A Magyar Orvosi Kamara közölte, milyen változtatásokat kér a törvényben
A Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett levelében megírták a kormánynak, hogy milyen feltételekkel tudják elképzelni az orvosok átvezénylését és a másodállások vállalását.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a sebtiben, komoly egyeztetés nélkül elfogadott és megszavazott, orvosi béremelést és a hálapénz kivezetését is tartalmazó egészségügyi jogállásról szóló törvényt szeretné módosítani. Az új törvény háromlépcsős orvosi béremelést, ennek köszönhetően a hálapénz megszüntetését tartalmazza, ugyanakkor a kamara számára olyan elfogadhatatlan elemeket is beleszőttek, mint például az akár kétéves átvezénylést, vagy a másodállások vállalásának észszerűtlen beszűkítését. Első reakciójában a MOK meg is üzente, hogy „katonák nem leszünk", most pedig részletezik, milyen változtatásokkal együtt tudják elképzelni az új törvény életbelépését.
A MOK pontokba szedett követeléseit az mfor.hu ismertette:
1. A MOK szeretné, ha a „békeidős” munka törvénykönyve lenne a mindenkori alap, ehhez képest lehessen kivételes, rendkívüli átvezényléseket, szabályzásokat megállapítani, de ahogy írják: „azokat is kellő fékkel, megnyugtató módon.”
A kamara pontosítást követel az egyéves átvezénylés részleteiben is, ami a jelenlegi formájában további egy évvel meghosszabbítható, „mert rendkívüli félelmet generál.”
2. A MOK kijelenti, hogy elfogadható egy elhúzódó járványhelyzetben az orvosi rugalmasság, de erre nem generális, statikus törvényt, hanem átmeneti szabályozást kell alkotni. „Ezért élesen külön kell választani a békeidős és az extra helyzeteket.”
3. Céljuk, hogy az egészségügyi járványhelyzet alatt maximum 100 munkanapra legyen korlátozva a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetősége.
4. Ki kell dolgozni azt is, hogy kik lehetnek a védett munkavállalók, akiket nem lehet átirányítani. A MOK szerint ők:
- várandósok;
- 0-3 éves korú kisgyermekesek;
- ha egyedül neveli gyermekét, annak 16 éves koráig;
- beteg hozzátartozó napi ápolása esetén;
- legalább 50 százalékos munkaképesség csökkenésekor.
5. Az átirányítások kapcsán, rögzíteni szeretnék azokat a szempontokat és méltányolandó munkavállalói érdekeket, amelyek a dolgozót a kirendelésen megilletik.
6. A MOK jónak tartaná, ha plusz kirendelési díjjal motiválnák az extra hosszú ideje átvezényelt kollégákat.
7. A törvényben rögzítenék az egészségügyi intézmények szabályalkotási lehetőségét, illetve az üzemi tanács eddiginél nagyobb szerepét a kirendeléssel kapcsolatos ügyekben.
8. A közalkalmazotti és a magánszféra összeférhetetlenségével kapcsolatban kijelentik: „nem szabad, hogy az új jogállási törvény miatti félelem eredményeként hagyják el tömegesen a dolgozók az állami egészségügyet.” Ezért nem szabad, hogy bárkinek aránytalan sérelmet okozzon a másodállás módjának meghatározása. Ezért lenne jó, ha a munkáltató munkahely-specifikusan tudna dönteni, szem előtt tartva azt, hogy nem tagadná meg a másodállásra vonatkozó engedélyt:
- ha nem egészségüggyel összefüggő tevékenység;
- ha olyan egészségügyi munkát vállalna, ami az állami intézményben nincs;
- csak rendkívüli esetben lehessen megtagadni az engedélyt, ha a másik egészségügyi szakterület eltér az állami intézményben végzett egészségügyi főállástól.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara időközben elkészült felmérése szerint – amelyet 30 ezer érintett töltött ki –, a szakdolgozók harmada jelezte, hogy ha nem változtatnak a törvényen, elhagyja a pályát, több, mint tíz százalékuk pedig külföldön vállalna egészségügyi munkakört.
