A kormánynak lépnie kellene nyugdíj-ügyekben
„Nyugdíj: minden dőlhet idén, ha nem lép a kormány” – címmel jelent meg egy elemzés a Forbes internetes oldalán. A cikk a nyugdíja(so)k szemszögéből vizsgálja meg a nettó keresetnövekedésre vonatkozó – döbbenetesként nevezett – legfrissebb adatokat.
A KSH a múlt héten tette közzé a februári átlagkeresetekre vonatkozó jelentését, amiből kiderült, hogy a nettó fizetések alig, mindössze 1,2 százalékkal nőttek. Az inflációt is figyelve, még rosszabb a helyzet, a nettó bérek vásárlóereje a 25,4 százalékos pénzromlás miatt 19,6 százalékkal csökkent – emlékeztet a Forbes, amely rámutat: a nettó keresetek növekedésének hirtelen megtorpanásával megfordulni látszik a közel egy évtizede – a svájci indexálás kivezetése következtében – kialakuló trend. A februári adatok alapján minimálisan, de ismét felzárkózhat a bérekhez a nyugdíjak értéke. A teljes ellátás összege 2023. februárjában elérte a 190 ezer forintot. Ez közel 54 százaléka a kedvezmények nélkül figyelembe vett 353 200 forintnak. Ha a 208 ezer forintos öregségi nyugdíjat vesszük figyelembe, még inkább záródni látszik a bér-nyugdíj olló.
Ugyanakkor ez csekély vigasz a nyugdíjasok számára, ha figyelembe vesszük a svájci indexálás kivezetése óta eltelt teljes időtartamot. A nyugdíjak ugyanis 2011 óta 2,1-szeresükre növekedtek, szemben a bérekkel, amelyek azonos időszak alatt 2,8-szeresükre ugrottak. A nominális összehasonlítás mellett a nettó keresetek reálértéke is jóval nagyobb ütemben nőtt a nyugdíjakhoz képest. Előbbi az elmúlt 12 évben csaknem 70 százalékkal, utóbbi alig 30 százalékkal emelkedett. Szakértői kalkulációk szerint a nyugdíjak ráadásul csaknem húsz százalékkal lennének magasabbak, ha a kormány visszaállna a vegyes indexálásra.
Nem kérdés: lépnie kell a kormánynak, hogy a nyugdíjak az átlagbérekhez való felzárkózása ne csak pillanatnyi momentum legyen – és az ellátmány reálértéke hosszú távon ne maradhasson el a fizetések értékének növekedésétől. A „békeidőben” szorgalmazott vegyes indexálás azonban most csak pofonként érkezne a nyugdíjasok számára. Mivel a reálbérek idén várhatóan jelentősen visszaesnek, a svájci indexálás vajmi keveset javítana a helyzeten.
A cikk elemzi az aktuális prokat és kontrákat, majd megállapítja: nem véletlen, hogy nyugdíjas szervezetek és a szakértők ismét hangsúlyozzák az emelési rendszer reformjának és az azonnali korrekciók megítélésének szükségességét. A havi-kéthavi korrekciós rendszerrel elkerülhető lenne, hogy a nyugdíjasoknak több hónapot is kelljen várni a jelenleg már év elején valószínűsíthető, április végére fájdalmasan egyértelmű extra pénzekre.
Kitér az írás arra is, hogy az egyenlőtlenségek is tovább nőnek. Az átlagnyugdíj számaival való dobálózás kissé torzítja a szépkorúak közül a kisnyugdíjasok valós helyzetét. Az ellátások méretének megoszlása ugyanis jelentősen hangsúlyosabb az e szám alá eső kategóriában. Nagyjából negyedmillióan kapnak 100 ezer forintnál is kevesebbet, az átlagot a kevés „kiváltságos” nyugdíjas kiugró adatai kozmetikázzák felfelé. A KSH márciusban először publikált mediánnyugdíj-adatokat, s nem meglepő módon közel 20 ezer forintnyi különbséget mutat az átlag és a medián februári adata. Itt sem kérdés a reform szükségessége – állapítja meg az írás. A 13. havi nyugdíj egyenlő, vagy akár az alap nyugdíjjal fordítottan arányos mértékével (szlovák és lengyel példák alapján) ellensúlyozni lehetne a jövedelmi percentilisek között egyre nyíló ollót; emellett a kisnyugdíjasok ellátmányának gyors ütemű szintre emelése szükséges – olvasható a Forbes cikkében.
Az elemzés, teljes terjedelmében itt olvasható.
