A kormány szereti kontroll alatt tartani a tőle független szervezeteket

Millei Ilona 2021. július 19. 17:40 2021. júl. 19. 17:40

A magyar kormány két hét után visszavonta azt a június 30-án kiadott rendeletet, amellyel arra kötelezte volna a civil szervezeteket, hogy ki kell adniuk évente az adományozóik nevét. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója azt mondja, a miértre csak a kormány tudja a választ, de ez a történet is aláhúzza azokat az aggodalmaikat, hogy mennyire valóban szakmai alapokon nyugvó jogalkotás történik ezekben az esetekben, és mennyire politikai célt szolgálnak a jogszabályok.

 Az 2014 óta látszik, hogy a kormány igyekszik ellehetetleníteni a tőle független civil szervezetek munkáját. Különösen azokét, amelyeknek az a feladatuk, hogy egy mindenkori kormány tevékenységét monitorozzák. Szeret kontroll alatt tartani minden ilyen intézményt – ideértve egyébként a sajtót is –, amelyik belelátna a tevékenységébe. A Pegasus-botrány is arról szól, hogy a sajtó munkatársait – úgy tűnik, hogy – tiltott eszközökkel, vagy legalábbis a szürke jogi helyzetet kihasználva, megfigyelték. Pont azokat az újságírókat, akik egyébként a kormány tevékenységével foglalkoznak. Ez egy demokráciában minimum felháborító. Elég sok területen kellene változnia a jelenlegi és a mindenkori kormány hozzáállásának ahhoz, hogy a civil szervezetek valóban függetlenül és szabadon tudjanak működni Magyarországon.

A július 16-i Magyar Közlönyből kiderült, a magyar kormány visszavonta azt a június 30-án kiadott rendeletet, amellyel arra kötelezte a civil szervezeteket, hogy ki kell adniuk évente az adományozóik nevét. Miért?

Ez egy nagyon jó kérdés. Én erre nem fogok tudni önnek válaszolni, azt a kormánytól kell megkérdezni, hogyan gondolták meg magukat két héttel később. Mindenesetre ez a történet is aláhúzza azokat az aggodalmainkat, amik arról szólnak, hogy mennyire valóban szakmai alapokon nyugvó jogalkotás történik ezekben az esetekben, és mennyire politikai célt szolgálnak ezek a jogszabályok. Egyébként amikor még hatályban volt, a jogszabály minőségét is kritizáltuk. Merthogy nagyon nehezen értelmezhető számunkra, akiknek alkalmazni kellett volna.

Vannak, akik azt mondják, hogy azért vonták vissza, mert akkor nyilvánosságra kellett volna hozniuk a saját támogatóik nevét is, és valószínűleg ettől ódzkodtak…

Én is hallottam ezeket az elméleteket, és azokat is, amik szerint az Európai Bizottság valószínűleg vizsgálódott volna ebben az ügyben. Elég sok ügyben vizsgálódik éppen, van, ahol el is indította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Az is elképzelhető dolog, hogy nem feltétlenül akartak még egy frontot nyitni. De, hát ezekről semmilyen információ nincs, hiszen a kormány úgy helyezte hatályon kívül ezt a rendeletet, ahogy egyébként meghozta: egyik pillanatról a másikra, semmiféle egyeztetés, semmiféle kommentár nem volt. Nehéz mást csinálni, mint találgatni.

A visszavonásban szerepet játszhatott, hogy a 2017 áprilisában elfogadott, a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt kimondta, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában, és ezt honlapján és kiadványain feltüntetni. A törvény miatt pedig 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, ami végül is az Európai Bíróságra került, és uniós jogba ütközőnek nevezte a bíróság?

