A közoktatással is a társadalmat akarják kordában tartani Orbánék

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó, rendkívüli ülésnapján 127 igen szavazattal, 57 nem és 1 tartózkodás mellett született meg az új jogszabálycsomag, a társadalmi ellenállás ellenére. Igen kemény véleményt fogalmazott meg a Hírklikknek a csomagró Kunhalmi Ágnes, aki nem lepett meg, hogy másfél hónapos halasztás után ugyan, de a kormánytöbbség mégis elfogadta a közoktatásra vonatkozó új szigorításokat.A halasztásnak gyaníthatóan az lehetett az oka, hogy a szöveges értékelés lehetőségét meg akarták teremteni nem csak az alternatív iskolák, hanem az állami oktatási intézmények számára is, mondta, s „ez a csomag egyedüli pontja, amivel egyet tudok érteni” – szögezte le.

 „A csomag egésze vérlázító, de leginkább azok a részei, amelyek megnehezítik, madjhogynem ellehetetlenítik az alternatív iskolákat, illetve a magántanulói státuszt” – hívta fel a figyelmet.

Mint mi is több cikkben is beszámoltunk róla, a megszavazott jogszabály értelmében az alternatív iskolál tantervi struktúráját minimum 70 százalékban a Nemzeti Alaptantervhez kell igazítani, illetve kizárólagos állami hatáskörbe vonják a magántanulói státuszról való döntést, minden egyes esetről egy erre a célra felállítandó központi állami hivatal dönt majd.

„Teljesen egyetértek az ez ellen tiltakozó szülőkkel, ezért is vettem át a szocialista párt nevében a petíciót ma az Országház előtt a szavazás idején néma tiltakozó demonstrációt tartó civilek, szülők és pedagógusok képviselőitől” – szögezte le a szocialista politikus.

Ma már nyolcezer magántanuló tanul egyénileg vagy tanulócsoportokban, a szülők ugyanis így próbálták kimenekíteni a gyerekeiket a központilag lebutított állami oktatásból, ahol nem látták biztosítottnak a kor által megkövetelt minőségű, mennyiségű tudás és képesség megszerzését. Zömmel egyébként az alsóközéposztálybeli családokról van szó  – mondta Kunhalmi. „Ez a szabad iskolaválasztás korlátozása” – húzta alá, emlékeztetve arra, hogy a szülők számára a tankötelezettség teljesítése kötelező, ugyanakkor ennek mikéntje a szülő joga, s ehhez a joghoz eddig sem jobb-, sem baloldali kormány nem mert nyúlni”.

A tanulónak a közoktatásban a helye!

De persze nem csak a középosztályból jövő gyerekek kerülnek nehéz helyzetbe, hanem az úgynevezett problémások is, s a fogyatékkal élők, akik lassabban tudnak haladni, nehezen illeszkednek be a közösségbe. Ezután majd egy olyan központi állami hivatal dönt a magántanulói státusz megadásáról vagy meg nem adásáról, amelynek milyenségéről még nincsenek információk, s „erős a gyanú, hogy ki fogják takarítani a rendszerből a szegény gyerekeket, a problémás családból jövőket, a lassabban haladókat, egyszóval, akikkel az állami iskolák nem tudnak mit kezdeni, ugyanakkor a jobb körülmények között élőket vissza fogják kényszeríteni – ez pedig senkinek nem lesz jó” – mondta Kunhalmi. Majd így folytatta: az alternatív iskolák ellehetetlenítése már csak azért is öngól, mert az állami iskolákból hiányzik a kreativitás, az innováció, anélkül pedig képtelenség vonzó iskolát kialakítani, pedig – ahogy a szülők, a pedagógusok és gyerekek már megértették – az iskolának nem csak kötelezőnek, hanem vonzónak is kellene lennie”.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az állami közoktatási rendszer mind inkább alulképzett, a szükséges tudást és képességet el nem sajátított gyerekeket bocsát ki, s a mostani törvénycsomag  a helyzetet még tovább is fogja rontani. De miért áll ez a kormány érdekében? – tettük fel a kérdést Kunhalmi Ágnesnek. „Én csak arra tudok gondolni hogy a kormány meg akarja előzni a gyerekek kimenekítését, hiszen ha továbbra is teret enged az alternatív iskoláknak, akkor ez a már megindult folyamat erősödni fog, tízezrével vinnék magántanulói státuszba a gyerekeket, illetve íratnák be alternatív iskolákba, miután az egyházi iskolák sem bizonyultak eléggé vonzónak” – fejtette ki a szakértő, hozzátéve: ez egyre inkább érintheti a Fidesz szavazótáborát is, amelynek tagjai kénytelenek lennének szembesülni a közoktatás lebutításának ezzel a látleletével.

„Sok Fideszre szavazó tyúkszemére is rálépett már a kormány, nem véletlen, hogy gátat akar vetni ennek a folyamatnak, még azelőtt, hogy az elégedetlenek száma elérné a kritikus mennyiséget”.

