A magyar egészségügyben a legeslegrosszabb az erőforrás felhasználása

Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter elrendelte, hogy a háziorvosoknak biztosítani kell a páciensek számára az online vagy a telefonos elérhetőséget, a beérkező, de nem fogadott hívásokra pedig minél hamarabb visszahívással kell reagálniuk. Ezen kívül elrendelte azt is, hogy a háziorvosok valamennyi koronavírus-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet, lehetőség szerint a rendelőben, de ha erre nincs lehetőség, akkor elvégezhető a beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján, bárhol máshol.

Müller Cecília országos tiszti főorvos határozatban tette közzé, a már karácsony előtt bejelentett januári oltási akciónapok háziorvosokat érintő részleteit. Januárban több oltási akció is lesz a kórházi oltópontokon és a járási székhelyek szakrendelőiben, de a háziorvosokat is felkérik arra, hogy a rendelési időben végzett oltásokon túl, ők is tartsanak oltási akciónapokat. A december 27-i Hivatalos Értesítőben megjelent határozat szerint a háziorvosok három opció közül választhatnak az „oltási kötelezettség” teljesítésekor: 2022. január 1-je és január 31-e között legalább egy hétvégén (a továbbiakban: oltási hétvége), az általa választott és a megyei oltási bizottsággal előzetesen egyeztetett péntek-szombati napon, pénteken 14-18 óra, szombaton 10-18 óra közötti időszakban. A határozat rögzíti azt is, hogy a háziorvos köteles tájékoztatni a lakosságot a lehetőségről. Továbbá a Müller Cecília által aláírt rendelkezés megjegyzi, hogy „a határozatomban előírtak megsértése esetén külön jogszabályban meghatározott 30 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedő egészségügyi bírság kiszabásának van helye”.

Az indoklás szerint a járvány elleni védekezés „dinamikájának fenntartása és erősítése érdekében szükségessé vált, hogy a háziorvosok az oltási hétvége biztosításával, fokozott mértékben végezzék az oltási tevékenységüket”.

A háziorvosok szemével

Arra, hogy ezeknek az utasításoknak mennyire lehet megfelelni, ahogy arról a Hírklikk  is beszámolt, Békássy Szabolcs, a háziorvosok országos, kollegiális szakmai vezetője beszélt. Többek közt elmondta, már így is eléggé leterheltek a háziorvosok, akik eddig is jelentős szerepet vállaltak az oltási programok végrehajtásában, mind tavasszal, mind ősszel. Éppen ezért, az újabb oltási akciónapok ismételten több terhet fognak róni a praxisokra, mivel az elképzelések szerint pénteken délutánonként és szombaton kellene a pluszmunkát elvégezni. Sok praxisban már így is csak helyettesítéssel lehet a folyamatos betegellátást megoldani, ezért sem lenne szabad az oltási akciónapokkal kapcsolatban generális szabályokat hozni. Hozzátette, „Reményeink szerint ehhez az önkormányzatoktól megkapjuk a megfelelő segítséget és támogatást. A megyei védelmi bizottságok pedig előzetesen egyeztetni fogják, hogy mely településeken, milyen feltételek mentén lehet majd oltani"

Az általunk megkérdezett, a neve elhallgatását kérő háziorvos a gyakorlat oldaláról világította meg az utasítások végrehajtásának lehetőségét. Azt mondta, „Hogy mennyire lehet ennek a két utasításnak eleget tenni? Semennyire sem! Kásler miniszter úr azt adta írásba, hogy a háziorvosnak kutya kötelessége minden nem fogadott hívást visszahívni, mert a betegek panaszkodnak, hogy nem érik el a háziorvosokat, és nincs üzenetrögzítő se. Bocsánat, de ez olyan, mintha a Rákosi-érában lennénk. Mert azt ugyan le lehet követni a telefonon, hogy valakit visszahívok, vagy sem, de nem tudom, hogyan képzelik, hogy 0-24 óráig kötelezhetők vagyunk erre. Bocsánat, de egy sürgős betegellátás nem lehet üzenetrögzítős történet sem! Az egész felvetés fából vaskarika! Ők azt akarják mondani, ha nem elérhető az orvos, tegye lehetővé az elérhetőségét. De, ha valaki rosszul van, az nem úgy van, hogy egy üzenetrögzítőre rámondja, és majd holnap megnézi az orvos! Az egészet nem értem. Az orvos nem 24 órában ügyeletes! Én mondjuk nem akadékoskodom, minden telefont fölveszek. Ennyire már ismernek a betegeim, de ez az én szakmai becsületemen, hozzáállásomon és nem az utasításon múlik. A másik, hogy mindenkit teszteljünk, ha nem a rendelőben, akkor bármilyen más helyen. Bocsánat, de nem vagyok köteles egy potenciálisan Covid-pozitív lakására kivonulni. Nem értem az egészet. Azt mondja Kásler professzor, hogy a háziorvos köteles az otthonában kezelt betegek állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni. A magas kockázati besorolású betegek esetében pedig köteles felajánlani az antitest terápiát. Ha felajánlotta, a beteget a területileg illetékes antitestkezelést biztosító kórházhoz kell irányítani. Én úgy gondolom, ha valaki rosszul van, akkor annak mentőt kell hívni, és minden további már nem háziorvosi kompetencia.

