). Mindenesetre azt már kiderítették, hogy 2021-ben mintegy 12 milliárd forint közpénzt emésztettek fel az augusztus 20-i programok, 2022-ben pedig (ahogy fent is írtuk) összesen 14,6 milliárdot.

Miért annyira fontos ez az Orbán-kormánynak, hogy mindenáron ragaszkodik augusztus 20.-a ilyetén megünnepeltetéséhez? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük. 

Pótcselekvés, a figyelem elterelése – az alkotmányjogász-politológussal folytatott beszélgetésünkből ez a vélemény rajzolódott ki. Mint ugyanis rámutatott: „kormányzás nem folyik, semmilyen szakpolitikai intézkedés nincs, az állam összes alrendszere, szerve rohad”. Igaz – folytatta – közben kormányzásnak beállítva, persze zajlanak dolgok, például Orbán elmondja a tusványosi beszédét („ami nem más, mint egy nagyívű semmi, a semmi a valami és a valami a semmi- trükközés”). Az biztos, hogy világviszonylatban is különös „kormányzás” folyik Orbánék alatt, és ebbe illik bele a tűzijáték is – szögezte le. 

Az ember azt gondolná, hogy a lakosság körében jól venné ki magát, ha a kormány a nehéz időkre hivatkozva, lemondana a tűzijátékról, de hiába tudják – és egyébiránt tudták a korábbi kormányok is –, hogy ez lenne a célszerű, mégsem lépik meg. Holott láthatjuk, hogy volt, amikor több vidéki városban ezt tették, és érdekes módon, az emberek nem tiltakoztak a tűzijátékok elmaradása miatt – emlékeztetett. Merthogy az emberek megértenék, hiszen a nép okos és józan. Igaz persze, hogy a budapesti tűzijáték nem a fővárosiaknak, hanem az egész országnak szól, évről-évre nagyon sokan felzarándokolnak Budapestre miatta. 

Ráadásul nem csak a nehéz gazdasági helyzet és a pazarlás szól szerinte is a tűzijáték ellen, hanem egyebek között a ma már széles körben vallott környezetvédelmi megfontolások, valamint az is, hogy megrémíti a kutyákat és általában is a háziállatokat, bántja a madarakat, zavarja a légiközlekedést stb. – nem véletlen, hogy egyre inkább a lézershow-k váltják fel a tűzijátékokat.

A kormány azonban mégis a megtartása mellett dönt. Persze bizonyára ezt is megmérték – vélte Szentpéteri Nagy Richard –, s arra juthattak, hogy ugyan vannak józan hangok, de a többség mégis amellett van, hogy legyen tűzijáték. De hát megszokhattuk, hogy „ez a kormány – a külpolitikától kezdve az egészségügyön át az oktatásig – mindenben az ellenkezőjét teszi annak, mint ami a nemzet érdeke lenne, s mindezt úgy adja el, mintha az jó lenne az embereknek. A dráma az, hogy az emberek nem is kis része pedig még el is hiszi ezt nekik”.

Nem lehet-e, hogy amiatt ragaszkodnak a megrendezéséhez, mert így le tudnak „csippenteni” pénzeket, hiszen a – hírek szerint – az idei 15 milliárdos ráfordítás elegendő teret biztosít erre? – kérdeztük „Persze, hogy nyúlnak le belőle, minden fillérért lehajolnak, de azért ezt a pénzt másutt is el tudnák lopni” – mondta Szentpéteri. Az más kérdés – folytatta –, hogy ha már a nép akarja a cirkuszt, akkor „meghosszabbítják Bicskéig”, s menet közben az „üzleti szempontokat” is figyelembe veszik.

Ami pedig a hagyományokat illeti, a politológus ezzel kapcsolatban még egy szempontra kitért: három nagy nemzeti ünnepünk van, a március 15.-i, az augusztus 20.-i és az október 23.-i, ám ezek közül csak augusztus 20 az, amelynek régóta megvan a változatlan koreográfiája, az, hogy mi, mikor és hogyan követi egymást, a délelőtti tisztavatástól kezdve a délutáni körmeneten át az esti tűzijátékig. Ehhez eddig a rendszerváltás óta egyetlen miniszterelnök sem nyúlt – emlékeztetett.