Annyit módosítanék, hogy az a jogszabály úgy szólt, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyeknek 7,2 milliónál több bevételük van külföldi forrásból, azoknak minden külföldi forrást fel kellene tüntetni a beszámolóban, ideértve azt is, hogyha külföldi magánszemélytől 500 ezer forintnál többet kapnak. Én olvastam az Európai Bíróságnak ezt az ítéletét, ami egyébként 2020 júliusában született, és amiből teljesen egyértelműen kiderül, hogy mind a jogszabály célját, mind a vegyes rendelkezéseket uniós jogot sértőnek találta az Európai Bíróság. Úgyhogy, ha akarom, akkor igen, gondolhatom azt, hogy emiatt helyezték hatályon kívül. De, egy felelős jogalkotás azért úgy néz ki, hogy még mielőtt meghozok egy rendelkezést, azelőtt megnézem azt, nemzetközileg vállalt kötelezettségekbe ütközik-e.

Mindazt, amit elmondott, tulajdonképpen alátámasztja az is, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón elmondta, hogy a rendelet nincs összhangban az Európai Unió szabályaival, ezért módosítani fogják. Ha tudták, akkor mégis miért adták ki?

Erre – még egyszer mondom –, én nem tudok önnek válaszolni. Azért az 2014 óta látszik, hogy a kormány mind kommunikációs megszólalásaiban, mind egyébként a szabályozásban, és egyéb más módokon is igyekszik ellehetetleníteni a tőle független civil szervezetek munkáját. Különösen azokét, amelyeknek az a feladatuk, hogy egy mindenkori kormány tevékenységét monitorozzák. A TASZ egyébként ilyen, emberjogi szempontok szerint monitorozzuk a kormány tevékenységét, és ebben bizony sokszor olyan dolgokra jutunk, amik nem feltétlenül kedvezőek a mindenkori kormányokra. Azt látjuk, hogy ennek a kormánynak vannak ilyen szándékai, és azért ettől nem volt idegen ez a rendelet. Ami igazából meglepő, az az, hogy két hét alatt hatályon kívül is helyezték. De azért azt sem szabad elfelejteni: közben pedig az a rendelkezés hatályban maradt, hogy az Állami Számvevőszék civil szervezeteket akkor is ellenőrizhet, ha nem gazdálkodnak semmilyen állami pénzzel, de az éves főkönyvösszegük 20 millió forintot elér.

Magyarul maradt a fenyegetés…

Igen.

Elégséges a kormány részéről a hiba elismerése, és a módosítás? Vagy ennek ellenére, indulhat újabb kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen?

Emiatt nem indulhat kötelezettségszegési eljárás, hiszen nincs hatályban ez a jogszabály. De az, hogy mit kellene azért csinálni a civil szervezeteknek, hogy mind a jogi helyzetüket, mind a döntéshozókkal való kapcsolatukat helyreállítsa a kormány, arról a Civilizáció koalíció készített egy 13+1 pontos listát, ami ajánlásokat tartalmaz, és azt elküldtük minden, a választásban versengő pártnak. Ezt a Civilizáció honlapján https://civilizacio.net/ meg lehet találni. Abban azért lehet látni, hogy elég sok területen kellene változnia a jelenlegi, a mindenkori kormány hozzáállásának ahhoz, hogy a civil szervezetek valóban függetlenül és szabadon tudjanak működni Magyarországon.

Nem arról van szó, hogy nem szeretik, ha mások is belelátnak a dolgaikba?

Én azt látom, hogy minden ilyen intézményt – legyen az állami, vagy nem állami –, a kormány szereti kontroll alatt tartani, ideértve egyébként a sajtót is. Tegnapi hír ennek a kémszoftver használatával kapcsolatos botránynak, a Pegasus botránynak a kitörése. Az is arról szól, hogy a sajtó munkatársait – úgy tűnik, hogy – tiltott eszközökkel, vagy legalábbis a szürke jogi helyzetet kihasználva megfigyelték. Pont azokat az újságírókat, akik egyébként a kormány tevékenységével foglalkoznak. Ez egy demokráciában minimum felháborító.