A kormány zsákutcába tart és végzetes társadalmi konfliktust idéz elő

„A kormány a hétfői-keddi parlamenti ülésen a kétharmad birtokában kérhette volna a 15 nap után most kifutó rendeletek határidejének meghosszabbítást, s kellett is volna kérnie” – szögezte le a Hírklikknek Bárándy Péter, aki rámutatott, hogy „akkor nem kellene vonaglani, hogy az ellenzék aknamunkája miatt, lejár az intézkedések hatálya, akkor ugyanis nem járt volna le”. Persze eleve nem kellett volna erre az útra lépni, de ha mégis ezt tették, akkor ezen kellett volna végigmenni – mutatott rá.

Mint portálunk is beszámolt róla, a kormány – ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai online kormányinfón mondta – „talált megoldásokat a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben hozott, de – eddigi parlamenti döntés hiányában – lejáró intézkedések sorsának megoldására”. Elsősorban az intézményfenntartók közreműködését kérik – közölte. Szavaiból kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter saját hatáskörben intézkedik a határzár fenntartásáról; az ítélkezési szünet kérdésében az igazságügyi miniszter egyeztet a bírósági hivatal elnökével; az oktatási és nevelési intézmények zárva tartását pedig a fenntartók intézkedéseire bízzák.

Kilóg a lóláb

Erre azonban Bárándy szerint nem lett volna szükség, hiszen csak meg kellett volna hosszabbítani a veszélyhelyzet kihirdetése után hozott kormányrendeleteket. A félreértések elkerülés végett, tisztázta: magát a veszélyhelyzetet nem kell hosszabbítani, hiszen azt a kormány rendelte el, s a kormány is az, amelyik amikor jónak látja, megszüntetheti. Azaz a helyzet megoldott lenne, és így is kellett volna megoldaniuk, ha már egyszer ezt az utat választották. „Nem kellene összemosni ezeket a fogalmakat” – figyelmeztetett.

„Ehhez az állapothoz közeli állapot volt a tömegese bevándorlás, az akkor hozott rendkívüli intézkedéseket sem szüntették meg azóta sem, pedig még a saját szabályaik szerint is teljesen jogellenes a fenntartásuk” – hozta fel. Nem véletlen tehát az ellenzék bizalmatlansága – véli. „Egyértelműen kilóg a lóláb: teljes egészében politikai motivációja van a kormánynak...Érdekes módon, mindenki szembe jön a sztrádán idehaza és az EU-ban is” – vonta le a következtetést.

Robbanni fog a társadalom?

De ha így is, mit lehet ellene tenni? Akár politikai, akár jogi eszközökkel? Lehet-e egyáltalán bármit is tenni, megakadályozandó a kormány számára korlátlan időre szabad kezet biztosító lépések megtételét? – merül fel a kérdés. 

„A járvány miatt, ténylegesen szükségessé vált izoláció atomizálta a társadalmat, s egy ilyen atomizált társasalomban a stabil, átlátható jogrend az egyetlen, ami képes megvédeni a társadalmat a hatalmi túlkapásoktól. Ha valahol szükség lenne jogi rendezettségre, kiszámíthatóságra, számon kérhetőségre, az pontosan egy ilyen helyzet” – vezette le Bárándy, aki azonban azt is hangsúlyozta, hogy ez nem mond ellent annak, hogy a  kormány a járvány leküzdéséhez szükséges rendkívüli megoldások lehetőségének birtokában legyen. „De csak annak!” – figyelmeztetett.

Akkor ez azt jelenti, hogy a társadalom gyakorlatilag tehetetlen? Nincs más lehetősége, mint hogy nyelnie kell? – kérdeztük. A volt igazságügyi miniszter szerint igen, azonban „előbb vagy utóbb a társadalom majd lép valamit, mert mindennek vége van egyszer”. Hozzáfűzte: „csak egy bölcs és a társadalom érdekét szolgáló hatalom igyekszik szabályaival olyan helyzeteket létrehozni, amelyek a társadalom számára biztosítják a lehetőségeket, hogy békés és kulturált módon, az általa valamikor megkívánt hatalomváltást is le tudja bonyolítani, s ne legyen belekényszerítve egy olyan helyzetbe, amelyben nincs erre lehetőség”.

„S  ha valami miatt én és néhányan ezt a kiáltást megkockáztatjuk, az maga a kiáltás” – mondta Bárándy. „Tudjuk ugyanis, hogy a Fidesz-KDNP-többség mindent meg fog szavazni. De legalább láthatóvá-hallhatóvá akarjuk tenni ezeknek a szabályoknak a hiányát”. Végül leszögezte: „jogi eszköz ugyanis nincs, azokat felszámolta a hatalom”. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy „ezzel a hatalom a maga számára is egy olyan zsákutcába választja az utat, ami csak a társadalmi konfliktus végzetes kiélezésével vezethet megoldáshoz”.

Nyílt levél és petíció

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a korábbi kormányok tagjaiból és volt uniós biztosokból álló V21 csoport – amelynek Bárándy is tagja – nyílt levélben fordult a parlamenti pártok elnökeihez és frakcióvezetőihez, arra kérve őket, hogy ne szavazzák meg a felhatalmazási törvényt. Mint ebben leszögezték, „A válságos helyzet kezelésére az Orbán-kormánynak e törvény nélkül is minden szükséges jogi eszköz a rendelkezésére áll... A határozatlan idejű és korlátlan terjedelmű rendeleti kormányzásra adandó felhatalmazás kizárná, hogy a kormány munkáját az Országgyűlés és rajta keresztül a választópolgárok ellenőrizzék”

Bárándy egyébként nevét adta a magyar demokratáknak címzett, „Tiltakozunk a felhatalmazási törvény elfogadása ellen!” címmel vasárnap útjára indított petícióhoz is, amely szintén az Orbán teljhatalmát biztosítani hivatott felhatalmazási törvény ellen szólít fel. A dokumentum – amelyet e sorok írásáig már közel 95 ezren írtak alá – leszögezi, „Nagy a veszélye, hogy a kormány a saját hatalmának véglegesítésére akarja felhasználni a veszélyhelyzetet. A felhatalmazási törvény határidő nélküli, korlátlan hatalmat készül adni egy olyan politikus kezébe, aki minden adandó alkalommal bizonyította, hogy a hatalommal gátlás nélkül visszaél, ha érdekei úgy kívánják”.