Orbánnak csak az a fontos, amivel nyerni tud

Kunhalmi szerint egyébként a közoktatásnak három látlelete van: az egyik a különféle felmérések, amelyek részint lesújtó képet festenek a magyar diákok tudásáról, képességéről, részben megmutatják az óriási különbségeket, azt, hogy kevesen tudnak ebben a rendszerben érvényesülni, miközben egyre többen leszakadnak. A másik látlelet a pedagógusok tömeges pályaelhagyása, hiába próbálják titkolni, irtózatos pedagógushiány alakult ki mára az országban. S végül, de nem utolsósorban a már fent taglalt jelenség, a gyerekek kimenekítése az állami közoktatási rendszerből a harmadik látlelet. „És ahogy az egészségügy és a szociálpolitika, úgy az oktatás sem érdekli Orbánt, aki csak arra figyel, hogy mi az amivel nyerni tud, illetve mi jelent veszélyt a győzelmére” – szögezte le Kunhalmi.

Túl a félelemkeltésen is

A törvénycsomag nem csak a magántanulókra és az alternatív iskolákra hoz rosszat, az oktatási intézményvezetők kinevezésében is durvát lép azzal, hogy elveszi a véleményezési jogot a tantestülettől és szülőktől. Kunhalmi emlékeztet arra, hogy a szülők, diákok és a tantestületek véleményét eddig sem volt kötelező figyelembe venni az iskolaigazgatók kinevezésekor, de legalább a nyilvánosság előtt elmondhatták, megjelentethették a véleményüket, s nem egyszer meghátrálásra is kényszerítették a Fideszt a pártkatonák kinevezésében.

„Orbánék azonban úgy vallják, hogy az se mondja el a véleményét, akinek van véleménye, sőt, jobb, ha nem teszi, ellenkező esetben ugyanis megütheti a bokáját – ez már nem is csak félelemkeltés, egyenesen a teljes elfordítás” – szögezte le.

Az iskola vonzó is legyen, ne csak kötelező

Talán kevesebb figyelmet kapott, de szintén fontos változás, hogy a jövőben az állam kizárólagos joga dönteni arról, hogy egy gyereknek hat évesen kell-e mennie iskolába vagy maradhat még egy évig az óvodában. „Ma már a közoktatás rendszerében a jó tanuló, jó képesség gyerekekkel sem tudnak mit kezdeni, mire lehet számítani majd akkor, ha iskolára még nem érett gyengébb vagy elmaradottabb gyerekeket is bekényszerítenek az oktatásba hat évesen?” – tette fel a költői kérdést Kunhalmi, aki emlékeztetett arra, hogy ha egy kicsit szabadabb, kreatívabb lenne az iskola, akkor lehetne együtt nevelni ezeket a gyerekeket, akik egymást segítve haladnának előre.

Nem kell messze menni, ott van erre a finn iskola példának – mondja Kunhalmi, aki szerint a finn oktatási rendszer sikerének egyik kulcsa az arra való törekvés, hogy az iskola vonzó is legyen, ne csak kötelező. Pontosan ez az alternatív iskolák előnye, az élménytanulás, az élmény- és információszerzés, a kreativitás – ezeket és más hasonló képességet, készségeket kellene megtanítani elsősorban a gyerekeknek.

„Mindez azonban nem célja az Orbán-kormánynak” – szögezte le Kunhalmi. Ugyanis szerinte ez a rezsim „teljesen tudatosan törekszik arra, hogy befagyassza a társadalmat, csökkentse a társadalmi mobilizációt, s szigorú hierarchiát alakítson ki, úgy lehet ugyanis a legjobban irányítani – a polarizált, színes, önszervező társadalmat nehéz kordában tartani, s minél kisebb körökből áll, annál nehezebben tudja a politika irányítani”.

Vélemények a ma elfogadott csomagról

(még annak elfogadása előtt):

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint a köznevelési törvény módosítása jelentősen korlátozza a szülők jogait, nagy kárt okoz a közoktatásnak, az iskolaigazgatók kinevezése diktatórikus módszer szerint történik, az alternatív iskolák pedig veszélybe kerülhetnek.

Az alsó tagozatos oktatás szétverését, az iskolai elvárásoknak még nem megfelelő fejlettségű gyerekek megbélyegzését, elkülönítését fogja előidézni a hatéves korhoz kötött kötelező beiskoláztatás – mondta a Hírklikknek Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke. 

„Miután a kormányzat maga alá gyűrte az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet, ezáltal a döntési szempontok is politika vezéreltek. Nem pusztán az van, hogy a politika meghatároz ideológiai célokat, hanem a döntéseket nem a szakmai szempontok szerint hozzák meg, hanem a politika által megfogalmazott megrendeléseknek megfelelően.... És a döntéseket nem a természetes szakmai szempontok szerint, hanem valamilyen más alapon hozzák meg” – mondta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója és oktatási vezetője. 

„Szerinte a sok „kártékony és ostoba” elem közül is kiemelkednek a magániskolák ellen hozni tervezett rendelkezések. Szerinte ez lopakodó módon megszüntetné a magániskolákat. Egy alternatív iskolának azt mondták, hogy lehetsz, csak nem lehetsz alternatív, de annak mi értelme?” – kérdezte Hiller István, volt szocialista oktatási miniszter.