A másik az országos tiszti főorvos által elrendelt „önkéntesen kötelező” oltás, ilyen-olyan büntetéssel „megtámasztva”. Csakhogy közben semmi nincs előkészítve. Mert nem azon múlik az oltás, hogy én itt ülök-e a rendelőben pénteken, vagy szombaton, hanem azon, hogy ki fog idejönni. Ha nem jön be senki, akkor ülök itt, és hiába fizetem a rezsit. De ne a pénzről beszéljünk. Kutya kötelességem kihirdetni, hogy mikor oltok. Közben az egész egy összevissza történet, mert az erről szóló levél december 22-i keltezésű, de én csak 28-án kaptam meg. Úgy látszik, náluk ennyi az átfutás. Azonnal kaptam a szakrendelőtől is egy felhívást, hogy 24 órán belül jelezzem vissza, melyik hétvégét vállalom. Megtettem. Csak azt nem tudom, hogy mennyi oltás legyen itt, mert azt nekem meg kell rendelnem. Az igaz, hogy az oltási akció kapcsán elküldték, mikor, hogyan kell megrendelni, de fogalmam nincs, hány ember jön beoltatni magát. Mondjuk, három-öt ampullát berendelek. Egy ampulla Pfizer hat embernek elegendő. De ha nem jön csak kettő, mit csinálok az összes többivel? Kidobom? Semmi nincs megszervezve! Semmi!

Azt gondolom, ez csak politika. Jön az Omikron-hullám, és csak azt akarják mutatni, ők mennyire fölkészültek. Még a háziorvosokat is kötelezik az oltásra.”

A feladathoz meg kellene teremteni a feltételeket

Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa azt mondja, ha a háziorvosok megkapnák azt a segítséget – egy call centerest, egy krónikus beteggondozót, egy szakápolót, meg a praxisközösség egy menedzsert –, amit ma nem kapnak meg, akkor ezeket a feladatokat el lehetne végezni. Akkor az orvosnak csak gyógyítással kellene foglalkoznia. Azokat a feladatokat pedig, amelyek nem orvosi munkák, ki lehetne adni egy call centeresnek, és egy gyakorlott nővérnek, aki az oltásokat el tudja végezni. Az nem ördögtől való, hogy ilyen feladatokat lásson el a háziorvosi praxisközösség. De nem a háziorvos maga! Merthogy ezek nem is orvosi feladatok.

Egy jól működő alapellátási struktúrában ezeket a feladatokat rá lehet bízni a háziorvosi praxisközösségekre, mert vannak benne olyan emberek, akik ilyen feladatok ellátására alkalmasak, és meg is fizetik őket. De háziorvosra, aki gyógyít, call centeres-i, meg oltási munkát nem lehet ráterhelni akkor, amikor ilyen rettenetes hiány van jól képzett egészségügyi szakemberekből. Ezeket a feladatokat nem orvosnak kell végeznie. Lantos Gabriella megérti, hogy a háziorvosok ezt egyrészt méltóságukon alulinak érzik, másrészt úgy gondolják: ingyen munkát végeztetnek velük, miközben embereket is gyógyíthatnának helyette. Hiszen most nem arra fogják használni az idejüket. Ez a legeslegrosszabb egészségügyi erőforrás-felhasználás. Vagyis a feladat elvégezhető lenne, ha megteremtenék hozzá a feltételeket.