A kritikus infláció a kudarcos gazdaságpolitika tünete

Sokakkal ellentétben Katona Tamás nem lepődött meg a júliusi inflációs adaton, ugyanis a maga részéről eleve az ütem lassú növekedésére számított. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal által a héten közzétett júliusi inflációs gyorstájékoztatóban talált meglepetéseket is. 

A jelentés szerint a fogyasztói árak 4,1 százalékkal nőttek 2023. júliusához képest.

Forrás: KSH

Korábban már mi is beszámoltunk a részletekről, amelyek közül kiemelésre érdemes az élelmiszerek 2,7, a szolgáltatások 9,1, s az üzemanyagok 6 százalékos drágulási üteme. Továbbra is magas – 4,7 százalékos – a jövőre nézve sok jóval nem kecsegtető maginflációs adat. 

Forrás: KSH

Havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszereké átlagosan 0,6, a szolgáltatásoké 1,1, a járműüzemanyagoké pedig 3,8 százalékkal nőtt.

Katona Tamás egy hónappal ezelőtt azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy „az év egészében ugyan 6 százalék alatt lesz végül az infláció, ami valahol 4,5 és 5 százalék között várható. Készüljünk fel arra, hogy egy lassú emelkedés áll előttünk, amit amúgy a maginfláció magas – az EU-ban szintén az egyik legmagasabb – szintje is előrevetít”.  Vajon a most megjelent adat fényében – ami többeket, köztük a  Portfolio elemzőit is meglepte –  tartja magát ehhez, vagy ez előrevetít egy 5 százalék feletti inflációt az idén?– kérdeztük tőle. 

A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke azt nem tartja meglepőnek, hogy nőttek az üzemanyagárak, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a MOL megegyezett a kormánnyal arról, alacsonyan tartják az árakat a júniusi választásokig, s egyértelmű volt, hogy a választások után változtatnak ezen az árpolitikán. Szerinte az is látszott, hogy a szolgáltatások árindexe nagyon magas, s így várható volt annak hatása az inflációra. 

Ami viszont számára meglepő volt, az a havi infláció magas szintje. Az, hogy az árak 0,7 százalékkal nőttek, arra utal, hogy árnyomás van a gazdaságban – állapította meg. „Ezzel együtt sem gondolom, hogy módosítani kell az éves prognózist, de az tény, hogy nőttek a felfelé mutató kockázatok, különösen, mert a gazdaság befulladt, ami ugyan az infláció csökkenésének az irányába hat, de ugyanakkor a forint árfolyama gyengül, ami növeli az inflációs kockázatot” – összegezte. 

Várható-e a mostani adatnak bármilyen hatása a kamatokra? – kérdeztük. Katona úgy látja: pillanatnyilag a monetáris politikában nincs mozgástér a csökkenés irányában, miután szükség van a kamatfelárra ahhoz, hogy viszonylag stabilan tartsa a forintot. A forint árfolyama – az euróhoz képest – most alulról súrolja a 400-at, de ha további problémák lesznek a gazdaságpolitikában, akkor megvan annak a veszélye, hogy átlépi ezt a küszöböt. „Nem is az alapokban érzem most a gondot, hanem a bizonytalanságban, valamint a magyar gazdaságpolitika totális hiteltelenségében” – szögezte le. Mint rámutatott: erőteljesen konfrontatív a magyar gazdaságirányitás, láthatóan Orbán folyamatosan értelmetlenül provokálja az Európai Bizottságot, s ez gondolkodásra készteti a befektetőket. Ehhez még – hosszabb távon – hozzájárul az iparpolitika teljes csődje, ahogy a kormány erőlteti a kínai, ázsiai befektetéseket, és a láthatóan teljes kudarcba fulladó akkumulátorgyártást, aminek amúgy temérdek veszélye van, kezdve a környezetre gyakorolt ártalmaitól a munkaerőhiányon át, egészen addig, hogy a hozzáadott értéket teremtő gazdaság helyett ezzel is csak összeszerelő országgá teszik Magyarországot.

„A kritikus infláció csak tünet, egyértelműen a gazdaságpolitikai problémákra vezethető vissza és sajnos esély sincs arra, hogy ebben egyhamar változás következne be” – összegezte a jelent és a kilátásokat Katona Tamás.