A közös eurázsiai pénz és a piros pötty a fenéken

NVZS 2019. november 2. 12:31 2019. nov. 2. 12:31

„Jól hangzik, politikailag tökéletesen beleilleszkedik abba, amit a magyar kormány csinálni akar, csak éppen semmi valóságalapja nincs” – mondta Matolcsy Györgynek egy közös eurázsiai pénzről fantáziáló szavai kapcsán Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke. „Nem gondolom, hogy a jegybank elnökének egy, a valóság minden alapját jelen pillanatban nélkülöző kérdést kellene taglalnia” – húzta alá Felcsúti portálunknak. Ez nem erősíti az MNB-ről kialakuló kép komolyságát – tette hozzá.

Mint portálunk is beszámolt róla, Matolcsy György az idén első alkalommal megrendezett Eurázsia Fórum konferencián tartott megnyitójában a többi között arról beszélt, hogy az atlanti korszak után egy olyan új, több száz éves korszak előtt állunk, ahol az infrastruktúra, az oktatás és a közgazdasági tudás kiemelten fontos lesz, ezért az eurázsiai kontinens országainak szorosabb összefogására és együttműködésére van szükség.

Azt már a Növekedés portál tudósításából szúrta ki az Index, hogy a jegybank elnöke a multilaterális együttműködés részeként említette az új közös eurázsiai pénz jövőbeli létrehozásának a lehetőségét is. Amit erről a pénzről tudunk az annyi, hogy digitális lesz, és az aranynak és az elektromos áramnak is része lesz benne, közölte.

Hogyan lehetséges, hogy egy eurázsiai közös valutarendszert pozitívan állít be ugyanaz a Matolcsy, aki rendre elveti az eurózónába történő belépést, s legfeljebb olyan – még lebegtetésnek sem, legfeljebb diplomatikusan elutasításnak nevezhető – állításokkal utasítja vissza, mint amit például az idén késő ősszel, a Lámfalussy-konferencián mondott:

„Magyarország ugyan még nem tagja az eurózónának, de valamikor, a következő évtizedekben bevezeti majd az eurót”?

– kérdeztük Felcsuti Pétertől.

Ő emlékeztetett arra az alapigazságra, hogy a pénz mindig valamilyen mértékben kapcsolódik  szuverenitáshoz, a nemzetközi pénz pedig mindig a nemzeti szuverenitás valamilyen korlátozását jelenti. Majd ő is feltett egy kérdést: „Az euró kisebb műfaj volt, Matolcsyék szerint azonban baj lett volna lemondani a nemzeti szuverenitásról, akkor mégis hogyan lehetséges egy meghatározatlan nemzetközi grémium közös digitális, az arannyal és az elektromos árammal valamilyen módon összefüggésbe hozott pénze mellett állást foglalni?”.

Saját kérdését meg is válaszolva rámutatott:

„Matolcsyt ismét elragadta a fantáziája – ez a szokásos ’japán kisgyerekek fenekén piros anyajegy’ típusú fantazmagória”.

Felcsuti sehol ilyen tervvel még nem találkozott, éppen ezért is a futurológia kérdéskörébe tartozónak tartja a közös eurázsiai pénzt, ami ráadásul feltételezné az európai és az ázsiai államok harmonikus együttműködését. Erről pedig szó nincsen, hiszen inkább a konfliktusok jellemzik ezeket a kapcsolatokat. „Pedig egy közös pénz közös értékeket, közös politikát és kölcsönös bizalmat feltételez” – szögezte le.

Matolcsy esetében nem először merül fel a kérdést: beszélhet-e így a vakvilágba a Magyar Nemzeti Bank elnöke? S teheti-e ezt büntetlenül? „A jegybank elnöke nem egy közgazdász élénk fantáziájával megáldott ember, hanem egy hivatalos pozíciót betöltő személy, s mint ilyennek ezen kijelentései nem hiszem, hogy erősítenék a magyar jegybankról kialakult kép komolyságát” – fejtette ki Felcsuti Péter